Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-05-13 / 36. szám
2 1942 május 13. szatartott bennünket a revízió ügye, de kérdés, mi lesz később. Túltengő az önérzetünk, mindenki külömb akar lenni a másiknál, pedig a fej* rázáshoz nem kell más, mint üres fej. A gyermekáldástól való huzó- dozás ebben a pillanatban talán a legijesztőbb vétkünk. Ez a legnagyobb aggodalommal kell, hogy eltöltsön bennünket, mert ez a nemzet jövőjét veszélyezteti. Ha nincsen kisdedvárás, nem lesz Magyar Advent, mert amely nemzet nem akar a gyermekre várni, megreked a novemberben, amely a halál hónapja. Ez annak a jele, hogy több bennünk az Önzés, mint az önzetlenség. Valóságos epidémia — úgymond — milyen lenézően beszélnek sok helyen ma már a sokgyermekes családokról. Ezeknek a büntetéseképpen köszöntének ránk a háború, a nélkülözés és a nyomor szenvedései. Felmerül a kérdés, hogy az ártatlanokat miért érik a szenvedések. Az ártatlanok szenvedése nagy misztérium. Az igazak számára ugyanis figyelmeztetés, hogy nem szabad a földön véglegesen berendezkednünk. Kövek a szenvedések, amelyekbe beleütjük a lábunkat. így kapunk figyelmeztetést, hogy a földi jólét nem örökkévaló és nekünk az örök életre kell előkészülnünk. Azonkívül a lelkek a szenvedés által megtisztulnak, miként a szennyes ruha is megtisztul a mosás keservei következtében. Aki nem szenvedett, az elbizakodott és megfigyelhetjük, hogy azok a legneveletlenebb emberek, akiktől Isten a szenvedést elvonta. A népekre is tisztító ár a szenvedés, amint azt a tatárjárás és a tőrök élet utáni fellendülés igazolja és ahogy a világháború után is több morális érték fakadt. Ha Magyarországot szenvedések érték, az Isten pálcája mindig megtisztította nemzetünket, mert Isten kezében a legnagyobb mértékhitelesítő a szenvedés. A görögöknél esztétikai morált: Olympost és Parnassust hirdetett a vallás, a szenvedésekre azonban csak a Szent Kereszt misztériuma képesit. A szenvedéseket az idő mindig igazolja. A keresztény magyar nemzet élet- képességének hitelesítő je, hogy kibírja a szenvedéseket, mert ezeréves történelmünk során az Isten értékesnek talált bennünket. Értelmet ad a szenvedéseknek az a kapcsolat, amelyben a szeretettel állanak. Ez abból is kitűnik, hogy regényben, színházban, moziban azokat a történeteket szeretjük leginkább, ahol a szenvedéseken keresztülment egyén megkapja a maga szeretetteljes jutalmát Elválaszthatatlan testvérek a szenvedés és a szeretet, mint ahogy a forró anyai szeretetnek is előfeltétele a szenvedés. Ezért van az, hogy az atya- ság vonatkozásai sohasem olyan mélyek, mint az anyaságéi. Népünk életében is áldásosán párosul ez a kettő, hiszen a magyar nép történelmének nagy eseményei szenvedésekből és szeretetből származtak. A magyar nép történelme során sohase volt aljas, kalandor, áruló TOLNAMEŰYD UJSifi és minden magyar szégyenlené magát, ha történelmének sikereit aljas árulásokkal vívta volna ki. A keresztény magyar nemzet magasztos kereszthordozása nevébe, címerébe, életébe beleillesztette a Kereszt két gerendáját, népünk, ha járja is a szenvedések útját, kezében mindig a szeretet rózsáit viseli és ez az, ami a mi népünket az őrök élet felé viszi. Hisz amely nép keresztény, az nem lehet meg szenvedések nélkül. Ez az, ami a földi Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Kiss Lajos pécsi apátkanonok újabb egyházi tisztsége. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Kiss Lajos apátkanonok, felsőházi tag, kormányfőtanácsost, Szekszárd volt plébánosát kinevezte zsinati bíróvá. — Esküvő. Simon Mártát —; a Szekszárd-ujvárosi templomban — május hó 16-án 12 órakor vezeti oltárhoz Tóth István m. kir. közellátási felügyelő. (Külön értesítés helyett.) — Ügyészi és bírói kinevezés. A Kormányzó Ur Őfőméltósága dr Tóth Pál szekszárdi kir. járásbirő- sági titkárt (Tóth József ny. törvényszéki irodafőigazgató fiát) kinevezte a debreceni királyi ügyészséghoz ügyésszé, dr Szily László szekszárdi kir. törvényszéki titkárt, (dr Szily Géza tolnai ügyvéd fiát) járásbiróvá a tamási királyi járásbírósághoz. — Áthelyezések a pécsi egyházmegyében. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Laczjy Emil német- mároki plébánost saját kérelmére felmentette a plébánia vezetésétől és Bonyhádvaradsra küldte adminisztrátornak. Régért József bonyhád- varasdi'adminisztrátor Aparra, Bárka János Pécsbányatelepről Nakra, Siklósi László Németkéről, Pécs- bányatelepre, Dévényi András Aba- ligetről Németkérre került kápláni minőségben. — Harangszó a leventék áldozócsütörtök! áldozásakor. S e r é d i Jusztinján hercegprímás elrendelte; hogy az első alkalommal történő országos levente lelkigyakorlatok alkalmából, — a lelkigyakorlatokat követő áldozás idején, május 14-én, áldozócsütörtökön délelőtt fél 10 élet megbecsülése mellett az őrök életre nevel. Az igazak — végzé beszédsorozatát dr Gálos László •— kibírják a szenvedéseket, mert sziklára építettek, ellentétben a gonoszokkal, akiknek hjte homokra épült. A hazafias magyar vonatkozásokkal is művésziesen telített és magyar öntudatot vallásos alázatában is megerősítő gyönyörű fejtegetések után az egybegyűltek melegen ünnepelték dr Gálost, akinek szives fáradozását és tanításait Schneider Gábor nyug. kúriai bíró köszönte meg. órakor, negyedórán át az ország minden plébániatemplomában harangzúgás legyen. — A kórház statisztikája. Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának betegforgalma a következőképpen alakult: 1942 március hó végén 578 beteg maradt a kórházban ápolás alatt, mig az elmúlt hó folyamán 906 egyént vettek fel kórházi ápolásra. Az összes ápolt közül meghalt 20 beteg, — távozott 876 egyén és igy 1942 április hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 588 beteg. A közkórház elmebetegosztályához tartozó palánki telepen összesen 60 elmebeteget ápoltak, a szekszárdi, sióagárdi, őcsényhegyi, szálkai és kakasdi családi ápolási telepeken pedig együttesen 499 elmebeteget gondoztak az idegen családok a közkórház felügyelete alatt. — Házasság. Debulay József, Tolnavármegye Horthy Miklós közkórházának gondnoka e hó 9-én, szombaton délben esküdött őrök hűséget Békéscsabán erdőtarcsai Fejér Klárikának az ottani belvárosi róm. kát. plebánia-templomban| — Tanítói kinevezések. A pécsi egyházmegyében Kitlinger Ilonát a decsi IV. sorszámú tanítói állásra végleges minőségű rendes tanítóvá, Dőry Jankát a bátai V., Kiing Mártont a diósberényi II. és Fülöpp Erzsébetet a simontornyai X. sorsz. tanítói állásra helyettes tanítóvá kinevezték. — Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt folyó hó 12-én 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott az alábbi tárgysorozattal: A Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjalapja által építendő bérházban a tiszti lakások biztosítására a kincstárral kötendő megállapodások. — Béla-téri hentesüzletnek a közellátás céljára való megvétele. — A Levente székház részére a garage lebontásából származott használt téglának a talajvizek által megrongált házak tataMÄVAUT mávaut nyári menetrendié Érvényes: 1942. évi május hó 4-től. V Dnnaföldvár—Siekszárd 1 6 00 Dunaföldvár községháza . 18 15 706 Paks pályaudvar _ . 1706 900 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 15-10 Szekszárd—lagyarkeszi — 1415 ! Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 9-05 — — 17-45 » Magyarke8zi postahivatal ____n 535 — x Csak hétköznap közlekedik. | rozására való átengedése. — A Csa- I tári elemi iskola kibővítése. — Bu- I várszivattyu beszerzése. — A Csatári-ut 1941. évi építésének végel- I számolása. — A báró Augusz Imre Árvaház kidőlt téglakerítésének helyreállítása, — Am. kir. pénzügy- miniszter leirata 20.000 P államsegély kiutalásáról. — A Magyar Norma 1941. évi zárszámadása. — A községi iparostanonciskola 1941. évi zárszámadása. — A színtársulat terembérének, vigalmi adójának és villanyáramdijának megállapítása. — Károlyi János színigazgató kérelme segély iránt. — Az Országos Gyümölcstermelők Egyesületének kérelme az 1942. évre megállapított anyagi hozzájárulás felemelése iránt. Az alispán leirata a fedeztetési dijaknak abraktakarmányban leendő megállapítása iránt. A 33 pontból álló tárgysorozat egyéb ügyei csekélyebb fontosságú, jórészt személyi kérelmek. — Vasúti menetrendváltozás. Lapunk mai számában közöljük vármegyénk vasútvonalai egyrészé- nek nyári menetrendjét. Felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét arra, hogy a Budapest—Sárbogárd— Szekszárd—Baja vonalon az előzőén közölt menetrenddel szemben némi változás történt, tehát az érdeklődők ezt a mostanit tekintsék érvényesnek. — A népmozgalmi adatok április hó végén a vármegyében a következő eredményekkel zárultak: élveszületett 382 újszülött, meghalt 326 egyén és igy a természetes szaporodás a hó végén 56 főt tett ki. Meghalt a hő folyamán 37 csecsemő és igy a csecsemőhalálozási százalék — az elmúlt hóra vonatkozóan — 9*6, tehát az országos átlagnál kedvezőbb. 70 évesnél idősebb korban 126 egyén hunyt el, akik közül a legidősebb kort az a nő érte meg, aki Zomba községben 93 éves korában halt meg. — Térzene. A m. kir. 18. honv. gyalogezred zenekara f. hó 14-én 12 órától 1 óráig a Garay-téren az alábbi műsorral térzenét ad : Figedy Sándor: Schvoy induló. Pazeller Mátyás: Rózsakirálynő keringő. Suppé-Kliment: Könnyű lovasság nyitány. Brahms: Magyar táncok 5—6. Translateur: Liliputi nászmenet, jellemkép. Borsay Samu: Kolozsvári induló. — A térzenét vezényli: Tölgyesi Tibor főtörzsőrmester, ezreddobos. $tiné4tet Vasárnap este tartotta utolsó előadását Károlyi János színtársulata a Szekszárd Szálló nagytermében. A kiváló tagokból álló együttes becsületes munkával hálálta meg a közönség pártfogását és lelkesedéssel szórakoztatta a színházba járókat. Az énekes előadások hatását nagyban fokozta, hogy a zenekisé- retet a helyőrség zenekara szolgáltatta. A társulat minden egyes tagja legjobb tudással szolgálta az őssz- játék gondolatát és az előadások hatásának ez a legszebb jellemzője. Pénteken este nagy sikerrel adták a Csak egy asszony van a világon c. mulatságos operettet, mig szombaton este, vasárnap délután és vasárnap este zajos sikert ért el a Viharos szerelem című operett, az Andrássy-uti színház óriási sikerű táncos operett újdonsága.
