Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-04 / 72. szám
Hill, Mura. SzeRszdrd. 1941 október 4. (Szombat) 72. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztfiseg 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetósl dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre. _____6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán 6a szombaton. Előfizetési dijak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részéllllető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter szeles hasábon milllmétersoronként 10 filier. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe kerül. — - llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény« Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A Katolikus nagygyűlés Kerek negyven évvel ezelőtt azt irta Prohászka a kát. nagygyűlésekről: „A keresztény gondolatok mindig nagyok, hatalmasak, igazán úri gondolatok. Kulturális erejükből nem vesztettek; népek nevelésében kipróbálta azokat a történelem0. (Egyházi korszerűségek. O. M. XX. 202.) Negyven esztendő ugyan egy fordulatot sem jelent az idők kerekének járásában; de viszont ez alatt a negyven év alatt maga az idő is rettenetes nagyot fordult s a történelem annyi nevezetes, sőt végzetes eseményt termett, hogy nem vétünk az Ítélet igazsága ellen, ha kérdezzük : Mindig oly nagyok, oly hatalmasak-e a keresztény gondolatok, s nem vesztettek-e kulturális erejükből ? Miért tesszük föl ezt a kérdést ? Mi tűrés-tagadás, fői kell tennünk. Hiszen ebbe az emberöltőbe oly események és mozgalmak esnek, amelyeket egy félelmetes kéz milliók vérével és könnyeivel irt bele a világtörténelemnek amúgy is vérhez és könnyhöz szokott lapjaiba ; és ezek a lapok oly távol esnek mindattól, amit keresztény gondolatnak, keresztény kultúrának szoktunk eddig és szeretnénk továbbra is nevezni, hogy a gondolkodó elme szinte megtorpan előttük. Az evangélium igazságát el akarják homályositani, az apostolok szavát saját vérükbe fojtják, Krisztus egyházát megfosztják szabadságától, becsületétől és életétől, a béke galambját már a levegőben lelövik, mielőtt leszállhatna az elködősitett, véres, bombáktól szántott, romokkal a fölismerhetetlenségig elcsúfított főidre. A keresztény gondolatot elnémítja a két világháborúnak mindent tulharsogó zaja ; a felebaráti szeretetet elfojtja a mesterségesen szított és egyre még csak növekvő gyűlölet, a keresztény kultúra büszke vívmányai vagy sutba kerültek, vagy a háború és pusztítás szolgálatába szegődtek. A kereszténység világ- történelmi hivatása és Krisztustól nyert öröksége és küldetése — csakugyan az, amit Prohászka a népek nevelésének mond; de a történelemnek ez iskolájában a népek és nemzetek, a keresztények úgy, mint a pogányok, rossz tanulóknak bizonyultak és nemzedékeknek kell elmúlniuk és jönniük, mire ez a hitében, erkölcsében, szeretetében, szociális érzésében megbukott világrend újra leteheti javitó-vizsgáját, s mire ez *a mindenéből, nemcsak vagyonából és anyagi javaiból, de sajátmagába vetett hitéből is kifosztott emberiség megint „úri gondolatokját tudna kitermelni leikéből. És mi mégsem jajgatunk, meddő kétségbeeséssel mégsem tesszük ölbe ernyedt kezünket, sőt még csak nem is vádolunk senkit ezért a sivár jelenért; mert a vád sem világépitő tényező, a szemrehányás csak újabb éket verne a lelkek közé. Mit tegyünk és mit teszünk tehát ? összefogunk és összetartunk a a keresztény gondolatban, szóban és cselekedetben. A gondolatban, melyet nemcsak az elmúlt kétezer esztendő, hanem még inkább a mostani három évtized érlelt meg azzá a szent meggyőződéssé, melyet már Szent Péter apostol is belekiáltott a világtörténelembe : Jézus Krisztus nevén kívül nincs más név, melyben üd- vözülnünk lehetne 1 (Al. Csel. 4,12) összefogni a szóban, a hit megváltásában, a megértésnek és meg- békülésnek szavában, melynek első hirdetője lesz a mostani emberiségnek legnagyobb jótevője. És a cselekedetben, mely nélkül csak annál nagyobb kín a meddő érzés és mely nélkül csak gúnykacaj a legszebb szó is. Es ezt a cselekedetet magunkon kell kezdenünk, nemcsak magunknak. Az úri gondolkodást nekünk kell az életbe átvinnünk, nemcsak mástól várnunk. Az egyes ember erkölcsi megújhodása nélkül az egész emberiség lelkében sem állhat be gyökeres változás. A katolikus nagygyűlés tömeg- megmozdulás ugyan és seregszemle, de csak az egyes emberek ltlküle- tén keresztül: ez a mi nagygyűléseink örökre változatlan programja, melynek megvalósításához a Mindenható áldását leesdeni ne késsünk ! Or MagyarAss Ferenc O. Cist. nemzet vagyonosodásának előmozdítására szentelte. Kiváló adottságai, áldozatkészsége azonban nemcsak maradandó és örökértékü alkotások megvalósítására tették képessé, de látnoki képességeivel évszázados programot adott nemzetének, a nemzet vezetőinek izzó magyarságával őrök példát mutatott s halhatatlan tanítóként és példaképül fog állani a jövő nemzedékek előtt. A nagy tetszést kiváltó beszédet követő tapsvihar elülte után a tárgysorozat következett és ennek során a vármegye alispánja időszaki jelentésének a megvitatására tértek át. Az impozáns terjedelmű és a közigazgatás minden ágazatáról részletesen beszámoló 19 oldalas jelentéssel kapcsolatban Baráth György th. bizottsági tag szólalt fel és pontos adatokkal ismertette a csibráki katolikus iskola lehetetlen állapotát és tovább már el nem odázható építésének ügyét. Ez az iskolaépület — úgymond — már az 1912. év óta teljesen alkalmatlan arra a célra, amelyet szolgál, mert nemcsak hogy nedves és alacsony, hanem rogyadozik is. A 2 60 m belső magasságú épület helyett uj iskolát kell épiteni, azon- ban'a politikai község, mint a cano- nica visitatio értelmében az iskola fenntartására kötelezett jogi személy ezt a kötelességét nem akarja teljesíteni. Emiatt az iskola építésének ügye a népnevelés óriási kárára évtizedek óta húzódik és minden marad a régiben. Kérte az alispánt, kötelezze a politikai községet az iskola megépítésére. Szongott Edwin alispán nyomban válaszolt a felszólalónak és felvilágosította őt, hogy abban a kérdésben, vájjon a politikai, vagy az egyházközség köteles-e az iskolát megépíteni, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kell döntés végett felebbezni. A miniszter segélyt adhat az egyházközségnek és e felebbezés bizonyára megoldaná a régen vajúdó kérdést. Magyai* Béla pápai kamarás dombóvári esperes-plebános az alispánnal szemben azt hangoztatta, hogy a politikai községet terheli az iskolafenntartás, tehát az uj iskola építésének a kötelessége is és erre biróilag kötelezhető. Az alispán teljes egészében fenntartotta előbbi álláspontját azzal, hogy miként a teveli és a koppányszántói r. k. iskoláknál is történt, a r. k. egyház- községeknek kellene építési segélyért a minisztériumhoz fordulni. Vármegyei közgyűlés Kedden, szeptember hó 30-án délelőtt tartotta Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága rendes őszi közgyűlését vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt, a vár- megyeháza főispáni lakásának nagy fogadótermében, amelyet teljesen megtöltöttek az érdeklődő és a vármegye minden részéből ideutazott bizottsági tagok, akik közt ott láttunk több képviselőt és felsőházi tagot is. A főispán az egybegyűltek üdvözlése után az alábbi beszéddel nyitotta meg a megyegyűlést: A főispán megnyitó beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Úgy érzem a legmélyebb hála, a legmelegebb rokonszenv és együttérzés szavával kell megemlékeznem *nagy szövetségesünk a Német birodalom kiváló hadseregének gigászi küzdelméről, melyet immár három hónapja folytat az egész világot, az egész emberi kultúrát végveszélyei fenyegető vörös uralom ellen. Ennek a küzdelemnek méretei és eredményei egyedülállóak a világtörténelemben, de egyedül álló volt méreteiben az a veszély is, mely a küzdelem megkezdése előtt egész Európát és nem utolsósorban minket magyarokat fenyegetett s melynek nagyságát csak akkor tudtuk értékelni, amikor a német hadsereg a Führer parancsára, aki a veszélyt idejekorán felismerte és azt megelőzte, feltartóztathatatlan támadását sikeresen végrehajtotta. A szovjet elleni háború európai háborúvá nőtte ki magát, az európai nemzetek önkéntesei egymásután jelentkeztek, hogy kivehessék részüket az emberi jogok, a kultúra eltiprói elleni küzdelemből. Minden csodálatunk a kis rokon finn nemzeté, amely rövid egymásután másodízben harcol győzelmesen az orosz ■ kolosszus ellen. A magyar nemzet sem marad- I hatott távol régi ellensége, a szovjet elleni küzdelemből. Legfőbb Hadurunk parancsszavára a magyar királyi honvédség egyes alakulatai is megindultak, hogy elévülhetetlen érdemeket, ismételt hírnevet és dicsőséget szerezzenek a magyar névnek. A magyar katona a legnagyobb nehézségek, a legkeményebb helyzetek közepette bebizonyította, hogy fel van készülve a mai modern hadviselésre és oly kiválóan állotta meg helyét , hogy az egész Világ figyelmét már felkeltette és szövetségeseink teljes elismerését kiérdemelte. Katonáinkat szeretetünk, hálánk és köszönetünk kiséri és mindennapi imáinkban fohászkodunk életükért és épségükért. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Úgy gondolom, nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne hajtsuk a hálás emlékezés zászlaját a mai modern Magyarország első úttörőjének gróf Széchenyi István soha el nem múló, el nem évülő érdemei előtt. E hó 21.-én múlott 150 éve gróf Széchenyi István születésének, mely évfordulót az egész ország bensőségesen, hálásan ünnepelt meg. 150 éve született meg a legnagyobb magyar, aki csodálatos zsenialitásával, nemzetét elesettsé- | géből öntudatra ébresztette, aki | egész élete munkáját a nemzet- I gazdaság helyesutra terelésére, a Egyes szám ára 12 fillér
