Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-06-27 / 47. szám
mv. moi» Szekálni, 1942 Janlus 27. (Szonmot) 47. szia TOLNAMEGYEI KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM; 20—86 Hé« érre . . Előfizetési dij: 12 pengő || Félérre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden uerdin ét aaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éralt Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 5 pengő. Ailástkeresőknek 60 százalék engedmény. Kapuzárás Dr flagyarász Ferenc O. Cist. Még néhány nap s végig az egész országon fölhangzik Sz. Ambrus és Sz. Ágoston püspök hálaadó éneke, a Tedeum, a lelkek mélyéből fakadó himnusza a hálának a jó Isten iránt, aki megengedte érnünk ennek az iskolaévnek a végét. Még néhány nap és bezárul a szellemi élet zsongó méheinek kaptára, becsukódik az iskola kapuja s a vidám gyermeksereg boldogan siet haza élvezni a vakáció várvavárt napjait, heteit Nekik a Tedeum nemcsak hálaadás a tanulmányi idő befejezésért/ hanem egyúttal a nyári szünidő örömeiért is. És hogy ezekből bőséges részük legyen : mindnyájunk • kívánsága, mindnyájunk imádsága. De mondhatnak-e Tedeumot a szülők is ? Az ő lelkűket is eltölt- heti-e a vakáció örömteli hangulata ? És van-e egyáltalán szünete az ő gondjaiknak, áldozataiknak, küzdelmeiknek ? Véleményem szerint, vagy tán inkább érzésem szerint: a szülőknek nincs vakációjuk. Megvan az az örömük, hogy gyermekeikkel többet lehetnek együtt, a legtöbbnek lelkét a tanulmányi siker öröme is kárpótolja az elmúlt esztendőnek megannyi nehézségeiért — de sem a szülői aggodalomban, sem a szülői kötelességben, sem a szülői áldozatokban nincsen szünet, nincs kis vakáció sem, nemhogy nagy jutna osztályrészül. Nincs vakációja a szülői aggodalomnak.. Nem pedagógiai szaklap számára készülnek e sorok, de minden gondolkodó szülő lelkében föltámadhat az a szorongó érzés, hogy a pedagógia nálunk még mindig menynyit tapogatódzik, mennyit kísérletezik, hogyan váltogatja a rendszereket. Nincs vakációja a szülői kötelességnek. Nincs, mert az nincs időhöz kötve. A kötelesség időtlen fogalom, mint az idő maga. A kötelesség igéjének csak jelen ideje van; a múltját a lelkiismeret nyugalmának vagy vádjának, a jövőjét jóakaratnak hívják. Nincs vakációja a szülői áldozatoknak sem, hisz a gyermekek ellátása és annak mostani soha igy nem érzeti nehézsége, a gyermeknek szánt falat kenyér drágasága nemcsak minden pillanatát foglalja le a szülői szívnek, de azonfölül a lemondás komoly dalával kelti reggel és altatja el estve a szülőket. Csak aki maga is szülő, az tudja értékelni — meghálálni és megfizetni soha! — amit a szülei tettek és áldoztak őérette, mikor.ő még kisdiák volt. És mindezért sokszor csak hálátlanság a fizetség, csak kegyelemkenyér a jutalom. Pedig már Dante előtt is tudták a szülők: „Tu proverai si come sa di sale Lo pane' altrui, e com e duro calle Lo scendere e il salir per l’altrui scale“ (Par. 17, 58.) (Megéred majd, milyen sós az ize a más kenyerének és milyen nehéz az útja a más lépcsőjén járónak.) ... És a szülőknek is van okuk hálát adni a jó Istennek és az ő gyermekeik Tedeumja nekik is ünnepük, ha nincs is vakációjuk. Hisz nekik öröm a gyermekeik minden öröme, nekik jutalom azoknak minden sikere, nekik a legnagyobb elégtétel, ha azokat testileg-lelkileg gyarapodni látják, nekik nagy megnyugvás, ha évről-évre szemmellát- hatóbban, kézzelfoghatóbban tapasztalják, hogy a magyar iskola menynyi nemzeti és erkölcsi tartalommal gazdagítja azt a tudományos kép-* zést, amelyből a jövő nemzedék műveltsége kialakul. Ennek az igazi magyar műveltségnek és erkölcsi jellemnek minden összetevő részecskéje az isteni gondviselésnek olyan jótéteménye, melyért méltó és érdemes Tedeumot zengeni. Hisz mennél őszintébb a szívből eredő hála, annál nagyobb az érdeme a kérő imádságnak a jövőre nézve. A legközelebbi jövő a vakáció: adja Isten, hogy kellemes legyen a szülőknek és gyermekeknek egyaránt 1 A marsai tanító fiának szobra Már megemlékeztünk róla, hogy uj szobor áll, uj művészi alkotás a budai Dunapart egyik árnyas terén, a Gellérthegy lábánál. Az uj szobrot ünnepélyesen Magyarország kormányzójának jelenlétében avatták fel és az avató beszéd úgy mutatta be méltóan a kőbe vésett férfiú alakját, mint olyan embert, akinek egész élete a legszorosabb kapcsolatban áll nemzetének életével s akinek ténykedései fölött a történelem fog majd bizonyára kedvező bírálatot mondani. Gömbös Gyulát, a tragikusan korán elhunyt volt miniszterelnököt, a vitéz katonát ábrázolja ez a szobor, azt a magyar államférfiul, aki az 1918-as összeomlás után talán az első naptól kezdve halála napjáig egyik legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb alakja volt a magyar közéletnek. Méltán idézhette a szoborleleplező ünnep előkelő szónoka, Tas- nádi-Nagy András, a képviselőház elnöke a klasszikus költőt és méltán mondhatta, hogy küzdelmekről, harcokról emlékezik, férfiúról szól, akinek élete küzdelmekben, harcokban merült ki s aki ezeket a harcokat szent meggyőződéssel, egyedül és kizárólag nemzetének jóléte érdekében vivta meg. És ha elmondhatta magáról a klasszikus költő, hogy alkotásaival ércnél maradan- I dóbb emléket állított nevének, ezt bizonyára el fogja mondani az utókor Gömbös Gyuláról is. Mert alkotásaival, politikai ténykedéseivel, az öncélú nemzetet szolgáló munkatervével valóban ércnél ismaradan- I dóbb emléket állított magának. Hiszen ő az a férfiú, akit ma a közéletben mindig úgy idéznek, mint úttörőt, egy uj világszemléletnek megalapozóját, egy uj politikai horizontnak kiépítő jét, azoknak az eszméknek magvetőjét, amelyeknek gondos ápolása révén kell kiterebélyesednie a réginél hatalmasabb és boldogabb uj Magyarországnak. Elmondotta az ünnepi szónok, de ezenkívül is tudjuk mindannyian, akik az utóbbi húsz esztendőt átéltük, hogy Gömbös Gyula volt azoknak a külpolitikai kapcsolatoknak egyik megteremtője és legfőbb ápolója, amely kapcsolatok a trianoni békeparancs által halálra ítélt Magyarországot feltámasztani segítették. Valami csodálatos lelki erő és tisztánlátási adottság élt Gömbös Gyulában, meg tudta ítélni azt a kaotikus helyzetet, amely a közéleti pályára való lépése alkalmával világszerte uralkodott s előre tudta látni az abból kivezető egyenes utat. — Lelki ereje pedig nem hiányzott ahhoz, hogy nekifogjon az útépítő munkának akkor, amikor még ennek utolsó szakaszát — sokaknak szeme nemcsak hogy nem látta, de nem is sejtette. Helyesen állapította meg az ünnep szónoka, hogy igazi államférfiu volt, áthatva hivatás- és küldetéstudattal és átérezte nemzete sorsát minden szépségével és minden tragikumával. Arra oktatott egy magyar klasz- szikusunk, hogy nagy és nemes cselekedetek fénye önmagától is messze körbe veti világát, mégis tartozunk önmagunknak, nemzetünknek és talán csak harmadsorban egy-egy kiemelkedő férfiúnak azzal, hogy emléküket kegyelettel őrizzük és kegyeletünknek látható jelét is adjuk, amikor nemes alakjukat márványba véssük. így vagyunk mi Gömbös Gyulával is. Nemcsak mi tudjuk, hanem késő unokáink is tudni fogják, hogy ki volt ő, mit cselekedett, milyen politikai súllyal és tekintéllyel rendelkezett és melyik az az ut, amelyet nemzete számára kijelölt. Az a szobor, amelyet a napokban lepleztünk le, csak látható jele a némzeti kegyeletnek, csak egy szimbólum, amely előtt kalapot leemelve áll millió magyar. És mikor megállunk kegyelettel az emlékmű előtt, nemcsak azt a férfiút becsüljük meg, akit ábrázol, hanem megbecsülünk mindenkit, aki erős hittel és akarattal fűtötten mindenét, egész munkaerejét, egész énjét odaadja nemzetének, hogy azt boldoggá, megelégedetté, minél erősebbé, minél hatalmasabbá tegye. Gömbös Gyulában egyesült a katona, az államférfiuval, tudta azt, hogy minden nemzeti nagyság és erő alapja az ütőképes hadsereg, de tudta az is, hogy a hadsereg csak akkor lehet ütőképes, ha mögötte egy egységes nemzet áll. Hiszen éppen ez a meggyőződése vezette olyan politikai pártnak létesítéséhez és megerősítéséhez, amely kifejezetten a nemzeti egység alapjára helyezkedett. Ezért akarta 6 megteremteni azt a politikai platt- formot, amelyen helye van minden jóindulatú és jószándéku magyar embernek. És ma is ez a mi nemzeti célkitűzésünk. Ma is ezt a nemzeti egységet munkáljuk, mert tudjuk, hogy ez a fundamentum, amelyre egy ország felépülhet. Egyes szám ára 12 fillér
