Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-06-24 / 46. szám
XIV. évfolyam. 6. szám. 1942. junius 24. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. Szerkesztőség : SZEKSZÁRD, VÁRMEG¥EHÁZ^Telefowe 125. (II szövetkezeti szellem A szövetkezésben rejlő erőt már régen mindenütt felismerték és az anyagilag gyengébb tömegek érdekeik hathatósabb megvédésére Magyarországon is szövetkezetekbe tömörültek. A szövetkezeti cégtáblát minden eldugott faluban megtalálhatjuk. — Akadnak úgynevezett virágzó szövetkezetek is, de ha a tagok szövetkezeti szelleméről, egymás iránti megbecsüléséről kellene beszámolni és ennek alapján állitanók össze a névsort, meglepően gyenge eredményhez jutnánk. Pedig az eszme úttörő apostolainak nemcsak az volt a céljuk, hogy a tagok közös gazdasági üzletvitelével nagyobb haszonra tegyenek szert, hanem elsősorban a lelkek megnevelése kölcsönös bizalmon alapuló emberbarát! szeretetre. Kevés fáradtsággal bárki meggyőződést szerezhet arról, hogy a halhatatlan szövetkezeti nagyságokban nem az üzleti érzék volt a mozgató erő, hanem éppen ellenkezően, az önzetlenséggel párosult emberszeretet a gyengébbek és saját fajtájuk iránt. A gazdasági erők összefogása a fejlődés minden fokán, csak eszköz lehet, de sohasem cél! Az 1872. évi XXXVII. te. a szövetkezetét kereskedelmi társaságnak minősítette. Lehet, hogy ez a meghatározás jogilag helyes, de az igazi szövetkezet lényegében igen távol áll attól, amit általában kereskedelem és társaság alatt érteni szoktunk. Nem célom a szavak jelentésének latolgatása, mégis nagyon üdvös volna, ha óvatosabbak lennénk a szövetkezeti szó használatával. Gyakran hallunk álszövetkezetek visszaéléséről. Az eljárás során szerintem nem elég megtorolni csak a hűlen kezelést, hanem külön büntetést kellene kiszabni a szövetkezeti formával való visszaélés miatt is. Előfordult már, hogy betörőbandát fogott a rendőrség és ezzel kapcsolatban az újságokban bűnszövetkezetről olvastunk. Bele kell vinni a köztudatba, hogy a szövetkezet és a bűn halálos ellenségek, ezt a két szót az igazi szövetkezeti gondolat megsértése nélkül Összevonni nem lehet. Mindamellett, hogy a szövetkezet mélyebb értelmű célja erkölcsi, az alakulásnál legtöbb esetben mégis anyagi okok játszottak közre. A kapitalizmus önző tőkeuralma ellen a kisemberek egyedüli hatásos fegyvere a szövetkezet volt. Miután az erőszakot csak erőszakkal lehet legyőzni, legfőbb sikerrel működő szövetkezet kapitalista rendszerűvé fejlődött. Ez a fejlődési rendellenesség természetesen elhanyagolta a tagok lelki nevelését és a vezetés néhány ügyes üzletember kezébe csúszott át. Igen sok községben szövetkezet alatt még ma is boltot, vagy csarnokot értenek. Az ilyen szövetkezetét rendszerintf élűiről építették, vagy néhány helybeli élelmes ember hivta életre kizárólag üzleti céllal. Ezek a szövetkezetek nem tölthetik be igazi hivatásukat, mégis jók arra, hogy megakadályozzák, vagy legalább csökkentsék a versenynélküli tőke ismert kapzsiságát, Európa lakossága a múlt század elején még csak 200 millió volt, ma pedig az 520 milliót is jóval meghaladja. Európa területe a szárazföldnek csupán hét és egynegyed, lakóinak száma pedig az emberiségnek több, mint huszonöt százaléka. Kulturnépek ilyen nagytömegű békés együttélésének elengedhetetlen feltétele egyrészt a fokozottabb termelés, másrészt és elsősorban a javak igazságos elosztása. A termelés fokozása elérhető ugyan kapitalista rendszerrel is, de a javak igazságos elosztását megvalósítani nem tudja a lényegét adó profitéhség miatt. Múlhatatlanul szükség van tehát minden vonalon a valódi szövetkezeti szellemre és munkára, mert csak ennek keretén belül és nevelése mellett élhetnek kultur- emberek fejlődőképes rendezett viszonyok között, csak itt tanulhatják meg a teljes önállóság csorbi- tása nélkül kölcsönören megbecsülni egymást. A jó szövetkezeti tag tulajdonságaihoz tartozik a szorgalom, a felebaráti szeretet, a felelősségérzés és az áldozatosság. Az ilyen tulajdonságokkal biró ember egyúttal mindig vallásos és hazaszerető is. Ha valaha, akkor most van szüksége ennek a hazának ilyen hazafiakra. Közös nemzeti érdek a meglévő szövetkezetek kapitalista befolyásoktól romlott rendszerének sürgős megjavítása. Hála Istennek a sok álszövetkezet mellett valódiak is vannak. Ezek altruista szellemét át kell ültetni az egész vonalon és ahol ezt az újnak mondott, de valójában ősi szövetkezeti szellemet nem hajlandók átvenni, ott a leépítéstől sem szabad visszariadni, mert ami már alapjában rossz, azt alapjaiból kell kiforgatni, hogy a romokon alulról építve fejlődhessen uj szellemben uj élet. Nagyon sok szövetkezet létrehozása széles rétegekre támaszkodva helyesen történt, de azután különféle mesterkedésekkel a tagok irányitó szerepét kikapcsolták és a tagokat lefokozták üzletfelekké. Az ilyen talaját vesztett látszattömörülést haladéktalanul fel kell oszlatni és a szövetkezetei vissza kell adni eredeti rendeltetésének, mert a legnemesebb emberi tulajdonságok és anyagi jólét csak olyan közösségben jöhet létre, ahol minden egyes tag vezető és vezetett is egy személyben. Meggyőződésem szerint az uj nemzeti egység és jólét megvalósulása kizárólag az igazi szövetkezeti szellem és munka létrehozásának függvénye azon egyszerű oknál fogva, hogy ez a kettő minden vonatkozásban tökéletesen azonos. Egy nemzet nagyságának titka a tömegek erkölcsi emelkedettségében és anyagi rendezettségében rejlik. Fogarasy Márton. Kenyérgabonarendszer A junius l l-én megjelent termésrendelet a kenyérgabonajegyrend- szert vezette be. A rendelet előirja, hogy a községi elöljáróságok a junius 15 i állapot szerint a hónap végéig, tehát junius 30-ig kötelesek összeírni a község területén állandó lakóhellyel bírókat. Az összeírás háromféle összeiróiven történik. Ha az összeirott fél őstermelő, tehát 5 kát. holdat meg nem haladó ingatlan birtokosa, állandó mező- gazdasági alkalmazott, mezőgazda- sági részesarató, vagy cséplőgépnél alkalmazott munkás, vámőrlőmalom tulajdonosa, vagy annak alkalmazottja, ebben az esetben kék szinü gabonajegyre jogosult. A piros szinü kényérgabonaj egyre jogosultakat külön összeirólapon írják össze, idetartoznak azok, akik saját kezelésben művelt mezőgazdasági ingatlanok birtokosai, haszonbérbe adott mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtok tulajdonosai, mezőgazdaságban alkalmazott tisztviselők, gazdasági cselédek és családtagjai, bér- cséplővállalkozók, állami, vármegyei, községi, közbirtokossági, vagy egyházközségi alkalmazottak, amennyiben javadalmazásukat kenyérgabonában kapják. Külön ivén írják ösz- sze azokat az ellátatlanokat, akik vámőrlésre nem jogosultak. A kenyérgabonajegy a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tartozó kenyér- és lisztellátásának szabályozására és a vetőmagon felül meghagyott kenyérgabona elszámolására' szolgál. A kenyérgabonajegy két részből áll, mégpedig a gabonaszelvényekből és a vámőrlési szelvényekből. Mindkét szelvényiv 12— 12 szelvényt tartalmaz. A gabonaszelvények azt a kenyérgabonamennyiséget tüntetik fel, amelyet a kenyérgabonajeggyel ellátott személy egy év alatt vámőrlésben meg- őröltethet. A termelő megtarthatja azt a mennyiséget, amelyet gabonaszelvényei feltüntetnek (kék szinü gabonajegyesek), a vámőrlésre jogosult egyéb személyek pedig a gabonaszelvény ellenében az azon feltüntetett kenyérgabonamennyiséget akár egyszerre, akár részletekben beszerezhetik (piros szinü gabonajegyesek). A vámőrlési szelvények közül a II—IX. szelvényekre 1943. év január hó l. napja előtt, a X. szelvényre 1943 május hó, a XI. és XII. szelvényekre pedig junius hó l. napja előtt az azokon feltüntetett mennyiséget vámőrlésben megőröl- tetni nem szabad. A kenyérgabonajegyre jogosultak fejadagja: az első csoportba tartoznak az 1882—1926. években született nehéz testi munkát végző férfiak, akik évi 240 kg, a második csoportba tartoznak az 1936. évben és az azelőtt született személyek, ha nem tartoznak az első* csoporta 180 kg, a harmadik csoportba pedig az 1937. évben és az azután született gyermekek tartoznak, akik évi 120 kg kenyérgabonára tarthatnak igényt. A kenyérgabonajegy az egész ország területére érvényes. Azokra a területekre, ahol a lakosság túlnyomó részben kukoricalisztet fogyaszt, a kőzellátásügyi miniszter külön rendeletben fog intézkedni. Kenyérgabonát csak gabonaszelvények ellenében lehet kiszolgáltatni. A kenyérgabonajegyről előre levágott gabonaszelvény érvénytelen^ A kék gabonajeggyel ellátott mezőgazdasági munkavállalók kenyérgabonaszükségletüket a Hombárbizományosoktól, vagy a kenyér- gabona eladásra jogosult malmoktól szerezhetik be, de a kiszolgáltatott kenyérgabona után jutalékot nem követelhetnek. A bizományosok a beváltott gabonaszelvénnyel kötelesek elszámolni. A munkaadó háztartásához tartozó munkavállaló gabónajegyét köteles a munkaadónak átadni. Ha a* szolgálati viszony közöttük megszűnik, a munkaadó köteles a munkavállaló kenyérgabonajegyét mindazokkal a gabona- és vámőrlési szelvényekkel együtt visszaadni, amelyek a szolgálatból való kilépés utáni hónapokra szólnak. — Ha a munkaadó már több szelvényt vágott le, mint a munkavállalónak a kilépéskor visszaadni tartozna, a levágott szelvények helyett váltószelvényeket kell kiadnia, melyet a községi elöljáróságtól kell igényelni. A szegődményes cselédek, részesaratók és sommás munkások pótfejadagra tarthatnak igényt. A konvenciós cselédek évi 60 kg kenyérgabona megszerzésére, a részesaratók és az élelmezéssel szerződött időszaki munkások a muna- szerződésben kitöltött időtartamra havonként 10 kg kenyérgabonapót- jegyre tarthatnak igényt. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér, Molnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Koretzky János.
