Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-06-27 / 47. szám

2 TOLNMEŰYB DJSifi 1942 junius 27. Péter-Pál Irta: Jánosi György. Az aratás nyitánya. S mire e so* rok napvilágot látnak, akármilyen meseszerünek hangzik is, ősziárpa keresztek ékesítik a magyar mező­ket. Itt-ott, gyéren — de elkezdődik az aratás. Amire várunk, amiért sok- sok bizakodó imádság szállt az ég felé. Péter* Pál ünnepe, a föld ünnepe. A gazda Isten elé való já- rulásának kezdete, amikor elveszi munkája gyümölcsét. Ma még nem lehet megközelítő­leg se felbecsülni a magyar termést. Annyi árvíz, annyi meglepő szeren­csétlenség sújtotta az ország vető­területét, hogy senki se lehet a ter­més megítélésében tudós. A biztos se elég biztos még, bár azt meg­állapíthatjuk, hogy a fajsulyban ott, ahol jóminőségü vetőmagot vetet­tek, nem lesz hiba. De az érés utolsó pillanatában is beüthet a katasztrófa. Mindegy. Isten ellen harcolni nem lehet. Az ő kezére bíztuk, gondjaira bízzuk tovább is. Ám az aratás a magyar közellá­tás, egyben a világháború szem­pontjából ma roppant jelentős té­nyező. Az a kitűnő szakember, aki ma már — sajnos — nincs az élők között, csodával határos módon, kormánya bölcs utasításai és el­gondolásai szerint, úgy osztotta be a magyar termést, hogy döccenő nélkül érkezhetünk el az újig. Ez volt a mai mérkőzés legnehezebb csatája. De ezt megnyerni csakis azért lehetett s különösen várme­gyénkben történt sikere érdekében sok kimagasló intézkedés, mert a maga idején és helyén avatkozott a nemzet ellátásának érdekébe min­den erejével és képességével min­den arra hivatott szerv. Ez a világ­háború más, mint az, ami volt. Az eredménye is más lesz. Hatósá­gaink elve: segíteni és visszaélése­ket megtorolni. Hogy nem lehetett teljes mérték­ben keresztülvinni a két elvet, az arra jó, hogy intsen mindenkit a nemzet iránti nagy kötelességek szi­gorúbb betartására. —- Nyilvánvaló, hogy a lelkiismeretlen hazaárulók aljas szerepe köztudomású. A ma­darak lármázzák már a 100 pengős búza történeteit, a 70 pengős zab, 80 pengős kukorica, 8 pengős zsír, 2 pengős liszt eseteit s ennek be kell fejeződnie. Alávaló dolog az, hogy akadnak egyes magukról meg- feledhezettek, akik embertársukmeg- szorult helyzetéből kívánnak maguk­nak előnyt szerezni. A törvény keze lesújtott a vétkezők nagy tömegére. A bűnöst bűne elöbbutóbb verembe viszi. A többi se menekül meg I Azonban a megtévedésnek még a lehetőségét is ki kell irtani. Nem következhet az be, hogy valaki a nemzet, a közfogyasztás szájából lopja el azt a terményt, amit később, mint felesleget, uzsora áron adhat eL Az államhatalom tudja, hogy min­dig a szegényt, a nincstelent, vagy a készpénzből élőt kell ilyen időkben megoltalmazni. De mert első a köz­érdek, szeretnénk, ha a bűnt meg­előző eljárás olyan lenne, hogy nem hagyna maga után semmi foltot, a megbotlásnak semmiféle lehetőségét se. Tudjuk, hogy a magyar kormány résen vanl Kállay szakértelme biz­tosíték arra, hogy keresztülmegy a nemzet lelkiismeretén az egyenlő | elbánás erkölcsi tudata és senki se | panaszkodhat, vagy dicsekedhet, ; amint jogaink és kiváltságaink egyen* j lőek, egyenlőek lesznek áldozataink is. Ha ezt megértjük és meg kell értenünk, vidáman tekinthetünk a jövő felé, amit Péter-Pál ad, amit a magyar aratás drága cselekvényén át Isten nyújt, elég lesz, szolgálni fogja a végső győzelmet, amely nem váratlan álomként hull lábunk elé, hanem a nemzet minden tagja ko­moly erőfeszítésének, gyakran lát­hatatlan harcának ragyogó ered­ményeként. , kott káposzta, rakott zöldbab, pa- I rajos omlett, gombás rizses zöld- } borsó, babgulyás és a többi. A polgári fiúiskolái cserkészek fogadalom!ételi Ünnepsége Vasárnap közel 50 honvédsapkás, árvalányhajas cserkészfiu menetelt mosolygó arccal, dalos ajakkal, gyönyörű uj csapatzászlójával. A szekszárdi polgári iskolai cserké­szek voltak ezek. Cserkészavató és fogadalomtételi ünnepükre mentek. Komoly előkészületük, szorgalmas igyekezetük után, vasárnap, benső­séges ünnep keretében a Hősi emlékmű előtt avatta fel őket cser­készekké Gáncsov Károly parancs­nok, cserkészcsapattiszt. Ezt meg­előzőleg istentiszteleten vettek részt, majd a fent említett helyen meg­kezdődött az avatás lélekemelő ün­nepsége. A Hiszekegy eléneklése után a csapat parancsnoka közvet­len szavak kiséretébeu megkoszo­rúzta a Hősök emlékművét. Azután a fogadalomtételi szertartás egyes fejezetei következtek.. Katonás rend­ben, feszes vigyázz állásba sora­koztak fel az újoncok, akik közül egy engedélyt kért a parancsnoktól a fogadalom letételére. A parancs­nok ünnepi beszédben válaszolt a kérésre. Rámutatott a magyar cser­készfiu önkéntes munkavállaló és állandóan uj kötelességet kereső nagyszerű áldozatára. A tettekben megnyilvánuló, megalkuvásnélküli törhetetlen magyarságra, amelyre ha valaha, úgy ma fokozottabb mér­tékben szükség van. Azután felszó­lította a fiukat a fogadalomtételtől a sírig tartó önkéntesen vállalt cser­kész jó munkának a végzésére. Az ünnepi beszéd után Keresztes József őrsvezető felolvasta a 10 cserkész* törvényt. Ezt követőleg a csapat régi és uj- tagjai a parancsnok után fennhangon mondották el a cser­kész fogadalmat. Azután a csapat parancsnoka a csapat tagjaivá avatta az újoncokat. Kapitány Ferenc cser­kész szavalata és a Himnusz elének­lése után a csapat fegyelmezett, ke­mény diszlépésben vonult el a Hősi szobor előtt. A cserkészavató ün­nepségen a nagyszámú cserkész­szülőkőn kívül jelen volt: Szongott Edvin alispán és családja, vitéz Váry Béla m. kir. vezérőrnagy és családja, Pozder Gábor ezredes, vitéz Vendel István polgármester és családja, de képviselve volt a város társadalmá­nak minden rétege is. Főzzünk kevés zsírral ■ « Elve elásta gyermekét Egy tamási asszony a napokban Szedresen járt, hogy az ott katonai szolgálatot teljesített fiát megláto­gassa. — Visszafelé menet Apáti pusztán egy akácás szélén leült, majd lefeküdt, hogy a hosszú gya­logolás fáradalmait kipihenje. El is aludt és álmából arra ébredt, hogy egy légy megcsípte az arcát és az fájdalmasan dagadni kezd. Meg­tapogatta az arcát, felült és akkor látta, hogy tőle pár lépésnyire nagy tömeg légy száll ide-oda és vala­mennyi megtelepszik egy a földből kiálló csecsemőlábfejen. Az esetről nyomban jelentést tett a csendőrségnek, amely a hely­színére kiszállva — megállapította, hogy ott egy újszülött csecsemő van elásva. — A nyomban fo­ganatosított nyomozás kiderítette, hogy a gyermek B o z s o 1 i k Mí- hályné szül. Laskó Verona báta- széki szíjgyártó feleségéé. Bozsolik- né meglátogatta Szedres községben bevonulva volt férjét. Visszafele gyalogolva, az apátipusztai ákácás- ban szülési fájdalmak lepték meg és ott fiúgyermeket szült. A szülés után késével gödrött ásott és az újszülöttet oda elföldelte. A csöpp­ség ott megfulladt. Kihallgatásakor elmondotta, hogy a szülés után eltűnődött azon, hogy egy 2 éves gyermeke már van, férje hadba vonult és most majd a szop­tatós kis fia miatt dolgozni nem tud. Ezért elhatározta, hogy a csöppsé­get elemészti. Bozsoliknét beszállí­tották a szekszárdi királyi ügyész­ségre és előzetes letartóztatásba helyezték. A mostani háborús élelmiszer­nehézségek miatt fontos, hogy házi­asszonyaink a zsírral takarékoskod­janak. Tehát az elkészítendő éte­leinkhez lényegesen kevesebb zsírt használjunk, mint amennyit béke­időben használtunk fel. Leveseink és főzelékeink nagy részét nem rántással, hanem haba­rással készíthetjük el. A habarás­hoz tejet, tejfelt, áttört aludttejet, joghurtot használunk fel. Tejfélék hiányában az egyes zöldségfélék fövő levét is felhasználhatjuk a ha­baráshoz. Ilyen pl. a spárgaleves, zöldbableves. A habarást természetesen mele­gen nem végezhetjük, mert a liszt megcsomósodik. A kevés liszttel simára kevert, azaz elhabart leves, vagy főzelék süritőt azután főtt lével eresztjük fel és felforraljuk. — A krémlevesek készítésénél sok eset­ben a sűrítő anyagot maga az át­tört zöldségféle képezi, de sűríthe­tünk egy-két szem burgonyával is. Vannak olyan levesek, amelyekhez semmi zsiradék, de sűrítő anyag sem kell. Ilyen pl. a húsleves, ha- tászlé. De zsír nélkül készülnek a nyáron kedvelt gyümölcslevesek és gyümölcsmártások, amelyek rend­szerint savanykás gyümölcsökből készülnek. Ezeknek a leveseknek és mártásoknak előnyös egészség- ügyi vonatkozásaik mellett igen nagy előnyük, hogy a törődőttebb gyü­mölcsökből, hullott almából stb. is készíthetők. — Ilyenek a meggy-, egres-, almaleves, vagy mártás. Húsoknál a rostonsült húsok is úgyszólván teljesen zsír nélkül ké­szülhetnek és legfeljebb csak a rost­sütőt kell lezsirozni. Tejfellel meglocsolva minden zsi­radék hozzáadása nélkül készíthet­jük pl. a ráchalat. Előnyösen hasz­nálhatjuk fel a kifőtt marhahúst darált husgombóc, tekercs vagy más alakban is burgonyás tésztába főzve, illetve sütve, amelyhez gombás, — csipkebogyó vagy más tetszéssze­rinti mártást adhatunk. Jelentékeny azoknak az ételek­nek száma, amelyek kevés zsírral is teljesen kielégitő és tápláló étel­fogásokat nyújtanak. Ezek közül legtöbbje egytál ételként is beállít­ható az étrendbe. Ilyenek például a rakott, vagy töltött kalarábé, ra­Tíz évi fegyház kettős gyermek- gyilkosságért Ez év tavaszán Kun Pál nagy­dorogi lakos feleségének gyermeke született és rövidesen meg is halt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a gyermek megfulladt. — A csendőrök visszaemlékeztek, hogy a házaspárnak az 1940. évben szü­letett életképes, erős gyermeke pár nap alatt szintén meghalt. Bevezet­ték a nyomozást és annak során hamarosan kiderült, hogy mindkét gyermeket férje tudtával az anya ölte meg aképpen, hogy a bölcső­ben puha párnák közé hasra fek­tette őket és a csöppségek meg­fulladtak. A házaspárt letartóztatták és beszállították a szekszárdi kir. ügyészségre, ahol előzetes letartóz­tatásba kerültek. A vadállatias lelkű szülők ügyében most volt a főtár­gyalás, amelyen a királyi ügyészég által emelt vád alapján Kun Pálnét tízévi, Kun Pált háromévi fegyházra ítélték. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents