Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-05-30 / 40. szám

Báró Bdnffy Dániel főldmivelés- ügyi miniszter és Vass Elek országos telepitésügyi főigazgató közölték a nyilvánossággal, a zsidóbirtokok igénybevételéről szóló uj törvényjavaslatot. Az uj javaslat közzététele fontos gazdasági és nemzeti esemény, hiszen egészbenvéve több, mint egy millió hold területről van szó. De jelentős politikai esemény is a javaslat, mert az eddigi tervekkel szemben átdolgozták és több tekintetben megszigorították.

A zsidó fogalmát fajvédelmi alapon állapítják meg. Zsidó tehát az, akinek legalább két nagyszülője zsidó hiten született, továbbá az, aki maga is az izraelita hitfeleke- zet tagja. Nem zsidó az, akinek csak két nagyszülője volt zsidó, ő maga ellenben kereszténynek született és amellett mindkét szülője házasságkötésük idején keresztény hitfelekezet tagja volt. A zsidóság meghatározása tehát teljesen faji alapon és nem az eddigi, sok kivételt ismerő zsidótörvények alapján áll. Általános kivételt a javaslat nem tartalmaz — ellentétben az eddigi zsidótörvénnyel.

Az erdőgazdasági ingatlanokat Is elveszik a zsidóktól, sőt bizonyos esetekben az élő és holt felszerelés átvételére is módot ad a javaslat. Így például az a keresztény birtokos, aki zsidó haszonbérlőjének felmond, annak élő és holt felszerelésére igényt tarthat.

A magyar föld teljes zsidótalani- tása a javaslat legfontosabb célja. Ezért nemcsak a zsidó fogalmát határozták meg fajvédelmi alapon, hanem lehetővé teszik, hogy a haszonbérlet terén is érvényesüljön a fajvédelmi elv. A jövőben zsidók mezőgazdasági vagy erdőgazdasági ingatlant csak miniszteri engedéllyel vehetnek haszonbérbe. A keresztény haszonbérbeadó földbirtokos, amennyiben ingatlanát házikezelésbe akarja venni, vagy kishaszonbér- letbe adni, a törvény hatálybalépté- től számítva 60 napon belül felmondhat bérlőjének s annak élő és holt felszerelését részletre megvásárolhatja.

Azonnal és tulajdonul veszik igénybe a zsidóbirtokokat. Nincs rá mód tehát, hogy panaszokkal és fellebbezésekkel hosszú ideig elodázzák az igénybevételt. A termelés folytonosságának érdekeit, amelyek ma mindent megelőznek, körültekintő intézkedések védik. A termelést az átadásra kötelezett zsidók nem szabotálhatják, mert ez esetben nagy büntetés vár rájuk.

Egyszerű kártalanítási módszert mond ki a törvény s ennek folytán az átvételi eljárás rövid és gyors lesz. A kártalanítás összegét mező- gazdasági, az erdőgazdasági ingatlanoknál és háztulajdonoknál kü- lön-külőn állapítja meg a javaslat. A térítés megállapítása a következő:

1. Mezőgazdasági Ingatlanoknál a térítést a kataszteri tiszta jövedelem

| alapján számítják. Tiz korona ka- ' taszteri tiszta jövedelemig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengő.

Tiz-tizenöt korona közé eső jövedelem után minden korona után 50 pengő.

Tizenöt koronán felül eső minden korona után 40 pengő térítést kell megállapítani.

2 Házadó alá eső ingatlanoknál a házadóalap minden pengője után 10 pengő a térítés.

3. Erdőgazdasági ingatlanokért az átlagos tiszta jövedelem húszszorosát kell térítésként megállapítani.

Kötvényeket kapnak az eddigi zsidótulajdonosok a térítés összegé- . nek megfelelő összegben. A köt- ! vények harminc év alatt évi 3'5 szá- zalékot utólag kamatoznak. Az élő '

és holt felszerelésért megállapított térítést készpénzben zárolt számlára kell befizetni. A zsidők a kötvényeket nem kapják kézhez. Méltánylást érdemlő esetben kisebb ingatlanokért a térítést készpénzzel is ki lehet fizetni.

Kivételezést a törvényjavaslat nem ismer. Egészen kivételes elbánást érdemlő egyes esetekben országos érdekből lesz ugyan néhány mentesítés, ez azonban csak személyhez fűződik és nem örökölhető, A feltételek különben olyannyira szigorúak, hogy csak egy-két esetről lehet szó s ezekben is nem az illető személyek, hanem az ország érdeke mondja ki majd a döntő szót.

A törvényjavaslat mai formájában tehát minden eddigi tervvel szemben erős szigorítást jelent.

1942 május 30.

TOLNAMEflYD UJSAfl

élésük és közös sorsuk minden írott és Íratlan kötelességét.

Ullein- Reviczky Antal beszéde elején arról szólt, hogy a nép évszázadokon keresztül harcolt és vérzett a szabadságért. Mi tudjuk, hogy mit jelent a szabadság és meg is tudjuk becsülni. Éppen azért, mert a szabadságért vívott harc mindig kimagasló jellegzetessége volt a magyar történelemnek, az igazi magyar éppen ezért nem lesz sohasem elnyomó. Legyen tehát mindenki nyugodt a magyar hazában, nyelvét, kulfuráját, vallását bántódás nem éri. Mi ennek fejében nem kívánunk semmi mást, csak a fel- feltétlen államhűséget.

Ez az államhűség az, amelyet joggal megkövetelünk, hiszen ezer év óta államalkotó nemzet vagyunk. Ez az, amit mi röviden szentistváni gondolatnak nevezünk. Ebben a hazában tehát mindenki megkapja azt, ami őt megilleti, feltéve, hogy ő is megadja viszont a magyar hazának azt, ami a magyar hazát megilleti.

Az államhűség különösen fontos napjainkban,amikor a magyarság és a vele szövetséges nemzetek élet-halál harcban állnak, mint már annyiszor, a keletről fenyegető veszedelem ellen. Ma a bolsevizmus az a veszély | és ellenség, amellyel megütközünk, | mert meg kellett ütköznünk. I

Nem állunk egyedül ebben a harc- |

ban. Európa vezető nagyhatalmainak oldalán vivjuk, de vannak más fegyvertársaink is. Magyarország, amikor európai kötelességét teljesítve megállja helyét kint a fronton, tudatában van annak is, hogy ez az egyenes, becsületes, katonás magyar jellem azt is megkívánja, hogy amikor másokkal közös ügyért egy hadszíntéren küzdünk, az egymás között esetleg fennálló nézeteltéréseket és vitákat félretegyük.

Ha akadna a fegyvertársak között olyan, — emelte fel szavát Ullein- Reviczky Antal, — akinek jelleme kevésbbé egyenes, akinek felfogása kevésbbé őszinte és katonás, aki azt gondolná, hogy éppen ez a pillanat, amikor közős erővel kell a keleti erőszakkal megküzdeni, alkalmas arra, hogy saját ügyét- baját előhozza és olyan ellentéteket szítson, amelyeket el lehetne intézni békésen is, de mindenesetre a döntő, nagy európai háború után, mondom, ha akadna ilyen fegyvertárs, azt mi mélyen fájlalnék. Az ilyen cselekedetet Európa elleni cselekedetnek minősitenők, az ilyen magatartást Európa hátbadöfésének bélyegeznék meg.

Ezután a belső frontról beszélt. Kijelentette, hogy a belső frontot a kormány tartani fogja és csirájában fojt el minden olyan megmozdulást, amely a nemzet kárára lehetne.

A zsidók főid- és erdőbírfokainak

igénybevétele

A DALRÓL

A Szekszárdi Dalosűnnepen elmondta: Lázár József

I (Folytatása és vége.)]

S a dal végig kiséri az embert összes életkorain át. A sötétben hazaigyekvő gyermek dalolni kezd, hogy bátorítsa önmagát. Itt nemcsak a hangos szavak szerepéről van szó, hiszen akkor miért nem kiabál a gyermek, hanem a dal lélekformáló, bátorító hatásáról is, amit a gyermeki lélek önkéntelenül, a tudatalatti lelki rétegnek ösztönzésére vesz igénybe. Ciceró mondja: az ember félelmekre alázatos lélekkel születik, de benne mégis elnyomott isteni tűz rejtezik. A sötét és magány félelemre indít, de az elnyomott isteni tűz dalban lobban föl a lélekben. Az ifjú dalra gyújt, ha bánat éri, ha szive szerelemre gyűlt, mert ösztönösen érzi, hogy amint Kölcsey mondta — „a dal szívből ered s szívhez vágy újra repülni". Benne szív szól a szívhezl — A meglett ember: férfi, nő egyaránt szívesen folyamodik a dal kiapadhatatlan üdítő forrásához, amikor a boldogságtól szinte megszakad a szive, vagy élet vihara megtépázta a lelkét: amikor a hon állapotán segíteni akar, vagy annak vigasztalan sorsán kesereg. Mily találóan fejezi ki ezt a gondolatot a dal hangulata, tartalma és a lélek állapota közti Összefüggést a jól ismert magyar szólásmód : 9 Sírva vigad a magyar*.

Hogy a dalban emberfölötti erőhajtás rejlik, szépen illusztrálja a régi görög monda. Orpheus oly szépen pengette a lantját, hogy a fák, a sziklák megindultak utána, a fenevadak megszelídültek: tigris és bárány, galamb és saskeselyü együtt gyönyörködtek benne, a viharzó tenger elcsendesült, a félelmetes sárkány elszenderedett, az alvilág zordon Istene Eurydikét, Orpheus szép kis feleségét, visszaengedte az élők közé a felvilágra, de legfeltűnőbb hatása, hogy a vérengző gonosz emberek is megbékélnek: dalának bűbájos varázsa hatalmába ejti szivüket. Árion költőről pedig azt jegyezték fel a görög I

mondák, hogy mikor művészi kőrútjáról hazafelé igyekezett, t. i. Itáliából, Corinthusba, a hajósok, kiknek bárkájára szállt, megkívánván összegyűjtött sok kincsét, meg akarták ölni öt, hogy a kincsek birtokába jussanak. Megengedték azonban neki, hogy utoljára még, mintegy hattyúdalát, elénekelhesse egyik dalát. S Árion a dal hatására el- ámult hajósok közül a tengerbe ugrott, ahol egy a daltól elbűvölt delphin a hátára vette és kitette a költőt a partra. A hajósok meglakoltak, mert Corinthus ura megtudván az esetet, kivégeztette őket, Árion pedig tovább gyönyörködtette a világot művészetével. Szép monda Philoméla (a fülemile, csalogány) mondája. Philomela szép királyleány volt. Azonban női becsületében tönkre tették s hogy ne szólhasson gyalázatáról senkinek, gonosz támadója kivágta a nyelvét Az istenek azonban madárrá változtatták őt, s azóta egyre panaszolja baját, kesereg bánatán a dalosmadarak primmadonnája: a csalogány. S van-e kifejezőbb hangja, elragadóbb áriája a bánatnak, mint a fülemile esténkinti zengése?

Van a magyar nemzetnek mondái közt is egy, amely a dal csodálatos hatásáról szól. Lehel vezér az augs- burgi gyászos kimenetelű ütközet után foglyul esett. De neki j| megengedték, hogy elfujhassa kürtjén a hattyúdalát. S a csodálatos hangokra nemcsak poroszlói és ellenséges bírói estek büvöletes ámulatba, hanem a Lech-mezején a halott magyar vitézek is felemelték fejüket: visszatért a lélek a halott testekbe, hogy a dal elhangzása után újra meghaljanak.

A dalnak eme szuggesztiv ereje magyarázza rendkívüli hatását a szívre. Nemesíti a kedélyt, fokozza bennünk az életkedvet, feltüzeli az akaratot és tettekre indít.

Tyrtaios görög költő híres harci dalai legalább felerészben részesei a sok-sok diadalnak és Bem honvédjei Petőfi dalaival ajkukon rohan-