Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-05-13 / 36. szám

XXIV. tvfohnun.

íMüzúrfl, 1942 műim 13. (Szerda)

36. szdm.

TOLNAMEGYEI UJS

hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap

*

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86

Előfizetési dij:

Egész évre . . . . 12 pengd || Félévre

............................6 pengd

Fe

lelős szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton#

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők*

Hirdetések árait

Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér.

A reklám, éljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimnm 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mnr terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimnm 6 pengő. Állástkeresőknek 60 százalék engedmény.

A Bajtársi Szolgálat megszervezése

Pár héttel ezelőtt az egész ország sajtóját bejárta az az érdekes hír, hogy vitéz Borbély* Maczky Emil főispán, mozgósítási kormánybiztos Borsód vármegye területén megszervezte a Bajtársi Szolgálatot. A cél a hadbavonultak hozzátartozóinak önkéntes támogatása volt és a nemzeti társadalom a legnagyobb megértéssel karolta fel az ötletet. Elismeréssel fogadták az illetékes katonai hatóságok is és most maga a belügyminiszter tette magáévá e szervezet országos életrehivásának feladatát. A kormányt e tekintetben az a meggondolás vezette, hogy a belső frontnak éppen olyan biztosnak, keménynek kell lennie, mint amilyen biztosan és keményen állják a harcot odakint a messze orosz földön honvédeink. A külső és belső front erejének, harmóniájának, együttes munkájának biztosítását adja ez az uj ’intézmény, ameiyet a belügyminiszter rendelete értelmében az egész ország területén meg

5. jogi tanácsadás a hadbavoul- taknak és végül

6. a nemzetvédelmi szolgálat támogatása.

A rendelet intézkedik afelől, hogy a szolgálatot minden községben, városban szervezzék meg s emellett életrehivják a járási és vármegyei szolgálatot is, a községi szolgálat támogatására és irányítására. E nagyarányú önkéntes társadalmi munkába be kell kapcsolni elsősorban az Országos.Nép- és Család* védelmi Bizottságokat, amelyek e célra külön albizottságot, vagy csoportot alakítanak.

A törvényhatósági, járási Bajtársi Szolgálat vezetéséről az Országos Nép* és Családvédelmi Alap törvényhatósági és járási vezetői gondoskodnak, vagy a főszolgabirák és

a szociális gondozók javaslatára az erre legalkalmasabb más egyént kérik fel. A jogi tanácsadást a főügyészek, ügyészek, illetve az ügyvédek látják el meghatározott időpontban. Ha szükségesnek látszik, érintkezésbe kell lépni a csapat- hadgondozó tisztekkel és hadtesthadigondozási felügyelőkkel. A Bajtársi Szolgálat további működé* sének részleteiről az Országos Szociális Felügyelőség ad megfelelő felvilágosítást.

A Bajtársi Szolgálat országos életrehivásával páratlanul nagymértékű, hatalmas, önkéntes szociális munkát léptet életbe a belügyi kormány. A szolgálat célja, önkéntes volta egymagában biztositja a fáradhatatlanul lelkes, odaadó, eredményes munkát, amivel nagymértékben hozzájárul a belső front megerősítéséhez s ezzel a végső győzelem kivívásához. * I

Dr Gálos László egyetemi m. tanár szekszárdi konferencia beszédei

kell szervezni.

A miniszter nevében vitéz Bonczos Miklós államtitkár körlevelet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és a megyei városok polgármestereihez, hangsúlyozva, hogy a kormány szükségesnek látja különleges, állandó jellegű, szociális szolgálat sürgős megszervezését, amely a polgári és katonai hatóságokkal, valamint az erre vállalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az Országos Nép- és Család- védelmi Alap helyi szerveivel szoros együttműködésben a háborús viszonyok következtében szükségessé váló feladatokat ellátja. A szervezet neve egységesen Bajtársi Szolgálat s feladatkörét a következőkben körvonalazza a leirat :

1. a hadbavonultak családtagjainak fokozottabb erkölcsi és a szükséghez képest kivételesen anyagi támogatásáról való gondoskodás;

2. a harctéren küzdő honvédek és itthonmaradt családtagjaik között az állandó kapcsolat megteremtése és fenntartása;

3. a katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozói kérelmeinek és esetleges panaszainak meghallgatása, gyors kivizsgálása és elintézése;

4. a katonai szolgálatra bevonult egyének helyett a mezőgazdasági és ipari munkák elvégzésének biztosítása ;

Mint már jeleztük, dr Gálos László pécsi hittudományi főiskolai tanár, egyetemi magántanár háromnapos konferencia * beszédsorozatot tartott férfiak számára a Szekszárd- Belvárosi Római Katolikus Olvasókör dísztermében. A hallgatóságnak nagy élményei voltak ezek az imponáló hitbölcseleti tudással felépített és páratlan szónoki készséggel elmondott, mindvégig magyar hazafias síkon mozgó költői szépségű be- I szédek.

Csütörtökön kezdődött első előadása, melyről már megemlékez- j tünk, arról szólt, hogy mi az Isten célja a magyarsággal, mint néppel, mig pénteken azt a kérdést fejtegette, hogy Isten országának a gondolata megvalósulhat-e a közösség életében, végül szombaton az egyének és a népek szenvedésének a filozófiája került sorra. A pénteki és szombati konferenciák gondolat- menetének rövid kivonata a kővetkező:

Legelsőbben is hangsúlyozta Krisztusnak, mint legfőbb tanítónak, mint az újszövetség áldozatában meghaló főpapnak és a megváltott emberiség királyának a hármas szerepét, megállapítva, hogy a Királyok Királya .országának nem lesz határa és trónusa lett a Szent Kereszt. Krisztus országa időtlen és szilárdabb minden más dinasztiáénál, határait pedig Krisztus vérének bíbora szegélyezi. Isten országa egyébként végnélküli és végigvonul a főid j egész történelmén. Alóla a közös- ! ségek sincsenek kioldva. Mint ahogy Magyarország határai is addig tér- I jednek, ameddig a címere, a zászlaja elér, ugyanúgy Isten országa addig tart, ameddig a Szent Kereszt elér.

Feltette ezután a kérdést, hogy Isten országa-e a mi országunk ? Szent István — úgymond — kitűzte a magyar gondolat lobogóját és a Szent Keresztet és ezt az országot magyarnak és kereszténynek alapította. Szólt ezután a Keresztről, amely nemcsak az ország címerében szerepe), hanem ott van még az utszéleken is, hogy Krisztus az ő két karjával egybefogja a múltat és a jövendőt. Ott van a Kereszt

I minden magyarországi iskola termében, jelezve, hogy a magyar szellemi élet egész területe keresztény jellegű. A kereszténység nem fél a 'kultúrától, hiszen iskoláiban a legrégibb idők óta tanítja még a pogány kultúrák termékeit is, amelyeket a Szent Kereszt megnemesitett. A kereszténység tudja, hogy minden szellemi munka keresi az Isten országát és tágítja annak határait. A kereszténységnek tehát nincs mit félnie a kultúrától.

Megjelenik ezután a Kereszt a magyar tarlókon, mint buzakereszt, eltérően más népek szokásaitól. Ezzel is jelezni akarjuk azt, amit Jézus mondott: „Én vagyok az élet.u A magyar ember élet-nek nevezi a búzatermést, jelezve, hogy a természethez csak pietással lehet közeledni. A magyar kereszténység a buzaszentelésben megáldja a vetést, ami szinte csupán magyar szokás. Lenau, a magyarországi német költő j is megírta erre vonatkozó megfigye- I lését eképpen: „ahogy a magyar 1 ember műveli a földet, abban van

Egyes szám ára 12 fillér

valami udvarias kérés a természethez, hogy jöjjön és áldja meg“.

A magyar földmivelésben sok kapcsolat van a kereszténységhez és ezért nem tudták megmételyezni a vörösök tanai, mert a magyar föld- mivelő pietásos.

A magyar polgári és katonai élet kitüntetései közt is megjelenik a Kereszt, mert minden érdemet, minden hősi tettet kereszttel kell jutalmazni, hiszen minden hősi cselekedet egyben katonai és vallásos cselekedet is és a közösség az érdemeket az ember szive fölé akasztott kereszt alakjában akarja megbecsülni. Benne van a Kereszt az ország címerében, sok megyének, városnak és községnek a címerében, jelezve, hogy a mi országunk Isten országa, mert a Kereszt felségjele bele van ütve hazánk földjébe. Ez az, amit Vaszary Kolos millenáris beszédében igy fejezett ki: „Kard szerezte meg és a Kereszt tartotta meg e Hazát“. Áldozatra egy nemzetet a Kereszt tanitjameg és a mi Szent Koronánkon is ott a kereszt.

Az egyház minden áldását a Kereszt jelével szolgáltatja ki és a férj meg a feleség első csókja is a kereszten találkozik. Végül, mint a csend birodalmának a fejedelme, megjelenik a Kereszt a temetőkben is és ott uralkodik a sirok kis keresztjein, hirdetve Isten országának határtalanságát. — Szólt ezután dr Gálos a Keresztről, mint figyelmeztetésről a szenvedésekre, majd hangsúlyozta, hogy a Keresztnek ezután is becsületet kell szereznünk ebben az országban.

Szombaton, a friduum utolsó napján azt fejtegette dr Gálos László, hogy a népek életében milyen sok szerepe van itt, a siralom völgyében a szenvedésnek és hogy ebben is keresni kell a Kereszt igazi értelmét. A szenvedés — úgymond — részben büntetés, megtorlás. Fellé- I pése egyrészt jelenti, hogy az illető | egyének vagy népek az üdvöstől messze távolodtak és ezért a szenvedések őket — éppúgy, mint a jó pásztor kutyái — vissza akarják marni a nyájba. Figyelmeztetés volt a világháború szenvedése a liberális kor istentelenségei és egyéb bü? nei miatt és figyelmeztetések ezek a mostani szenvedések is.

A magyar élet jelenségeit boncolgatta ezután és hangoztatta, hogy amint vannak a magyar nemzetnek erényei, éppúgy vannak — mint közösségnek népi bűnei is. Ezek között a feltűnőbbek: a szalmaláng természet. — Könnyen fellángolunk valami eszme mellett, azonban az alakuláson tulmenve ellankadunk, mert nincs kitartásunk. Bűnünk az urhatnámság és ennek különösen az a formája, hogy mással éreztessük a mi ur voltunkat. Azontúl sze- j retünk pereskedni, nem vagyunk összetartó nemzet, hanem pártos- ' kódunk. Ettől ugyain egy ideig visz-