Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-29 / 32. szám
szülötte, Miklósi M. Ödön képeivel, | remélhetjük hát, hogy a szekszárdi helyi szellem a nagy hagyatékot kellőképen kamatoztatja s tehetséges fiának nagy öröksége még jelentkezni fog. Rajczj Péter. 1942 április 29. 7üieU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország! Szülőfalumban Csak itt tűd léiként néha még dalolni a békessége», vén nyárfák alatt, hol szent nyugalom él a tiszta csendben és talán még az idő sem halad ... Csak itt, a kéklő-vizü Holt-Dunának partján, hol egyszer megszülettem én, csak üt találok gyógyírt bús szivemre... itt még szfllethet álom, vers, remény... Kis házak közt nem érzem törpeségem és ismerős itt minden zug, sarok... a Kanadás, a kertek és a templom, s a templomfalra festett angyalok .. . A levégö is más, mint ott a város kőbástyái közt, hol csak por, piszok és vad ricsaj nyűvi fáradt agyunkat és tóiul szánkra csúnya szó, szitok. Itt nincs pogány és közel van az Isten. Üt minden lelket izmosit a hit... És vígan megy a munka, mert van áldás,., s a kétségekben Krisztus megsegít... De jó is lenne mindig itt maradni... I Szántani, vetni künn a földeken... aratni dúsan, kendert nyűni nyáron ... és halk estén dalolni csöndesen ... Nem tudni semmit békétlen világról, hogy háború van s hull a drága vér... Csak önmagunkban háborúzni ... s békén kQzdeni boldog, magyar holnapért. De mit merengsz te csüggedt, árva lélek? * * * A békesség csak harc árán terem I Ma nem számit néhány száz emberélet I Ma népek sorsa függ a mérlegen I Ki tudja mit rejt magában a holnap ? Győzelmet-e, vagy elsöprő halált? Kék ködfátyol lebeg az eljövendőn . . . A Sors kegyetlen, hazug és hazárd... I Kicsiny falum 1 te békés csendszigetje! köszönöm néked ezt a szép napot, hogy nyugalmat sugároztál szivembe és a lelkem újra dalolhatott... Bogyiszló, 1942 április 17. Kosa Márton. Levél jött Oroszországból. . . Szivrepesve várjuk a leveleket a hadra kelt seregtől. Élnek; e? Hogy vannak ? Mit csinálnak ? És mennek az írásuk utánnuk. Viszik az itthoniak üzenetét, szeretetét. Kapcsolatot képeznek a szétszakadt szivek közötti Nem várja senki úgy a levelet, mint tiz édesanya l Szive együtt érez azzal, Mit szive alatt hordott l Hetek óta nyugtalan volt Dunakömlődön két anya szive. Mindenkit kérdeztek, nem hallottak-e hirt gyermekük felöl ?... És jött a hir, a századparancsnok irta: Felber János és Merkt István hősi halált haltak a hazáért. Egy közös sírban fekszenek valahol Orosz- ' országban! Egy sírban az egy faluból valók, mint jó testvérek és két anyai szívben, mint kűlőn-külön sir- ban .., A hősi halottakért szól a harangi Ott van a templomban a két jó édesanya és imádkozik. Az ima szárnyán ott vannak, hol édes fiuk várja őket, ahol találkoznak újra I A község közönsége imponáló módon vett részt a szentmisén és mindönki sitt a koporsó mellett, mefy mellett leventék álltak őrt, mint jelkép előtt, mint -ahogyan valóban ott álltak a hős bajtársak ars igazi sir mellett valahol messze Otosz-országban ! TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Bálaszéken nyolcszáz év éléit alakult az első cisztercita apátság E hó 29-én üli a Ciszterci Rend alapitójának,' Szent Róbertnek ünnepét. Ezen a napon megemlékeznek a rend magyarországi intézeteiben arról is, hogy az 1142. évben alakult az első magyarországi (cikádori) cisztercita apátság vármegyénkben : Bátaszéken. Innen sarjadt ki a ciszterci szellemű kul- ttíra terjesztésére a zirci, szentgotthárdi, pásztói és pilisi apátság. A rend, amelynek oly nagy érdemei vannak a lelki gondozás, földmivelés, honvédelem terén elért eredményekben, a franciaországi clairvauxvÁtolostorból telepedett hazánkba, a középkorban tagjait a párisi, majd utóbb a bécsi egyetemen képeztette. Eleinte a földmive- lést tartották főfeladatuknak és a nyugati művelődés vívmányait 18 magyar apátságuk területén mindenkor a magyar gazdasági élet javára tudták értékesíteni. A lelki élet gondozása terén kifejlett munkájukkal jótékonyan hatottak a nemzeti erkölcsök nemesedésére és a rend tékintélyét mutatja az a tömérdek hivatalos megbízatás, amellyel a pápák kiküldik őket biráknak érsekek és püspökök közt felmerült ügyekben. A török hódoltság az ő nagy- szérű munkájuk eredményét is tönkre tette és csak jóval az ozmán kitakarodás után kezdhették meg nálunk újból áldásos munkájukat, amely most már tanitórendi hivatás lett. Az 1776. évben vették át az egri gimnázium vezetését, majd 1813-ban kerültek Székesfehérvárra, 1814-ben Pécsre, 1879-ben Bajára. Végül az 1912. évben nyitották meg budapesti gimnáziumokat, mely 1929-ben kapott monumentális otthont. Nyolcszáz évvel ezelőtt vármegyénkben Bátaszéken ringott a bölcsője a magyar ciszterci rendnek, amely oly nagy eredménnyel fáradozik a keresztény és magyar eszményeknek az ifjúság lelkében való meggyökereztetésén. A jubileum alkalmából vármegyénknek is soksok fia gondol hálával azokra a lelki kincsekre, amelyeket a cisztercitáktól kapott utravalónak az életre. Fent István kitüntetése A Kormányzó ,Ur Ofőméltósága a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Fent István nyugalmazott magyar királyi selyemtenyésztési igazgatónak nyugalomba Vonulása alkalmával a hazai selyemtenyésztés- fejlesztése terén kifejtett érdemes és buzgó szolgálatáért elismerése tudtul adassék. Fent István a magyar selyemtenyésztés egyik legkiválóbb tisztviselője, aki hivatali kötelességein túlmenően évtizedeken keresztül igen értékes szakirodalmi működést fejtett ki s szinte felbecsülhetetlen fontosságú propagandamunkát végzett a magyar selyemtenyésztés népszerűsítése érdekében. A legmagasabb helyről jött kitüntetésnek a hire őszinte őrömet keltett a magyar királyi selyemtenyésztési tisztvisielők karán és Fent István baráti körén túl Szekszárdon is, mert hiszen /^/z/ itt töltötte fiatal éveit, itt kezdte) meg alapvető munkásságát és a selyemtenyésztés országos központjának Budapestre helyezésével Szekszárdról került ő is a földmivelésügyi minisztériumba, ahol imponáló tudása, széleskörű ismeretei és nagy szorgalma révén megérdemelt karriért futott be. Viszont nekünk is külön őröm ez a kitüntetés, mert Fent István ny. m. .kir. selyemtenyésztési igazgató, a század első évtizedében szekszárdi újságíró kollégánk volt, később pedig a budapesti szaksajtóban jelentek meg mindig nagy figyelmet és érdeklődést keltő igen értékes cikkei. ni • — Törvényhatósági kisgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági kis- gyűlése, a vármegye székházának kistermében folyó hó 29-én délelőtt 9 órakor tártja rendes ülését, melynek tárgysorozatán szerepel 17 a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügy előkészítése, dr Kállay Miklós miniszterelnök leirata, három körlevél és megkeresés, 19 számadás, 7 a kisgyűlés saját hatáskörébe tartozó ügy és 30 képviselőtestületi határozat. — Vár (négyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 30-án délelőtt 1Ö órakór tartja távaszi közgyűlését vitéz Madi Kovács Imre főiSpán elnőklésével. A közgyűlés, amelynek tárgysorozatán 45 ügy szerepel, ÖrÖkÓs térvény- hatósági bizottságot választ, betölti a megüresedett szolgabirói és vármegyét aljegyzői állásokat, megválasztja a Lótenyésztési Bizottság elnökét, betölti a paksi adóhivatali kerületben működő adófelszólam- lási bizottságban megüresedett póttagsági helyet, módosít, illetve újjá alkot több szabályrendeletet. — Esküvő. Bolgár Judit és dr Sulyok Kálmán Tolna vármegye kir. tanfelügyelője május 2-án délben 1 órakor tartják esküvőjüket a duna- földvári belvárosi rk. templomban. — Uj téli gazdasági iskola a vármegyében. A kormány Decsen m. kir. téli gazdasági iskolát és mezőgazdasági szaktanácsadó állomást létesít. Az intézmény részére a község segélyt kér a vármegyétől, azonkívül ösztöndíjak rendszeresítését. — Uj óvoda. Szedres község elöljárósága elhatározta, hogy a községben napközi otthonos óvodát fog létesíteni. — A „Világ" mozgóképszínház igazgatósága értesíti a közönséget, hogy május hő 1-től a nyári időszakban, hétköznapokon az előadások kezdési ideje: fél 7 és 9 óra. —. Dr Tóth Sándor előadása a kaposvári orvosi továbbképző tanfolyamon. Szombaton kezdődött a kaposvári kórházban a dr Ángyán János pécsi egyetemi ny. r. tanár vezetése alatt szervezett „Orvosi továbbképző tanfolyam", amelynek első előadója dr Tóth Sándor egyetemi magántanár, a szekszárdi vármegyei Horthy Miklós közKór- ház nőgyógyászati osztályának főorvosa volt. Előadásának tárgya: „Nőgyógyászati gyulladások kezelése szulfonamid szerekkel". A továbbképző tanfolyamon előadást tartottak : dr Barla-Szabó József egyetemi c. rk. tanár, az OTI igazgatófőorvosa, dr Ángyán János pécsi egyetemi ny. r. tanár, dr Albrich Konrád pécsi egyetemi ny. r. tanár, dr Frigyér László pécsi egyetemi magántanár. — A bolgár külügyminisztérium lapja Gál István tanulmányáról. A Szófiában megjelenő hetilap, a bolgár külügyminisztérium hivatalos szócsöve, a „La Parole Bulgare" egyik utolsó számában meleg elismeréssel emlékezik meg arról a tanulmányról, melyet Gál István a Donaueuropa című folyóiratban irt „Bulgária szerepe a magyar tudományos életben“ cimmel. — Tanügyi hir. A királyi tankerületi főigazgatóság tudomásul vette Buzási Józsefnek a dunaköm- lődi iskolánál történt megválasztását. — A villám felgyújtott egy szekszárdi házat és megperzselt egy asszonyt. Pénteken a késő délutáni órákban hosszú ideig tartó vihar dühöngött Szekszárdon. Sürü vil- // Iámcsapás és menydőrgés volt a j váro's felett és az egyik villámcsa- pás felgyújtotta özv. Garay Antalné József utca 5/b. számú házának te- tejét is, ugyanakkor pedig a hatat- . más villámszikra megperzselte a ‘ T házban lakó özv. Stier Józsefné^c^ jobbkarját. A tűzoltók hamarosatpf 1 eloltották a tüzet, úgyhogy a tetőnek csak a fele pusztult el, a mentők pedig kórházba szállították özv. Stier Józsefnét, aki orvosi megállapítás szerint elsőfokú égési sebeket szenvedett. — Kétszázezer pengő apaállatok beszerzésére. A vármegyei állattenyésztési alapnak a tenyésztés színvonalának emelése érdekében apaállatokat kell beszerezni. Evég- ből a törvényhatósági ebadó alap r 200.000 pengőt fog a vármegyei ál^-^ lattenyésztési alapnak átengedni. Y — Ruházati kedvezmény. Az ' olcsó népruházati kedvezmény keretében ezután a havi 200 pengőnél nagyobb jövedelmű családok is kaphatnak ruhanemüeket, ha sok- gyermekes családok. f — Halászati tilalmi idők. A • rendelet szerint május 15-től junius I 12-ig a nyílt vizekre halászati tilalom I van. Folyami ős kövi rákot október | 15-től junius 1-ig nem lehet fogni. 0) űA * ^ **■ U-CvV ej, vóc-c vXt - frvfc jf*" 84
