Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-04 / 48-49. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda" □IV. fflolwm. _______ Szekszdrd. 1942 Jollus 4. (Szombat) 48 —49. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG fKXENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal! Felelős szerkesztő: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEPONSZÁM: 20—86 BLÁZSIK FERENC Előfizetési díj: ■féli évre . ... 12 pengS || Félévre 6 pengd A lep megjelenik minden eeerdén és eeombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, Tál amint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. aJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Arainak Dr Dagyarász Ferenc O. Cist. Hárman is aratnak........ Eg yik a magyar földműves, aki Isten a megmondhatója, miért, de mintha egészen másképen, mondhatnék : intenzivebben aratna minden egyéb sorstársánál. Más ország fiánál nincs az egész megélhetés úgy összeforrva az aratással, mint minálunk. Jártam olasz tájakat, ahol a szem csak olajfákkal szegélyezett szöllőlugasokat látott. Páristól Li- sieuxig mintha végeláthatatlan gyű* mölcsösön robogott volna végig a gyorsvonat: ez a „cidre“ hazája, az almaboré, melyből a régi Normandia népe él. Éveket töltöttem Tirolban, hol az emberek százszorta többet kaszálnak, mint aratnak.' Németországnak nagykiterjedésfi vidékei vannak, hol a lakosság gyári, munkával, bányákban keresi, de nem műveli a maga kenyerét. Még a bibliában is, sőt az Ur Jézus példabeszédeiben is a zsidó nép ősfoglalkozása, a pásztorkodás, gyakrabban csillan meg, mint a földművelés. Csak a magyar ember izig-vérig földműves és csak a magyar aratás az igazi őstermelés, amelynek szelleme hazajár a város* lakó hivatalnokok lelkében is. És ez a magyar paraszt — e szó tisztelettel ejtessékt — most arat. Amit nagy munkával és gonddal vetett, azt most még sokkal erősebb munkával és Isten - iránti hálával aratja le. És mikor a karja feszül és az arca verejtékezik és a dereka meghajlik, akkor tudat alatt is érzi, hogy az ő munkájából éi ő, a családja és velük az egész magyar nemzet. Áldja meg az Úristen az ő munkáját 1 A második, aki arat, a tanulóifjúság. F. W. Webernek, a Dreizehnlinden költőjének, van egy nagyon kedves kis költeménye a téli hótakaró alatt növekvő kenyérről. „Es wächst viel Brot in der Winternacht .. .* Bizony hosszú és kemény volt az állástalanság téli éjtszakája, de ennek évadján mégis nőtt kenyér elegendő a mi magyar ifjúságunknak. Mennyivel kevesebb most az állástalanság és a munkanélküliség : ezért is hála a Mindenhatónak 1 A harmadik kaszás a halál, szántóföldje a harctér, aratása a drága | I emberi élet. Ez a kaszás elmondhatja, hogy világéletében még ilyen aratása nem volt. Nagy Sándor, Julius Caesar, a keresztes hadjáratok, a középkori fekete halál, de maga a világháború sem hozott annyit a csontember véres konyhájára, mint a második világégés Nemcsak Szekszárd és Tolna vármegye, hanem az egész Magyar- ország hálaadósságának egy kis részletét törlesztette le a Szekszárdi Kaszinó Bezerédj Istvánnal szemben junius hó 28 án, amikor díszközgyűlése alkalmából gyönyörű ünnepség keretében leleplezték a job- bágyfelszabaditó és az önkéntes adózást elsőnek megajánló kiváló föl- dinknek, a nagy emberbarátnak Szekszárd főterén, a megyeháza bejáratával szemben felállított művészi szobrát, Konrád Sándornak, a kitűnő szekszárdi fiatal szobrásznak pompás alkotását. A százéves Szekszárdi Kaszinó a szoborleleplezés alkalmából a patinás szekszárdi vármegyeháza nagytermében tartotta meg ünnepi dísz- közgyűlését, melyen megjelent vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, a Bezerédj család tagjai képviseletében Bezerédj Pál v. b. t. t. özvegye Ottilia leányával, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karának tanárai közül dr Holub József professzor a feleségével, a környékbeli birtokos családok tagjai közül özv. báró Schell-Bauschlott Tisztelt Közgyűlés 1 Száz esztendő az Idő, az örökkévalóság homokórájában észre sem vehető porszem. Az emberi életben ama bizonyos Amundsen-téle északi sark, amely azt mondja : eddig és ném tovább I Isten különös kiválasztottjának van legfeljebb megengedve azon túl is még egy-két lépés ... Száz év egy ország, egy nemzet életében már mégis — mértföld- jelző kő ... Ennek a mi kis kaszinónknak pedig az, ami a sivatag vándorának a kicsinyke oázis, aka- I ratlanul is meg kell itt pihenni, mostani évei. Hogy megmaradjunk a földműves hasonlatánál, Virgiliust idézzük, aki a Georgikon első énekét azzal fejezi be, hogy eljő majd az idő, amikor a szántóvető ember horgas ekéje rozsdamarta lándzsákat és üres sisakokat fog fölvetni s a föltárt sírokból csodások csont A Szekszárdi Kaszinó, mint ismeretes, évtizedek óta ápolta egyik alapitójának, Bezerédj Istvánnak emlékét és a háború előtt közel hatvanezer koronát gyűjtött össze a nagy magyar hazafi szobrára. Ez az összeg a háború alatt semmivé lett és a Kaszinó, amint a háborús összeomlás okozta anyagi bajai enyhültek, újból tókét gyűjtött, hogy Tolna vármegye nagy fiának szobrot emelhessen annak az épületnek a közvetlen közelében, ahol egy év- I századdal ezelőtt korszakalkotóan 1 kezdeményező politikai működést | fejtett ki. Józsefné, özv. Simontsits Elemérné, báró Fiáth Tibor felsőházi tag ,neje és fia, dr Csapó Dániel, dr Sztan- kovánszky Tibor, báró Schell Bausch- lőtt József, dr Gözsy Tibor és mások. Ott volt azonkívül Szekszárd minden testületének és társadalmi egyesületének vezetősége, valamint a Kaszinó sok tagja. A közgyűlést Bodnár István igazgató, Bezerédj István kultuszának hűséges ápolója, nagy tudományos felkészültségű életrajzirója az alábbi beszéddel nyitotta meg: hogy uj erőt nyerjünk a további haladásra. Száz évvel ezelőtt ünnep volt e történelmi nevezetességű falak között. Bizonyára nagyobb, bensőség- teljesebb, mert akkor az emberek még — lelkesedni is tudtak, mig mi, a sok aj-baj közt már el is feledjük ezt. Megtelt ez a nagy terem a haladás, a nemzeti kultúra iránt érdeklődni kezdő, műveltebb nemes urakkal, az ipari, kereskedői sorsból kinőtt, értelmes, józanul gondolkozó, tisztes polgári elemmel, hiszen ekkor már a nagy Széchenyi kerül elő... (I. 493—97.) Az lesz az igazi boldog aratás, ha majd ez a harmadik kaszás letörli kaszájáról a vért, odatámasztja azt a nagy temető sarkába és azt mondja: Elég 1 Ez lesz az az arató ünnep, amelyet adjon meg a gondviselő Isten az egész világnak 1 Istvánnak a nemzeti ugart végig szántó nagy ekéje megporhanyitotta azt az ősi magyar talajt, amelybe el lehetett szórni a haladás, a tovább fejlődés, tehát a szebb — jövő magját... Tolna vármegye a gazdasági fejlődés terén már akkor is vezető szerepet vitt. A tőrök megszállás ugyan majdnem teljesen kiirtja az itteni birtokos nemességet. Az ősi családok közül csak a Pakos, vagy Paksy Mihály leányági leszármazottjai, a báró Száraz és a királydaróci Daróczy család ivadékai telepedhetnek újra vissza ősi jogon, 32 ezer forint váltságdíj ellenében őseik birtokaiba. A Rákóczi szabadság- harc alatt is, hol a kuruc, hol a labanc itt az ur. 1701-től, a már előzőn itt volt tolnai Festeticseken kívül a Béri Balogh család, majd 1714-től a Gindly, Zichy, Fiáth, För- dós (1716), Jeszenszky (1715) a Bezerédj család, női ágon (1717) a Dőry család, (1717) az Apponyiak, gróf Balthyányak (1725), a Sztanko- vánszkyak (1750), a Győry, a velük rokon Csapó család (1761) és a Forster család (1776) ivadékairól találunk vármegyei levéltári feljegyzéseket. A Rákóczi szabadságharc leverése után a gróf Wallisok, (1721) gróf Mercy Claudius Florimundus kapnak itt óriási birtokokat s folytatják is serényen az Esterházy Pál herceg által már 1795 táján megkezdett telepítési munkát. S az ugyanezen idő tájban jött Lymburg-Styrum Károly gróf és felesége lelkét már megfogja a magyar föld varázsa, elősegítik építését a szekszárdi Ferenc kórháznak s elszegényedett magyar nemesek számára Simontornyán menházat alapítanak s leteszik a világháború előtt 400 ezer koronára szaporodott, de ma fillérekre zsugorodott, szép célú kulturális alapítványukat. A haladás azonban inkább gazdasági téren nagy. Tolna vármegyének országos hirü a marha-, de kivált a juhtenyészete. Esterházy Pál A százéves Szekszárdi Kaszinó díszközuuuiése ÉS Bezerédi István szobrának leleplezése A Kaszinó díszközgyűlése Bodnár István intéző igazgató megnyitója Egyes szám ára 24 fillér
