Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-05-02 / 33. szám

XXIV. ÍVfOllMIIB. Szekszttrd, 1942 mAjos 2. (Szomhot) 33. szón. retenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: BZEKSEÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: E|(H évre . . . . 12 peng« || Félévre ...... 6 peng« Felelős szerkesztő: BLÁ.ZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési mbghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. . Állástkeresőknek 50 százalék engedmény. •a Ver sacrum Irta: dr lagyarász Ferenc O. Cist. A régi pogány Rómának volt az a szokása, hogy ha nagy veszede­lem fenyegette a várost, tavasszal minden növényi és állati zsengéből nagy áldozatot mutattak be az iste­neknek. Sőt megesett, bár nem rend­szeresen, hogy kisdedeket is áldoz­tak. Ez volt a „ver sacrum", a szent tavasz. Ilyen szent tavaszra virradtunk mi* is ezidén s velünk együtt az egész világ. Áldozatot követel tőlünk a háború és a béke, a jelen és a jövő, a front és az otthon, a kenyér és a lakás, az egészség és a beteg­ség, a munka és a lemondás, az élet és a halál. Az áldozat tavasza... Nem szabad most keresnünk,-meg­érdemeltük-e, hogy ennyi áldozatot kelljen hoznunk. Ne azt nézzük, hogy más is hoz-e annyit, mint mi. Ne kutassuk, hogy azzal, amit ed­dig tettünk, eleget tettünk-e minden kötelességünknek, mert az ember nem lehet illetékes bírája annak, hogy tulajdonképpen mi az ő köte­lessége és miképpen teljesítette azt Ne hasonlítsuk össze a magunk ko­rát más történelmi időkkel: nekünk most kell helytállnunk magunkért és e helytállásért magunk és mos­tan vagyunk felelősek. Ne kérdez­zük, más népek is szenvednek-e és mennyit, mert a népek is csak ma­guk kovácsai szerencséjüknek s az a nemzet mely mindig csak má­soktól vár mindent, magamagát te­szi ki annak a veszedelemnek, hogy más, életrevalóbb nemzetek keresz­tül gázolnak rajta. Az áldozat szent tavasza itt van és elvárja, hogy mijs ott legyünk a helyünkön- Ott legyünk köteles­ségérzetünkkel, melyet hatványoz az idők rendkívüli nehézsége. Ott le­gyünk jóakaratunkkal, melynek ki kell terjednie minden kötelessé­günkre. Ott legyünk lelkiismeretünk­kel, mely egyedüli zsinórmértéke cselekedeteinknek és egyetlen méltó jutalma áldozatainknak. Ott legyünk, de a kicsinyes panaszok, az egye­netlenkedés és visszavonás, az ön­érdek és hiúság, a faj és nyelv, torzsalkodása nélkül. Mikor fogunk letenni ezekről, ha még a „ver sacrum" sem tud minket kivetkőz- tetni belőlük ? Az áldozat szent tavasza azonban nem a kétségbeesésnek ideje. Kis­hitűség éppúgy nem volt soha nem­zetfönntartó elem, mint az elbiza­kodottság sem, meg a kényelem sem. Az áldozatnak csak úgy van érdeme, értéke és gyümölcse, ha készségből és nem kényszerből ered. A ver sacrumot egyúttal az a bi­zalom is megszenteli, mellyel az ál­dozat oltára mellől a jövőbe tekint­hetünk, az a meggyőződés, hogy türelmünk nem meddő érzés, hogy áldozataink nem vesznek kárba, hogy nemzeti létünk mindig kemény talajban gyökerezett — de éppen ezért nem is tudták kitépni a viha­rok. „Inde genus durum sumus experiensque laborum" — kemény nemzet vagyunk, tudjuk, mit tesz • szenvedni — mondhatjuk a költő- I vei. (Ovidius, Deuc. et Pyrrh.) Ezzel a múltban gyökerező bizalommal tekintünk most is a jövőbe, a közel jövőnek harcaiba, a lemondás ál­dozataira és meg vagyunk győződve, hogy az isteni gondviselés, mely a népek sorsát éppúgy intézi, mint az i egyes emberekét s a nemzetek szen­vedéseit is az ő javukra fordítja : magyar népünk jelen megpróbálta tásának minden áldozatát meg fogja jutalmazni. „A jövőt kénye szerint csak az rendezhetné el, ki a múltat megsem­misíthetné." (Eötvös, Gondolatok.) Ne féltsük Magyarországnak, az ezer- ! éves önálló országnak jövőjét sen- ■ kitől: a múlt annak záloga. A vármegye tavaszi közgyűlése Április hó utolsó napján, boron- gós, hideg időben tartotta Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését. A me­gyebizottsági tagok érdeklődése a rossz időjárás és a közlekedési ne­hézségek miatt kicsiny volt. Ott lát­tuk azonban a kellemetlen utazási viszonyok dacára is dr vitéz Thu- ránszky László miniszteri osztály­Tek. Törvényhatósági Bizottság 1 Mély tisztelettel, szivem egész melegével köszöntöm a megjelent Bizottsági Tag urakat, rendes tavaszi közgyűlésünket megnyitom. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Ez év február 19-én az országgyű­lés két háza együttes ülésében kor­mányzóhelyettesé választotta ország- épitő nagy Kormányzónk, vitéz nagy- bányai Horthy Miklós Őfőméltósága elsőszülött fiát, vitéz nagybányai Horthy Istvánt. Az a családi kör, amelyben Kor­mányzóhelyettes Ur Őfőméltósága nevelkedett, az a példa, melyet maga előtt látott, minden reményt jogossá tesz az iránt, hogy az uj magyar ezredév biztosítását az ország in­tegritásának maradéktalan helyre­állítását célzó nagy munkát elő­segíteni és folytatni fogja. Méltóztassanak megengedni, hogy mai gyűlésünkből, a magyarság sorsdöntő napjaiban táviratilag üd­vözölhessem Kormányzó Urunk ő Főméltóságát és ugyancsak távira­tilag üdvözölhessem a törvényható­sági bizottság nevében a Kormányzó­helyettes Ur ő Főméltóságát is. A két távirat szövegét a következők­ben van szerencsém ismertetni : Nagyméltöságu urai Uray István urnák Magyarország PSméltóságo Kormányzója Kabinetirodájának ffinóke. Tolna vármegye Törvényható­sági Bizottsága njélységes hódo­lattal, őszinte hűséggel és ragasz­kodással köszönti Főméltóságu Kormányzó Urunkat és kéri a Mindenhatót, hogy a nemzet sors­döntő óráiban adjon a Főméltó- Urnak erőt és egészséget ország- építő nagy munkájának maradék­talan befejezéséhez. Tisztelettel I kérem üdvözlésünket a Főméltó- | főnököt, dr Őrffy Imre felsőházi ta­got, vármegyénk örökös törvény- hatósági bizottsági tagjait, akik ez alkalomból Budapestről jöttek Szek- szárdra, továbbá a törvényhozók közül báró Fiáth Tibor és báró Je­szenszky József földbirtokosokat. A közgyűlést vitéz Madi Kovács Imre főispán az alábbi beszéddel vezette be: ságu Ur magas tudomására hozni szíveskedjék. Vitéz Madi Kovács Imre lóispán. Vitéz nagybányai Horthy István urnák Magyarország kormányzóhelyettese. Tolna vármegye Törvényható­sági Bizottsága mély tisztelettel és őszinte ragaszkodással köszönti Főméltóságodat, Isten áldását kér­ve a haza, a nemzet érdekében kifejtendő munkálkodására. Vitéz Madi Kovács Imre főispán. Tisztelettel bejelentem a Tekinte­tes Törvényhatósági Bizottságnak, hogy a m. kir. Miniszterelnök Úrtól leirat érkezett hozzám, melyben ma­gyar királyi miniszterelnökké tör­tént kinevezéséről és a vezetése alatt álló m. kir. kormány kinevezéséről értesít. Minthogy a mai közgyűlés póttárgysorozatának első pontja alatt a törvényhatósághoz érkezett ha­sonló tartalmú leirat részleteiben ismertetve lesz, annak felolvasását mellőzöm, csak arra kérek enge­délyt, hogy a m. kir. Miniszterelnök Urat és a vezetése alatt álló m. kir. kormányt a Törvényhatósági Bizott­ság nevében táviratilag üdvözölhes­sem. A távirat szövege a kővetkező: Nagyméltöságu dr Kállay Miklós urnák m. kir. miniszterelnök. Tolna vármegye Törvényható­sági Bizottsági mély tisztelettel kö­szönti Nagyméltóságodat m. kir. miniszterelnökké történt kineve­zése alkalmából és midőn teljes bizalommal tekint a Nagyméltó­ságod vezetése alatt álló m. kir. I Kormány működése elé, biztosítja j . Nagyméltóságodat, hogy alkot- I mányos munkájában teljes oda adással és eréllyel támogatni fogja. Vitéz Madi Kovács Imre főispán. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Csak napok választanak el attól az időponttól, hogy vármegyénk fiai a hadrakelt hadsereg kötelékében elindulnak, hogy kivegyék részüket abból a gigászi küzdelemből, melyet Európa összes nemzetei, élükön nagy német szövetségesünkkel, az egész világrendet veszélyeztető vörös rém, az orosz bolsevizmus ellen folytat­nak. Minden szeretetünk, minden aggódásunk, féltésünk honvédeinké. A magyarok Istene vezérelje, óvja, oltalmazza őket utaikon! Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar katona a harctereken is­mét hirt és dicsőséget fog szerezni a magyar fegyvereknek. A külső front erős lesz, de hogy az tökéle­tesen szilárd legyen, ahhoz a belső front megszervezése és megszilár­dítása is szükséges. Éppen ezért bejelentem a tekin­tetes Törvényhatósági Bizottságnak, hogy ennek a belső frontnak a törvényhatóság területén történő megszervezését megindítottam. Nekünk itthonmar adó ttoknak szent kötelességünk kell, hogy legyen a hadbavonultak hozzá­tartozóival való foglalkozás, azok támogatása, panaszaikon, bajaikon a körülményekhez képest lehető segítés. Ezért minden egyes községben meg fogunk alakítani egy szervezetet, amely községenként hivatva lesz arra, hogy a hadbavonultak hozzá­tartozóit támogassa, időközönként meglátogassa, panaszaikat meghall­gassa, melyeknek megtörténte után én-hozzám jelentést tesznek, aki személyesen fogok minden egyes panasz orvoslása tekintetében köz­benjárni. A községekben működő szervezet látogatásai megtörténtéről, a rendel« kezésre bocsájtott tábori lapon érte­sítést fog küldeni a fronton küzdő katonának, hogy családját megláto­gatta, egészségesnek találta, avagy panaszait meghallgatva, azok orvos­lásáról gondoskodott. Meg vagyok győződve arról, ha ez a szervezet hivatása magaslatán állva működését megkezdi és foly­Viftéz Madi Kovács Imre főispán m egnyitó beszéde Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents