Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-29 / 32. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSlfl 1942 április 29. borított terület mintegy 299 kát holdat (esz ki, ebből 13 kát. hold a szántó, 286 kát. hold pedig a rét és a legelő. Medina határában a belvizek által károsított terület 836 kát. hold, amelyből 394 kát. hold szántó, 442 kát. hold pedig rét. Mözsön a belvizek mintegy 300 kát. holdnyi területet borítottak el, amelyből 200 kát. hold szántó, 100 kát. hold rét és legelő. Viz alatt van kb. 30 kai. hold vetés. öcsény határában a belvizek által elöntött terület 450 kát. hold, ebből szántó 400 kát. hold, elvetett terület 300 kát. hold. Sdrpilis határában a belvizek által károsított terület kb. 500 kát. hold, ebből 100 kát. hold a vetés, a rét pedig 200 kát. hold. Sióagdrd határában 720 kát. hold, ebből 100 kát. hold szántó, 600 kát. hold rét. Szedres határában a belvizek által károsított terület 226 kát. hold, eb* bői 15 kát. hold szántó, 181 kát. hold rét és 30 kát. hold legelő. Tolna határában a belvizek által károsított terület 600 kát. hold. Ebből 500 kát. hold szántó, 100 kát. hold rét. A viz alátt lévő szántókból kb. 100 kát. hold vetés. Várdomb határában a belvizek által károsított terület kb. 25—30 kát. hold, amelynek fele szántó, fele rét. A dunaföldvári Járásban a Duna jege folyó évi március havában váratlanul kedvező módon megindult. Ezt megelőzően azonban nagyobb vízállás következtében Bölcske, Madocsa és Paks községek egyes területrészei kerültek viz alá. Madocsdn az árvíz mintegy 2800 kát. hold területrészt öntött el, ebből 1800 kát. hold szántó jelenleg is még víz alatt áll. A viz levezetése valószínűleg csak a nyári hónapokban válik lehetségessé, tekintettel arra, hogy az elöntött terület sokkal mélyebben fekszik, mint a Duna átlagos szintje. A vízzel elöntött terület legnagyobb részben búzával van elvetve. Lakóházakban kár nem történt. Paks területén is volt kiöntés, de a zajló jég szerencsés elvonulása folytán a víz csak kisebb területet árasztott el. A víz legnagyobb részben már el is vonult, a megmaradt vizek remélhetőleg fel fognak szívódni, vagy megfelelő elvezetést fognak nyerni. Nagydorogon a felgyülemlett talajvíz kb. 50 kát. holdat tett használhatatlanná, a terület nagyrésze csak a késő nyári takarmánynövények termesztésére lesz alkalmas. Ä községben mintegy 30—35 lakóház, illetve melléképület dőlt részben össze, illetve rongálódott meg. A helyreállításnál az anyag beszerzése okoz nehézséget. A simontornyai járás területén Duzsön a talajvíz miatt megrongálódott, vágy összedőlt 7 ház, GyVnktin 8 ház, Hőgyéstén 12 ház, Kalaznón 32 melléképület, Nagy- székelyben 4 ház és 10 istálló, Pál- fád 4 ház, Szdkaddton 10 ház és Szdrazdon mintegy 40 épület. A helyzet azonban még rosszabbod- hatik. A javítási és helyreállítási munkálatokat akadályozza a nagy téglahiány. Víz alátt áll előnfés folytán Be- lecskdn 15 hold rét, Keszőhidegkuton 25 hold rét, Kölesden 700 hold szántó, Pdlfán 200 hold szántó, Sdrszentlőrincen 120 hold szántó és I 60 hold rét, Tolnanémediben 20 hold I szántó. A dunaföldvári szolgabirói kirendeltség területén Bölcske község a folyó évi árviz következtében mintegy 3000 hold mezőgazdasági ingatlan került viz alá, amelyből kb. 2000 hold Szántó volt, mig a másik 1000 höld legelő és erdő. Jelenleg még mintegy 1500—1800 kát. hold terület van viz alatt. Amennyiben a Duna magyar vízállása apadni fog, a jelenleg még viz alatt álló terület legnagyobb részéről a*viz lehuzódása várható. Emberben, vagy ingóságokban kár nem történt. Virág püspök népfőiskola céljára kastélyt és 42 hold területet endedett át A külföldi és a legutóbbi két év belföldi tapasztalatai alapján igazolást nyert a népfőiskola gyakorlati jelentősége a magyar falu újjáalakításában. Nagy és szükséges magyar feladat ez, melyből a KÁLÓT mozgalom a falusi ifjúság szervezését, nevelését és rajta keresztül a magyar falu vallásosságának ébreszt- getését vállalta magára. A népfőiskolának ugyahiá elsődleges célja a magyar nép életszínvonalának határozott világnézeti nevelés alapján való felemelése, hiszen ez a szellemi és anyagi boldogulás legnélkülözhetetlenebb alapfeltétele. Ez indította Virág Ferenc pécsi megyéspüspököt arra, hogy a püs- pöknádasdi volt püspöki nyaralót a hozzátartozó 42 holdas területtel együtt KÁLÓT népfőiskola céljaira átengedje, ötven tanuló számára lesz hely a népfőiskolában, amely a püspök bőkezűségéből igen alkalmas épületekhez és hatalmas területhez jutott. A kastélyt melléképületek, kápolna, konyha, lakások, istállók és magtárak veszik körül. A belsőséget alkotó 42 hold terület- I bői 18 hold gyümölcsös, 4 hold szántó, 20 hold pedig rét és fásitott terület, melyből a fák kitermelése után 10 holdon kertgazdaságot létesítenek. A népfőiskola növendékei Baranya és Tolna vármegyék fiaiból fognak kikerülni és a szakismeretek közlése mellett a jellemet formáló élményekre épit az intézet. Ezt pedig csak Hitvállásos alapon lehet elérni. Hivatkozhatunk itt Dánia és Finnország példájára, ahol szinte minden járásnak megvan a maga népfőiskolája. Az uj intézmény hatása bizonyára hamarosan éreztetni fogja hatását vármegyénk gazdasági és kulturális életében, mert a KALÖT eddigi eredményei azt mutatják, hogy a falusi néppel való foglalkozás ezerszeres gyümölcsöket terem. A megyés főpásztor nagylelkű adományából létesítendő népfőiskolán a legkiválóbb előadók tartják a műveltségi tanfolyamokat, mig a belterjes gazdálkodás elsajátítására a földmivelésügyi minisztérium ren- • del ki szakelőadókat. Gál István előadása a pesti Otsadőban Körösi Csorna Sándor, a nagy magyar Ázsia-kutató halálának századik évfordulója alkalmából a székesfőváros szellemi körei nagyszabású emlékünnepélyt rendeztek e hó 22-én este a pesti Vigadóban. A Magyar Goethe-Társaság és a La- fontanie-Társaság által rendezett ünnepély fényes külsőségek között folyt le, a lépcsőkön a frontharcosok álltak sorfalat, képviseltette magát két államtitkárral a kultuszminisztérium, a rokonnépek követsége, több nemzetvédelmi alakulat, a Ludovika és a Bolyai Akadémia, Kőröscsoma község stb. A karzatról hatalmas nemzeti8zinü lobogók lengtek és a dobogón Csorba Géza Körösi Csonia szobrát helyezték el. Lukács György vbtt., ny. kultusz- miniszter mondott megnyitóbeszédét. Utána Vikdr Béla, az országgyűlési gyorsiroda főnöke v. igazgatója tartott előadást a hagy má- gyár tüdős életművéről. Ezután Gál István tanár, a Donaueuropa és az Ungarn szerkesztője, bonyhádi, földink előadást tartott arról, hogyan vélekedtek Körösi Csornáról kortársai és hogyan tisztelte az utókor. Az előadó idézte Csorna Sándorról tanárainak és diáktársainak, majd Széchenyinek, Eötvösnek, Kossuthnak, Jókainak és másoknak a véleményét és feljegyzéseit. A 48-as emigráció kutat ó-tevékenységének ismertetése után a modern magyar és az erdélyi irodalom, valamint a magyar tudományos élet Kőrösi- Csoma-kultusza került bemutatásra. Különös érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség a külföld nagy csodálatát a magyar tudós iránt, angolok és franciák, németek és olaszok, japánok és hinduk egymással versengve tisztelik a nagy embert Körösi Csornában. A tokioi egyetemen néhány évvel ezelőtt szentté is avatták, mert újabban nemcsak a Tibet-kutatás, a tibet- ológia, hanem a buddhológia. a buddhista-vallástudomány is béhné tiszteli legnagyobb hősét. Pékíüg- bén két év előtt hasonmás kiadásban tették közzé a magyar tudós tibeti szótárát és nyelvtanát. KófÖsi Csorna tisztelete és csodálata még mindig növekedőben van, égyre újabb tudósuk választják eszményképül és lépnek nyomdokába. Az előadás után Tasnády Ilona, a Nemzeti Színház művésznője és Tapolczay Gyula, a Madách Színház művésze elszavalta és előadta azokat a Gál István által kiválogatott verses és prózai műveket, melyeket Körösi Csorna Sándorról vagy hozzá írtak nágy költők és tudósok. Végül Baktay Ervin, a hires utazó vetített képekkel kisért előadást tartott arról az útjáról, melyet Ázsiában tett Körösi Csorna nyomában. Genius locl Ezekben a napokban, hogy Schultheisz Rezső szép megemlékezését olvashattuk Miklósi M. Ödönről, forgattam a Társadalomtudomány ezévi 1. számát s az abban megjelent Somogyi József: Magyar- ország tehetségtérképe cimü tanulmányból veszem a címnek használt kifejezést, a genius loci-t, a helyi szellemet, amely a tanulmány szerint a tehetségek számának alakulásánál igen nagy szerepet játszik. Miklósi M. Ödön egy jövőbeli tehetségtérképen bizonnyal emeli vármegyénk tehetségeseinek számát, amely a tanulmányban .közölt adatok szerint nem éppen hízelgő. Nem kullogunk ugyan hátul, de az elsők közt sem vagyunk. A tanulmány a Magyar Birodalomban a XV—XX. századig született 3864 tehetség születési helyét dolgozta fel. A térkép adatai szerint Tolna vármegyében ezek közül 55 látta meg a napvilágot és pedig tudományos tehetség 25, művészi 24, politikai, katonai tehetség 4, gazdasági 2. Érdekes a táblázat, amely a 10.000 lakosra eső tehetségek számát közli helységenként. Ezerint vármegyénk három 10.000-nél több lakossal bíró helysége közül a legkevesebb tehetséggel dicsekedhetik Dunaföldvár 2*5, Szekszárdon már 5*0 s Pakson 9*7-re növekszik a szám. Tekintve, hogy az országos átlag 2*1 s oly előkelő városok mint Szabadka csak 1*37, Szombathely meg 387-dal szerepelnek, — nincs restelkedésre okunk, noha viszont igaz, hogy szomszédos vármegyéink székhelyei mind nagyobb számmal szerepelnek mint Szekszárd. így a 10.000 lakosra eső tehetségek száma Kaposvárott 5*38, Pécsett 6*12, Baján 8*97, Székesfehérvárott 10*24 s Veszprémben meg éppen 20*97. Ennél nagyobb csak Nagyenyeden, Lőcsén s Késmárkon. A tanulmány szerint az egyes helyek tehetséges szülötteinek száma sok minden adottságtól függ, de a legnagyobb szerepei az illető hely szelleme, a genius loci, az elődöktől a helynek ajándékozott szellemi hagyaték viszi. Schultheisz Rezső szerint Szekszárd várős tele van nem elég méltóképen megbecsült
