Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-08 / 50. szám
□!V. Mohon. {nkntnL 19(2 Juliul 8. (Szerda) SO. szila. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT EftTKAER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP . f * • ■ __ _ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Igén ént . • Előfizetési díj: 12 pengd || Fiién« 6 pengd Felelős szerkesztő: • BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán ét uombaton* Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. iJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Két uj miniszter Győrffy - Bengyel Sándor szkv. vezérezredes, közellátásflgyi miniszter váratlan halálával és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nyugalombavonulásával két uj miniszter, a magyar közélet két kiválósága kerül miniszteri tárcához. A Kormányzó Őfőméltósága ugyanis Lossonczy Istvánt közellátásügyi, — Szinyey-Merse Jenöt pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. Losonci Lossonczy István 1883- ban Miskolcon született régi nemes családból. Jogot hallgatott a budapesti egyetemen. Egyetemi tanulmányai után katonai pályára lépett és huszártiszt lett. A világháborút az első naptól az utolsóig végigharcolta, részint mint csapattiszt, majd vezérkari beosztásban, mint a 6. k>vasdandár és az 1, lovas* hadosztály vezérkari tisztje. A kommunisták halálraitélték, de sikerült elmenekülnie és eljutnia Siófokra a nemzeti hadsereghez, ahol a fő- vezérségnél teljesített szolgálatot. Hosszabb ideig a honvédelmi minisztériumban működött mint csoportvezető. 1922-ben nyugállományba ment, mint őrnagy. Ezidőtől kezdve gazdálkodott. Politikai pályafutását 1936 ban kezdte meg, amikor egyhangú választás alapján az abádszalóki kerület képviselőjévé választották, -r Képviselői minőségében több beszédet mondott a mezőgazdasági és öntözési problémákról, majd 1938- ban az öntözési hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor, a Nemzeti Egység Pártjának vezérszónoka volt. 1938-ban Hajdú vármegye és Debrecen szab. kir. város főispánjává nevezték ki. Az 1940. év végén a közellátás központi szervezésével kapcsolatban közellátási kormánybiztos lett Az 1941. év szeptemberében az újonnan szervezett Közellátási Hivatal politikai államtitkárává nevezték ki, hogy a közellátás terén szerzett értékes és gazdag tapasztalatait országcfe viszonylatban is érvényesíthesse. Mint Győrffy-Bengyel Sándor legfőbb munkatársa és tanácsadója, a közellátási igazgatás megteremtője és a közellátással kapcsolatos kérdések legalaposabb ismerője, államtitkári működése alatt állandóan ellenőrizte a vidéket, bejárta mindazon helyeket, ahol zavarok voltak és a helyszínen kiadott rendelkezésekkel szűntette meg a baj okát. Lossonczy István személyében olyan ember kerül a miniszteri pozícióba, aki válságos időkben a legalkalmasabb e fontos hely betöltésére. A világháború egyik legszebben dekorált tisztje, gazdaember, széles látókörű, európai műveltséggel rendelkező közéleti férfiú. Kiváló szervező és gyors, erélyes intézkedő és eddigi működése alapján mindenki a legnagyobb bizalommal tekint jövendő munkássága vezette a kormánypárt adminisztrációját 1938. év végéig, amikor a képviselőház egyik alelnöki székébe került. A mostani országgyűlésen három Ízben választották a Ház elelnökévé. Az uj kultuszminiszter a katolikus vallás és tanulmányi alapoknak tiz évig előadója volt és ezidőszerint is tagja az alapok felügyelőbizottságának. Tagja az Actio Catbolica Országos Tanácsának. Szinyei-Merse Jenő császári és királyi kamarás, aki a szuverén Máltai Lovagrend tiszteletbeli tagja, többször részesült magas kitüntetésben. A Kormányzó 1936-ban a Magyar Koronás Bronzéremmel tüntette ki, 1941-ben pedig a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Az év elején az olasz király és császár az Olasz Koronarend nagykeresztjével tüntette ki. Dr Virág Ferenc aranymiséje Előző számunkban megemlékeztünk róla, hogy dr Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi megyéspüspök csendes vkszavonultságban, egy vidéki templomban mutatta be aranymiséjét. A főpásztort a pápa őszentsége már hetekkel ezelőtt kinevezte pápai trónállónak, olyan egyházi rangba emelve őt, amellyel csak a legkiválóbb érsekeket és püspököket szokás feldíszíteni. A bíboros hercegprímásnak erről szóló hivatalos értesítését azonban dr Hauny Ferenc általános püspöki helynök csak most, a káptalan tagjainak tisztelgése alkalmával hozta nyilvánosságra. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem az általa adható legnagyobb kitüntetéssel, a tb. doktor- sággal ruházta fel Pécs főpásztorát, akinek papi és főpapi működését ugyanaz a megtiszteltetés érte, mint annak idején Prohászka Ottokárt, Serédi Jusztiniánt és legutább Pacelli Jenő bíborost, a mostani pápát. Ez alkalommal meg kell emlékeznünk arról is, hogy amikor az 1926. évben gróf Zichy Gyula pécsi püspököt a pápa kinevezte kalocsai érsekké, a Szent Atya a kihallgatás alkalmával azt kérdezte, hogy ki a pécsi egyházmegye legkiválóbb lelki- pásztora. A felelet a pécsi egyházmegye Pécs után legnagyobb városa, Szekszárd lelkipásztorának, az egyházmegye legelső papjának, Virág Ferencnek a neve volt. így emelkedett a pécsi püspöki székbe az a plébános, akiről úgy a polgári, mint az egyházi társadalom érezte, hogy személyéről csak a legnagyobb tisztelet hangján, a megbecsülés nemes érzésével lehet beszélni. Csütörtökön latinnyelvü távirat érkezett dr Virág Ferenc pécsi megyéspüspökhöz, Maglione bíboros államtitkártól. — A távirat magyar fordítása a következő: Mikor papságodnak 50. évét ünnepied, a Szent Atya eddigi munkálkodásodhoz szívből gratulál és hőn kívánva minden jót, áldását küldi Rád, egyben felhatalmazást ad arra, hogy híveidet egy alkalommal külön apostoli dldásbati részesítsed. Maglione bíboros. A föpásztor a kapott felhatalmazás alapján előreláthatólag Szent István király ünnepén, augusztus 20-án, a székesegyházban tartandó püspöki szentmisével kapcsolatban fogja pápai áldásban részesíteni a pécsi egyházmegyei híveket. Aranymiséje alkalmából a Kormányzó Ur Őfőméltósága is üdvözlő táviratot intézett dr Virág Ferenc pápai trónálló megyés püspökhöz, akit az egész országból elhalmoztak szerencseki vánatok kai A milliárdos mezősazdaságfejlesztő program elé. Szinyei-Merse Jenő az uj kultusz- miniszter, aki a képviselőház alelnöki tisztségéből került a miniszteri székbe, Budapesten született 1888-ban. A budapesti egyetemen avatták a jogtudományok doktorává, majd a kultuszminisztérium szolgálatába lépett. 1922 ben a mínsz- térium elnöki osztályába került és ott a személyi ügyek és minisztérium költségvetésének előadója volt. 1925-ben gróf Klebelsberg Kunó titkára lett és ugyanebben az évben miniszteri osztálytanácsosi címet kapott és a következő esztendőben pedig közalapitványi igazgatónak nevezték ki. A világháborúban közel négy évig volt az orosz és olasz harctéren. Több kitüntetést szerzett és tartalékos főhadnagyként szerelt le. Az országos politikai életben 1926. évben jutott szerephez. Akkor választotta meg képviselőjének a hatvani választókerület, majd 1931-ben és 1935 ben is egyhangú mandátummal küldte a képviselőházba. A legutóbbi képviselőválasztás alkalmával 1939. évben, mint a kormánypárt hivatalos jelöltje közel 2000 szótöbbséggel győzött a nyilas- keresztpárt jelöltjével szemben. Az elmúlt országgyűléseken tevékeny részt vett a képviselőház munkájában. Négy éven át előadója volt a kultusztárca költségvetésének. Jelentősebb beszédeket mondott a költségvetési vitákkal kapcsolatban. Több fontos törvényjavaslat előadója volt. Amikor 1936-ban a Nemzeti Egység Pártját átszervezték, Szinyei- Merse Jenő volt a szervezeti szabályok kidolgozására kiküldött hetesbizottság előadója, nemsokára pedig a párt ügyvezető alelnökévé választották meg. Ebben a tisztségében A képviselöház megkezdte az ezer milliós mezőgazdasági törvényjavaslat tárgyalását. Nagy és fontos eseménye ez mind a politikai, mind a gazdasági életnek, hiszen a mai háborús helyzet veszedelmei közepette kevés olyan ország van, amely évtizedre szóló terveket tud készíteni és megvalósítani. A magyar milliárdos javaslat e tekintetben korszakalkotónak mondható, mert nemcsak a jól bevált külföldi mód- j szereket követi, hanem a külföldet sok tekintetben meg is előzi. A cél: a magyar mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonalának erőtéljes fokozása. Növelni kell mezőgazdaságunk jövedelmezőségét, mert szegény az ország. De növelni kell a termelést és a jövedelmezőséget azért is, mert a szociális haladás egyre több terhet állit a gazdára s ezeket csakis belterjes gazdálkodásból fedezheti. Földbirtok politikai intézkedések, — földosztások vannak folyamatban, Lgyes szám ara 12 filler
