Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-04-18 / 29. szám

nt*, (vtoinn. lukadni, 1942 úprilis 11. (bontót) 29. szón. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: ROKSCÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 20—85 l|éu évre Előfizetési dij: 12 pengd I| Félévre ............................6 pengd | Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden Merdán ét uombatoD. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait | Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábinm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. ÁÍlástkeresőknek 50 százalék engedmény. Három szózat Husvét finnepe alkalmat adott leg­magasabb helyek újabb igen jelen­tős megnyilatkozásaira. Kormányzó Urunk távirati köszönetét és dicsé­retet küldött a megszálló honvéd- csapatokhoz, a Kormányzóhelyettes Ur pedig, mint arról előző számunk­ban megemlékeztünk, az ifjúsághoz intézett szózatában pilótának hivja a magyar fiatalságot. A Kormányzó­helyettes Ur csütörtökön este rádió­szózatot intézett az országhoz és ez alkalommal is a repülőszolgálat fontosságát hangoztatta. Kormányzó Urunk köszöneté és dicsérete gyönyörű ajándék a több, mint negyedéve szovjetorosz arc­vonal mögötti területeken küzdő megszáltó magyar seregtesteknek. Ezek a csapatok nagyszerűen meg- állták helyüket a nehéz orosz tél­ben s noha eredetileg csak bizto­sító és rendfenntartó szolgálatra ve­zéreltettek, a tömegesen felbuk­kanó szovjet partizánbandákkal ke­mény és győzelmes harcokat vívtak, egy részük pedig ma is az arc­vonalban van, ahol eredményesen vesz részt a német erőkkel együtt a szovjet támadások elhárításában és megtorlásában. A legfőbb Hadúr távirata rámutat minderre és büsz­kén állapítja meg, hogy „a magyar megszálló erők csapatai mintasze­rűen megállták helyüket és a vá­ratlanul elfogadni kényszerült har­cokban uj babérokkal gazdagítot­ták a magyar katona dicsőségét és hírnevét“. Megdobban minden magyar szive, amikor fiaink harci dicsősegének legméltóbb helyről érkezett elisme­rését olvassa. És kell, hogy oda- künn a messze orosz földön helyt álló minden egyes honvéd tudja, érezze: a Kormányzó dicsérő sza­vaiból az egész nemzet szeretete, hálája száll feléjük. — Az ország büszke rájuk, mert a tények bizo­nyítják, hogy nem halt ki a magyar­ból az ezeréves katonavirtus. A meg­szálló honvédcsapatok megbecsü­lést, tiszteletet szereznek a magyar névnek* barát és ellenség előtt egyaránt. A Kormányzó távirata a ma hon­védéihez szól, a Kormányzó helyet­tes szózata ennek a dicsőséges hon­védségnek fejlesztését célozza. Vitéz nagybányai Horthy István lelkes felhívása elmondja, mint fej­lődött ki a trianoni semmiből a | magyar légierő, majd így folytatja!: I Akik most életpálya választás előtt állnak, figyeljenek hívásomra 1 A magyar légierő szolgálatába hívom olyan testileg és lelkileg egészséges ifjakat, akik, mint tisztek és tiszt- helyettesek hivatásul választják a ka­tonai repülést, akik magyar hivatá­sos repülőtiszti és tiszthelyettesi karba akarnak jutni. Akik követik hivó szavamat, azok előtt a legszebb, a fiatal férfihez legméltóbb pálya fog megnyílni. A repülőélet szépségét lehetetlen meg nem szeretni. A kaland vágyóknak, olyanoknak, akik * a repülőéletnek csak könnyű oldalát keresik, nincs helye közöttünk. A magyar légi­erőié váró nagy feladatok fegyel­mezett katonákat, egész férfiakat kívánnak és ez a tudat adja meg a szolgálat szépsége mellett annak mély és igazi értelmét ! A Kormányzóhelyettes Ur csü­törtök este mondott rádióbeszédé­ben meggyőző módon tárta a ma­gyar fiatalság elé azt a körülményt, hogy ha meg akarjuk állani helyün­ket az ősök által szerzett és hőseink vérével szentelt magyar földön, ak­kor ütőképes légi erőnknek kell lennie. Vázolta a repülő élet szép­Tolna vármegye Közigazgatási Bi­zottsága folyó hó 14-én délelőtt vi­téz Madi Kovács Imre főispán el­nöklete mellett tartotta április havi rendes ülését, melyen az állami hi­vatalfőnök és szakelőadó tagokon kívül megjelentek : dr Bernáth Béla, Dory Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, báró Schell József, Schneider Gábor, Tolnay- Knefély Ödön, dr Vértesy László vá­lasztott bizottsági tagok. Napirend előtt vitéz Madi Kovács Imre főispán tájékoztatta a bizott­ságot az elmúlt havi ülésen felme­rült kívánságok ügyében tett lépé­seiről és felolvasta a MÁV igaz­gatóságának átiratát, amely meg­köszöni a Bizottságnak a vasúti forgalom tökéletesbitésére irányuló észrevételeit. Elmondotta azután a főispán, hogy ‘ az igénybe vett gépjárművek adójá­nak viselése ügyében eljárt az ille­tékes helyen, ahol azt a felvilágo­sítást kapta, hogy ez a kérdés a pénzügyminisztériumban most van tárgyalás alatt. * A selyemgubó árának felemelése ' ségeit, a kiképzés nagyszerűségét, felszerelésünk tökéletességét, majd rámutatott arra, hogy a műszerek tökéletesedése folytán a repülési balesetek száma a legkisebb arányra csökkent. Kérte a szülőket, hogy fiaikat ne tartsák vissza a repülő pályától, a fiatalságot pedig felszó­lította, hogy minél többen jelent­kezzenek a légi fegyvernemre, mert Magyarországnak pótolni kell a trianoni parancs folytán gűzsba- kötött repülőkiképzést és igen sok repülőre van szüksége. A magyar történelem dicsőséges századainak vitézségsorozatára hivatkozott ez­után a klasszikus szépségű rádió­beszéd, amely azzal végződött, hogy a Magyarok Istenének áldása fogja kisérni a magyar repülők hazasze- retö vitézségét. Bizonyos, hogy amint a kormány­zói elismerés megsokszorozza a honvéd hősi erejét, úgy nagy és eredményes visszhangja lesz a kor­mányzóhelyettesi szózatoknak is. Ezt kívánja a nemzet érdeke és a ma­gyar ifjúság boldogan választja élethivatásul a pilótapályát, mert a honvédségnek erős, légierőre van szüksége. iránt az ő kezdeményezésére afőld- mivelésügyi miniszter átirt a pénz­ügyminiszternek, hogy a 2*50 pen­gős beváltási ár 4 pengőre emel­tessék. Érdeklődött a szekszárdi állami vincellérképző felállításáról is és azt a felvilágosítást nyerte, hogy a folyó 1942. év költségvetésébe ezt az in­tézményt még nem irányozták elő. Ebben a kérdésben egyébként tájé­koztató megbeszélést tart majd a Vármegyei Hegyközségi Tanács el­nökével és az információ során szerzendő adatok alapján újból el­jár majd a földmivelésügyi minisz­tériumban, hogy a szekszárdi vincellériskola mielőbbi létesítését kieszközölje. A bizottságban előadott kívánsá­goknak megfelelően kérte a fel­hágói mintagyümölcsős kertgazda­ság felhasználásával a bölcskei kert- munkásképző felállítását. A kapott felvilágosítás szerint azonban a föld- mivelési kormány ezt nem tartja szükségesnek, mert Dunántúlon már három ilyen intézmény működik és az teljesen elegendő is. A Bizottság a főispán felvilágosí­tásait tudomásul vette. Báró Jeszenszky József arra vo­natkozóan kért felvilágosítást, hogy mi történik akkor, ha a hadbavonult az adókivetést, mint távollevő, nem fellebbezheti meg és ha nincs olyan hozzátartozója, aki a felszólamlást hozzáértő módon előterjeszthetné. Dr Zólyomy Kálmán kir. p. ü. ig. kijelentette, hogy a hadbavonultak adóügyeit a hatóság a legmesszebb­menő jóindulattal kezeli. Ha a had- bavonultnak nincs olyan hozzátar­tozója, aki adóügyben felebbezhetne, nem kell átvenni a kivetésről szóló értesítést. Ebben az esetben a had- bavonultat semmiféle joghátrány nem érheti. Dr Bernáth Béla az iránt érdek­lődött, hogy az adóvallomásokhoz eredetiben kell-e csatolni az egyes tételeket igazoló okmányokat, ame­lyek sokszor igen fontosak és keze­lés közben el is kallódhatnak. A pénzügyigazgató válaszában hangsúlyozta, hogy bár az igazolás­nak eredeti okmányok alapján kell történni, ez úgy is történhetik, hogy a községi elöljáróságok meggyőződ­nek az okmányok ádatairól és azokat hiteles másolatban terjeszt­hetik fel. Báró Schell József és Döry Fri­gyes a termelés folytonosságának biztosítására szükséges ellenőrző teendők ellátásához a jegyzők mellé megfelelő segéderők kirendelését kérték, mert ebben a tekintetben a mezőgazdasági bizottságoktól ered­ményes munkát várni nem lehet. Báró Fiáth Tibor a vándorjuhá- szatok ellen szólalt fel, megemlít­vén, hogy azok állatai az utmenti közterületek legeltetése során le­legelik a szomszédos birtokok füvét és veteményeit és azt kérte, hogy az utak mentén ne legyen szabad birk af atkákkal legeltetni. Intézkedést kér arra is, hogy ne tarthasson birkát az, akinek nincsen földje. Döry Frigyes rámutatott arra, hogy a törvények értelmében a közutak füvének a lelegeltetése tilos, azt csak kaszálni lehet. Halmi Pál vm. m. kir. gazdasági felügyelő a termelés folytonosságát biztosító szakintézkedésekről tájé­koztatta a Bizottságot, majd Szongott Edvin alispán teljes rész­letességgel ismertette az e tárgyban kiadott kormányrendelkezéseket és I a közigazgatási hatóság eredményt I biztositó intézkedéseit. Közigazgatási Bizottság Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents