Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-08 / 50. szám
2 TOLNAMEGYEI ÜJSlfl amelyek a kisexiszfenciák számát állandóan szaporítják. De ez az üdvös folyamat átokká és országos elszegényedéssé válnék, ha nem járna együtt a termelési rend biztosítására irányuló állami beavatkozással Fokozni kell a termelést, mert szaporodó népünket el kell tartani s a honvédelem érdekei is ezt kívánják. De szükség van a termelés növelésére és tervszerű irányitására azért is, mert a háború utáni időkhen a mai kezdetleges módszerek, alacsony termésátlagok és ötletszerű termelés mellett, nem tudunk majd versenyt tartani a többi európai nemzettel és nem teljesíthetjük gazdasági hivatásunkat. De megköveteli a mezőgazdasági termelés fejlesztését az állandóan fokozódó iparosodás is, amelynek mind több hazai nyersanyagra van szüksége. Ezt pedig legjobban a magyar mezőgazdaság állíthatja elő. Maga a törvény rövid, úgynevezett kerettörvény. Negyvenegy szakaszból áll és szövegét tekintve lényegesen rövidebb, mint sok más kisebb jelentőségű törvényjavaslat. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény sok tekintetben csupán a szükséges felhatalmazásokat tartalmazza és az irányvonalakat jelöli |ci. A részletes végrehajtás külön munkaterv alapján történik. Ezt a munkatervet alább röviden ismertetjük. Alacsony termésátlagainknak egyik legfőbb oka, a talaj helytelen és kezdetleges művelése. A milliárdos mezőgazdasági terv keretében ' évente kétszázötvenezer holdat meszesnek, összesen négyszázötvenezer hold szikes területet sziktele- nitenek és nyolcvanezer holdat gip- szeznek. Alagcsövezéssel víztelenítenek területeket és sáncolással küzdenek a túlzott kiszáradás ellen. Évente negyvenezer holdat sáncol- nak. ötvenezer kisgazdaságban bemutató trágyatelepet állítanak fel és még külön kétszázezer kisgazda jut ilyen telephez. Négyszáz szántó- szövetkezetet létesítenek ezer darab kedvezményes traktort osztanak ki és tízezer darab kisebb gépet juttatják a gazdáknak. A mezőgazdaság gépesítésére harmincötmillió pengőt fordítanak. A termelés fokúzásának másik akadálya a földek elszórtsága. Eddig még egyetlen akció sem boldogult a tagosítással. Ezt most nagyvonalúan oldják meg: tiz év alatt kétezeirháromszáz községben tagositanak. Ezzel a termőterület ötvenezer holddal növekedni fog. Ugyanilyen nagyvonalúan oldják még a vetőmag-kérdést. Sokezer vagon nemesített vetőmag, több ezer kedvezményes áru magtisztító gép, több száz álíami magtisztitó és csávázó telep adja meg a lehetőségét a minőségi termelésnek. Állattenyésztésünk elmaradott és szegényes. A reális lehetőségeket j számbavéve kívánja a milliárdos munkaterv növelni állatállományunkat. Tehénállományunkat tiz év alatt két és fél millióra, lóállományunkat egymillióháromszázezerre s szarvas- . marhaállományunkat négy millióra I kívánja emelni megfelelő kedvezményekkel és a legelőviszonyok megjavításával a kormány. A mai juhállományt megkétszerezi, baromü- állományunkat mintegy negyven- millióra növeli a terv. Hogy ez mit jelent a nemzeti jövedelem szempontjából, arra nézve csak azt a számot említjük meg,hogy a baromfi- állomány növelésével’együttjáró — tojástőbbtermelés egymagában háromszázmillió pengő többletnek felel meg. Harminc keltető központ négy- milló naposcsirkét fog kiosztani. Sokezer mű anyát, számos uj állami baromfitelepet létesítenek. Talán legelhanyagoltabb, de legnagyobb jövő előtt álló termelési ágazatunk a kertgazdálkodás és a gyümölcstermesztés, ötven százalékkal növelni fogják gyümölcsfaállományunkat. Az értékesítést is teljesen átszervezik. Négymillió mázsa befogadó terjedelmű uj raktárház-hálózatot építenek. Hárommillió métermázsa ürtartalmu burgonyatárházakat létesítenek a vasul állomásoknál. Százezer silót építenek a kisgazdák számára. Minden község átlag tizenhat i államilag szubvencionált silót .kap. A hütőházak befogadóképességét hétezer vagonra fokozzák. Az értékesítés előmozdítására főleg a visszatért területeken ezer uj Szövetkezetét alapítanak. Amiket itt röviden elmondtunk, nem egyéb, mint a több és jobb termelés ugyanannyi anyagi előfeltétele. De vannak ennek szellemi előfeltételei is. A szaktudás fejlesztése még az anyagiaknál is fontosabb. Evégből a milliárdos terv hatalmas mértékben fejleszti a mező- gazdasági Szakoktatást. Egyetemi színvonalra emelik a gazdasági főiskolákat; további hétszázötven téli gazdasági tanfolyamot szerveznek. Az ország kétszázhatvankilenc járásában téli gazdasági iskolát állítanak fel. A szaktanárképző-intézet terve megvalósult; felemelik a háztartási tanfolyamok számát stb. A javaslat áltálában arra törekszik, hogy minden kedvezményt megadjon a helyes irányú tevékenységnek, de ne adjon kedvezményt a veszteglőnek, a maradinak, sőt az uj termelési rend követelményeivel szembehelyezkedöt hátrányokkal is sújtsa. Az állami beavatkozás éppen azért az eddigi mértéken határozottan túlmegy. S odáig terjed; hogy a termelők megszervezését és társítását szükség esetén köz** hatalommal és kényszerrel is megvalósítja. A milliárdos terv anyagi megalapozottságát csak néhány számadattal jellemezzük: a , különféle talajjavító, tagositó és a talaj jobb megművelését célzó munkákra több mint négyszázmillió pengőt fordít az állam tiz év alatt. Az állattenyésztés fejlesztésére százötvenmilliót, az 1 értékesítés előmozdítására több mint kettőszázmilliót áldoznak. Végered- I ményben a «milliárdos* munkaterv I egymilliárd és háromszázmillió pengőre rúg. Hasonló nagy kezdeményezés és terv Magyarországon nem volt De az is bizonyos, hogy a terv mélyreható átalakulást jelent az eddigi gazdasági rendszerrel szemben, mert a gazdálkodást — magasabb nemzeti kötelességnek tekinti, amely a nemzeti irányítás és ellenőrzés alatt áll. 1942 julius 8. Budapest, a varázsos vizek városa Több alkalommal hirt adtunk már arról a kezdeményezésről, hogy a székesfőváros avatottkezü idegen- forgalmi és gyógyhelyi bizottsági szakértői országos vándorkiállítást szerveztek a célból, hogy a magyar vidéki közönség otthonában ismerhesse meg a világ legnagyobb fürdővárosa, Budapest természeti kincseit. A kiállítás a közei napokban Szék- szárdot is felkereste s a Szekszárd- Szálló nagytermében feltárta az előkelő s nagyszámú látogató közönség előtt mindazt a szépséget és értéket, amit Budapest ma világ- viszonylatban is jelent. Őszinte megillétődéssel álltunk meg a hatalmas terem falai mellett sorakozó táblák között s tanulmányoztuk mindazt, amit Budapestről nagyon okosan, gondos művészettel ez a harminc tábla elmondott á nagyközönség és a szakemberek áíámára. Kétségtelen, hogy sem grafikai, sem művészi, sérti tudományos szempontból hasonló nagyértékü munka Szekszárdon évek óta nem volt s mindazok, akik a kiállítást megtekintették, egy Örökre feledhetetlen élménnyel gazdagabbak. Ma, amikor Magyarország harcban áll, vannak megingott lelkű emberek, akik felteszik a kérdést, miért harcolunk. Megmondjuk: azért, amit ez a kiállítás bemutatott, azért, hogy mindaz a természeti kincs, amit a Teremtő két kézzel és bőségesen Magyarországnak juttatott, magyar, csakis magyar maradjon s hogy mindazokat az áldásokat, ámít itt minden magyar élvezhet, csakis és elsősorban mi magyarok élvezhessük s vallhassuk a magunkénak. Az egész magyar élet panorámája bontakozott ki ebben a kiállításban. Kibontakozott, mert beigazolódott, hogy a legnagyobb pesti-szakember sem, aki azt hiszi, úgy isméri ezt a várost, mint a tenyerét, nem tud sok olyan vllágjelentőségü dolgot hazája fővárosáról, amit külföldi számon tart. Azért harcolunk, hogy az ilyen s ehhez hasonló értékeink a mienk máradjon, minden magyar ember kőzkincsévé váljon s egyszer már annyi, évszázad vérzivatara utált bŐídog nyugalomban élvezhessük azt, amit mi lelkes szívvel, áldozatos lélekkel Hazánknak hívunk. Őszinte elismerésünk és szeretetünk azoké, akik ezt a kiállítást megtervezték, annyi nehézség eile-; nére megvalósították, ha kellett, mint itt Szekszárdon is, saját két keze munkájukkal állították fele, hogy megtekinthessük s ezzel beigazolták, hogy a magyar akarat tűzön, vizen, poklon át győz s nincs akadály, ami a magyar építő munkát megakadályozhassa abban, hogy kötelességét teljesítse. Éppen ezért, talán kissé késve is, de annál nagyobb elismeréssel írjuk le dr Gaál András és dr Markos Béla igazgatók nevét, akik ezt a kiállítást elindították, Mohrlüder Vilmos, Csoó János és Basiiides Sándor nevét, akik művészi formába öntötték s utoljára, de nem utolsónak őszinte elismerésünk a kiállítás vezető két újságíró kollégáé, akik mások álmát, művészeti elgondolását a vidékhez eljuttatták, sőt a vidék szivéhez annyira közel vitték. Reméljük, hogy a nagysikerű kiállítást még újabb kiállítások sora követi a magyar élet minden vöna* Ián s az úttörők európai érdeklődést keltett munkája a magyar értékek tökéletes feltárásához és megismertetéséhez vezet. Súlyos verekedés lett a vita vége Cséplő József 21 éves ujdalmandi csikós június 28-án kiment a csikólegelőre, hogy a legelésző csikóknak vizet húzzon. Vizhuzás után a csikótelep parancsnokságának szolgálatában álló többi munkástársaival együtt a legelőn levő kórót kapálták ki. Kapálás közben Kovács Károly főcsikós Cseh József csikóst felelősségre vonta egy zsák elveszése miatt és ügyelmeztette, hogyha a zsák nem lesz meg, az árát meg kell fizetnie. A «vitába beleszólt Cséplő György csikós is és a Vitának az lett a vége, hogy Cséplő a kezében volt kápával Cseh Józsefet úgy fejbe sújtotta, hogy a szerencsétlen ember életveszélyes sérülést szenvedett és mentőautón nyomban be kellett szállítani a kaposvári közkórház, sebészeti osztályára. Cséplő Györgyöt a csendőrség elfogta, bekísérte a szekszárdi kir. ügyészséghez, ahol megindult ellene a bűnvádi eljárás és előzetes letartóztatásba került. Gyermekgyilkos asszonyok a bíróság előtt Megírtuk annak idején» hogy Mihály Andrásné decsi lakos élve született gyermekét szülés után a pöcegödőrbe dobta, Bozsolik Mihályné bátaszéki asszony pedig férje látogatására Szedres községbe ment és az ott szült gyermekét élve eltemette a község határában. A szekszárdi királyi ügyészség mindkét ügyben szándékos emberr ölés büntette miatt vádiratot adott be a szekszárdi törvényszékhez, ahol ügyeik főtárgyalását folyó hó 9-ére tűzték ki.
