Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-04-29 / 32. szám

un). Mian. Jietadrd. 1942 Április 29. (Szerda) 32. izdtn. TOLNAMEGYEI hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap a«ai Szerkesztőség és kiadóhivatal • SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—85 Cgtia im Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerd&n és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi lúr nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Áílástkeresőknek 50 százalék engedmény. Magyar háború Az ország érdeklődése K á 11 a y Miklós miniszterelnök beszéde felé fordult. A miniszterelnök férfias nyíltsággal és a háborús időhöz méltó komolysággal ismertette a tennivalókat. Megnyugtató és ki­elégítő választ kapott minden ma­gyar sorsunk összes kérdéseire. A miniszterelnök először nemze­tünk szerepéről beszélt az uj Euró­páért vívott harcban. Hangsúlyozta, hogy magyar háborúról van szó, magyar katonával, magyar célokért, hogy a jövő békeasztalánál a mi szavunk is döntő jelentőségű legyen. Tudatos háborút viselünk, amelynek terhe és felelőssége minden magyar vállán egyformán nyugszik. A harc bátor és önként való vállalása meg­könnyíti az átmeneti nehézségek el­viselését. Az ország minden áldo­zatot meghoz és meg fog hozni a végső győzelemért, mert tudja, hogy a diadal után a béketárgyalásokon is egyenrangú fél leszünk. A magyar katona uj Európáért harcol, idehaza pedig mi is uj szel­lemben oldjuk meg a magyarság égető kérdéséit. Gyökeresen, de meggondoltan hajtjuk végre a ma­gyar életnek a zsidóktól való tel­jes megtisztítását. Kállay Miklós be­jelentette a zsidóbirtokok állami tu- lajdonbavételét. A közeli napokban döntő jelentőségű intézkedést kér az országgyűléstől. Javaslatot ter­jeszt elő, amely megvédi a magyar falut a zsidó betelepüléstől. Amig az európai méretű megoldás, a zsi­dóság végleges kitelepítése megtör­ténik, felelőségteljes meggondolás­sal, de gyors iramban kell csele­kedni. A megüresedő réseket azon­nal és megfelelő szakemberekkel kell kitölteni. Az ország egyetemes érdekeinek kizárólagos figyelembevételével mu­tatott irányt a miniszterelnök a nemzet gazdasági egyensúlyának megtartására, a pengő vásárlóérté-, kének megőrzésére és a háborús pénzáldozatok ellensúlyozására. A termelés . fokozásával és háborús fegyelemmel az ország lakosságá­nak biztosítva van mindennapi megélhetése. A kormány vaseréllyeí tör le minden belső mételyt, amely az ország belső békéjének meg­bontását idézhetné elő. Nem lesz kímélet az árdrágítókkal, áruhalmo­zókkal, rémhirterjesztőkkel és rend­bontókkal szemben. Komoly felelősségérzet hatotta át a miniszterelnököt, a kormány tag-* jait és az ország minden részéből egybegyült MÉP vezetőket, akik az egész magyar népet képviselték. Megérezték, hogy a beszéd nem pártpolitikai beszámoló, hanem egye­temes magyar sorskijelölés volt. Kállay Miklósnak már eddigi műkö­dése is bizonyítja, hogy nem ígér, hanem cselekszik. A nagy beszéd után sem maradt elpalástolt, vagy felelet nélkül hagyott kérdés. A miniszterelnök beszédét párt­különbség nélkül minden magyar­hoz intézte. Félreérthetetlenül meg- érezheti bárki, hogy a mai időkben nincs helye a pártpolitikai villongás­nak, amely magyar és magyar közé éket ver. Az ország és a jövő érde­kében Treuga Dei-t kell kötni minden magyarnak. A MÉP nagy­tanácsi ülésének komoly, de lelkes hangulata és a miniszterelnök be­széde figyelmeztetés volt, de ugyan­akkor megnyugtatás is. A nemzet sorsát lelkiismeretes és feladatuk magaslatán álló emberek intézik. a világ és nem egyes önkényurak szórakozásából. — Magasztos isteni igazságok érvényesüléséért omlik a tengernyi vér. Ezek mögött ra­gyog a boldogabb emberi élet tisz­tább jövője. Ebből ki kell hasit- nunk a mi részűnket. Ha határo­zottan betöltöttük is eddig helyes küldetésünket a nagy mérkőzésben, álltuk a termelés minden kötelessé­gét, most tovább kell mennünk. Áll­nunk kell a súlyosabb áldozatok erőpróbáit. Ha kitérünk előlük, ha kitérnénk ,ez a magyar nemzet össze­omlását jelentené. A magyar mi­niszterelnök ilyen megnyilatkozása valamennyi hazája sorsáért aggódó ember szivéből fakadt. Büszkék va­gyunk a magyar hadseregre, di­csekszünk a kiváló vezetéssel, áthat minket az a meggyőződés, hogy közember és tiszt a mostani napok eseményeinek magaslatán testvér­ként áll nemzete dicsőségéért. Meg­oldja azt, amit elvár tőle a nemzet. A másik az ország benső életé- i nek átrendezése. Nincs olyan gon- ' dolkodó ember, aki ne tudná, hogy nemcsak uj világszellem alakult ki Kállay Miklós munkaterve Irta: Jánosi György. Örömmel hallottuk Kállay mi­niszterelnök nagy beszédét, amely arra hivatott, hogy feltárja annak a férfiúi kormányzási szándékait, akit az Isten gondviselése a legnehe­zebbnek látszó időben állított a nemzet kormányának élére. Nagy időkben könnyen félreismeri nem­zete és a világpolitika helyzetét az államférfi s hazája végromlását idézi fel. Különös rátermettség kell ahoz, hogy a holnap irányelveit észre­vegye, az alkalmat felhasználja, nemzete életét összhangba hozza az erők nagy felszökkenésével. — Kállay az a férfiú, aki minden isteni adománnyal rendelkezik, ami őt egy uj korszak uj igazságainak és feladatainak megoldására alkalmassá teszi. Ami magát a munkatervet illeti, nyilván megértjük, hogy sokkal ke­vesebb, mint ami meg fog valósulni. A dolog ugyanis megfordult. Régen a kormányok, a kormány fejei sokat Ígértek s kiábrándítóan alig vala­mit, vagy épp semmit se valósít­hattak meg. Úsztak az ár tetején, hogy a szemlélőben más gondolat nem támadt, mint az, hogy maguk­nak kormányoznak. Az idők ezt megváltoztatták. Az események vá­ratlan fordulatokkal öntik az alkal­makat a kormányférfi elé, azokat uralni kell, különben elseprődik ő is, az ország is, vagy úgy lemarad, hogy sohase éri utol saját törté­nelmét. Két súlyos jelentőségű tény áll előttünk. Az egyik az, hogy a ma­gyar nemzetnek, hogy Európa ujjá- rendezésében részt és hasznot ve? gyen, valóban háborút kell viselnie. Ez helyes. Nem lehetünk nagy szö­vetségeseink hatalmas véráldozatai- nak haszonlesői. Ott kell államink, ahol eddig is álltunk, de a magyar hősiesség, harci erények történelmi nagyszerűségével. Be kell bizonyit- núnk, hogy ez a becses honvédség, a magyarság büszkesége a világ legkiválóbb hadserege. Nem lehet tudomásul nem venni azt, hogy ön­maga iránybatereléséért, a rabszolga­sorsból való kiszabadulásáért reng máris, hanem ez a háború még jobban kiélezi és szükségszerűvé teszi az egyén életjogait. Érdekes, hogy ma senki se beszél szociális elbánásról, a munkásság helyzeté­nek megváltoztatásáról, de a szo­ciális elbánás jobb s a munkásság helyzete hasonlíthatatlanul emberibb, mint akkor volt, amikor kizsákmá­nyoló, véresszáju* vezérek izgattak, lármáztak a maguk javára és poli­tikai érvényesülésére. Magyarország minden korszerű intézkedést a dol­gozók helyzetének, a tömegek élet­színvonalának megjobbitására döc- cenő nélkül tett meg. És a jövő kívánalmaival szemben se tétlenke­dik. Lázas alkotó munka, eredmé­nyes nemzetépités folyik a kormány­zat műhelyeiben. Minden nap aján­dékoz valami talpraesett és helyes alkotást, öröm, hogy megrázkódta­tás nélkül valósul meg a régen és sokat emlegetett igazság: mindenkit munkája szerint értékelni. S ami a miniszterelnök munkatervében erre vonatkozóan páratlanul értékes, ez az, hogy a néptömegek gazdasági felemelkedését a művelődésen ke­resztül kívánja elérni. Ez így is van. A szegénység forrása a tudatlanság. El kell hagynunk a régi, megrög­zött álmodozások területét s olyan gyakorlativá kell lennünk, amely a sziklából is vizet s a porból is ke­nyeret teremt. A két főgondolathoz igazodik a többi. A munkaterv megvalósulá­sának ütemei gyorsak lesznek. Kö­szöntjük ezt a szándékot 1 Hiszen él bennünk az óhaj, hogy ne csak az elérhetetlen időtlen idők távo­lába átszivárványozott eltűnő ígé­retek mézesmadzagját rágicsáljuk, hanem ruhánkon, zsebünkön, há­zunkon, sorsunkon tapasztaljuk, —i hogy beköszöntött végre a jó világ ránk. Igazán szivünkből állapíthatjuk meg, hogy ez ránk fér már egyszer. Adja Isten, hogy Kállay munka­terve meghozza ezt. Tavaszi belvízkárok a vármegyében A rendkívüli csapadékos időjárás következtében a szokatlan mérték­ben fellépő belvizek úgy az épüle­tekben, mint a mezőgazdaságban sokhelyütt igen érzékeny károkat okoznak. A központi járás területén Alsóndndn a belvizek által károsított terület körülbelül 15—20 kát. hold, amelynek fele szántő, fele rét. Alsónyék határában a belvizek ál­tal károsított terület kb. 1200 kát., hold, ebből a szántóföld 800 kát. hold, 400 kát. hold pedig rét. A fenti területből viz alatt van 350 kát. hold vetés. Bdta határában a belvizek által károsított terület kb. 3000 kát. hold ebből 2900 kát. hold szántó, 100 kát. hold rét. Viz alatt áll 970 kát. hold buzavetés. Bdtaszék határában a belvizek mintegy 40 kát. holdnyi területet öntöttek el, jórésze szántő, kisebb része legelő. Bogyiszlő határában a belvizek által károsított terület kb. 2000 kát. hold, ebből 80 kát. hold szántó, 1100 kát. hold rét, 100 kát. hold legelő. Decs határában a belvizek által károsított terület kb. 700 kát. hold, amelyből kb. 500 kát. hold a szántó. A viz mintegy 100—120 kát. hold területen borította el a buzavetést. Harc határában a belvizektől el­Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents