Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-30 / 40. szám
niv. Motorai. Snknftrd. 1942 május 30. (SzomlioD 40. jztn. HETENKÉNT KÉTSTER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 ■géH érre Előfizetési díj: 12 pengő || Félévre ...... 6 pengő Felelős szerkesztő: BLlZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. . Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövogoldalon egy hasábmra 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek, közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, iilástkeresőknek 50 százalék engedmény. A magyar föld sorsa Nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg pünkösd után az országgyűlés. A magyar föld problémái kerülnek a képviselőház elé. A magyar föld problémái, amelyeknek tárgyalásához nemcsak szak- avatottságra, hozzáértésre van szükség, hanem mélységes komolyságra, megilletődöttségre és szeretetre. A történelem nagy példái mutatják, hogy a föld és nép egymáshoz való viszonya a legfontosabb nemzet- fenntartó erő. Amelyik népet nem ihleti meg a föld szeretete, a mezők illata, az erdők suhogása, a hegyek bűvölete, az a nép nem tudja igazán szeretni hazáját sem. Éppen ezért nem lehet pusztán célszerűségi, még kevésbé üzleti probléma az a kérdés, hogy kinek a kezén van a föld, Erő, biztonság- érzet, századok viharain is győzedelmeskedő nemzeti öntudat csak olyan országokban fejlődhetik ki, ahol a föld magának az államalkotó népnek kezében van. A most benyújtott törvényjavaslat tehát nem tulajdonjogi és nem is termelési probléma. A magyar földmivesnép uj honfoglalása ez, amelynek végrehajtása helyreállítja és megerősíti nemzeti életünknek ezt a szilárd pillérét, amelyet a kiegyezés utáni fél évszázad nemtörődömsége és bűnös mulasztásai kikezdték. A törvényjavaslat a zsidók birtokában lévő összes mező- és erdő- gazdasági ingatlanok mintegy egymilliókétszázezer hold kisajtátitását rendeli el s ezeket teljes egészükben a magyar földmivelő nép kezére juttatja. Teljesen faji alapokra helyezkedik a javaslat, eleve kizár minden kibúvót, az ellenérték megállapításánál mellőz minden hosszadalmasságot és bizonyos esetekben az élő és holt felszerelést is igénybe veszi az uj birtokosok javára. Teljes száz százalékos munkát végez tehát, okulva azokon a tapasztalatokon, amelyeket az 1920-as földreform tanulságai nyújtanak. A nemzeti közvélemény osztatlan megelégedéssel és helyesléssel fogadta a javaslatot s ez a helyeslés bizonyára kifejezésre jut a parlamenti tárgyalások során is. És a helyeslés nemcsak a javaslat tarmának és tételes intézkedéseinek, hanem létrejövetelének is szól. — Kállay Miklós miniszterelnök hivatalbalépésekor ennek a javaslatnak elkészítésére tette első Ígéretét s kijelentései alapján szinte boszorkányos gyorsasággal, de mégis alapos körültekintéssel készült el a törvényjavaslat, bizonyságául annak, hogy a gyorsaság nem befolyásolja az érdemi elintézés értékét. A Kállay-kormány már ezzel az első ténykedésével bebizonyította, hogy az elhatározásban olyan gyorsaságban, a kivitelben olyan kemény kézzel rendelkezik, amit a mai történelmi idők az államférfiaktól követelnek. És ez biztató Ígéret a jövőre is, Gróf Zichy .Gyula kalocsai érsek utolsó útja A jóságnak, a szeretetnek finom lelkű, csendes szavú képviselőjét, Istennek jámbor szolgáját, az Egyháznak és a nemzetnek jóságos fiát, a kötelességteljesités áldozatát temették Kalocsa dómjának hűs kriptájába. — Gyászolt és temetett Kalocsa, de gyászolt a pécsi egyházmegye, Tolna vármegye, melynek évtizedeken át a főpásztora volt, sőt az egész ország. — Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek temetése fájdalmas, de fenséges gyászünnep volt. A súlyos veszteség által felbolygatott városkában nagyvárosi forgalom, lilaruhás egyházfejedelmek, karinges papok, csillogó uniformisok, gyászruhás nők és férfiak, városi, megyei huszárok, csendesen suhanó autók, változatos fogatok adtak komor, ünnepi jelleget a békés Kalocsának. — Mint mindig Kalocsán, a dóm és az érseki palota volt a központ. Ide jöttek el búcsúzni az ország minden részéből Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Angelo Rótta pápai nun- cius, Glattfelder Gyula szegedi, Virág Ferenc pécsi, Shvoy Lajos fehérvári, báró Apor Vilmos győri megyéspüspökök, Kovács Vince váci segédpüspök a főpásztori kárból. A királyi család képviseletében gróf Czi- ráky József, a kultuszkormány képviseletében dr Stolpa József államtitkár. A gyászoló Zichy család gróf Zichy János volt kultuszminiszterrel. A pécsi egyházmegyéből Virág Ferenc megyés főpásztorral az élen dr Sipos István és dr Gebauer Miklós apátkanonokok, a pécsi székeskáptalan képviseletében jelentek meg, hogy a pécsi egyházmegye volt főpásztorát utolsó útjára elkísérjék, de ott voltak régi papjai közül Ambach Mihály apát dunaföldvári, Makray Lajos prépost, képviselő tolnai, Bök József németbólyi, Berta Antal mözsi, Kaufmann János paksi | plébánosok, P. Mihály pécsi pálos I perjel. A megjelent előkelőségek közt volt vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Edvin alispán is. Az érkező vendégeket dr Horváth Győző felszentelt püspök, dr Mosonyi Dénes pécsi nagyprépost, dr Kujáni Ferenc kanonok és az érseki udvar papjai fogadták és kalauzolták. Délelőtt 9 órakor indult el a papság az érseki palotából. A menetet fehérkaringes papok végeláthatatlan sora vezette be, majd a káptalani tagok, püspökök következtek, akiket a nuncius és utolsónak a biboros hercegprímás követett Serédi Jusztinián biboros pontifi- kálta nagy segédlettel a gyászmisét, amelyet a koporsó előtt a főpásztoroknak kijáró püspöki absolutio követett. Elsőnek Angelo Rótta apostoli nuncius, majd Glattfelder, Virág, báró Apor és végül Serédi biboros hercegprímás végezte a feláldozást. Valóságos processió indult ki a főszékesegyházból az érseki sirbolthoz. A székesegyház főbejáratától a dóm végében levő érseki kriptáig teljes egy órán át tartott. Itt áldás és ima fejezte be a temetési szertartást és azzal a kriptát azonnal befalazták. Gróf Zichy Gyula halóporait az érseki kripta jobboldalán Haynald biboros érsek kriptájával szemben Várady érsek mellett helyezték el. Zichy Gyula a kripta tizenkettedik lakója a nagy érsekek sorában. A szentlstváni gondolat és a nemzetiségek Két jelentős és igen figyelemre méltó miniszteri nyilatkozat hangzott el pünkösdkor. Antal István nemzetvédelmi prop agandam iniszter Apatinban, az országzászló felavatásakor beszélt a magyarság és a nemzetiségek összetartásáról, Ullein- Reviczky Antal pedig a Kolozsvári Tűzharcos Szövetség zászlóavatásának ünnepélyén fejtegette ugyanezt az eszmét. Antal István avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a szentistváni gondolat és a szentistváni államiság jelenti a magyar népnek és ennek a véráztatta földnek eltéphetett len, örök közösségét, jelenti az állampolgárok egyenlő jogait az élethez, a kenyérhez, a boldoguláshoz. Jelenti a szentistváni államiság a magyar állam külső függetlenségét és a magyar nemzet belső szabadságát, a keresztény államvezetési elvek érvényesülését. Jelenti a dolgozó tömegek intézményes szociális védelmét, a nem magyarajku testvéreink jogait, nyelvük, kultúrájuk, gazdasági jólétük és szociális biztonságuk teljes birtokállományát. Nem magyarajku testvéjeink, akiket túlnyomórészt az Európa védelmében kipusztult magyarság helyére telepitettek ide, erre az ősi magyar földre, ugyancsak a szentistváni gondolat védelme alatt éltek* fejlődtek évszázadokon keresztül és váltak a magyar nemzettest hasznos és becsült tagjaivá. Sokszor bizony az atyai gondoskodás több kincsét és jótéteményét öntötte reájuk a szentistváni gondolat, mint magyar fiaira. Nem magyarajku testvéreink va- gyonosodásban, jólétben, szociális állapotokban, kulturális és egészségi intézményekkel való ellátottságban sokhelyütt bizony összehasonlíthatatlanul jobb sorsban élnek és éltek, mint az ottani és itteni magyarság. Akik a magyar államot ma vezetik — folytatta Antal István miniszter — és az egész magyar nemzet szent hagyományaként fogják gondozni és alkalmazni a szentistváni örökség e részét és nem magyarajku testvéreink velünk együtt, egyenlő jogokkal, egyenlő kötelességekkel és testvéri összetartásban fogják szolgálni a jövőben is — az igazságos magyar törvények oltalma alatt — a szentistváni állam európai küldetését. De egyben joggal hisz- szük, reméljük és el is várjuk nem magyarajku testvéreinktől, hogy a I maguk részéről is jó szívvel és tiszta j szándékkal fogják teljesíteni a magyar néppel való barátságos együttEgyes szám ára 12 fillér
