Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-05 / 18. szám
2 1941 március 5. Iád lett beteg. Kikezdte a pusztító kór, a heródesi bűn, mely évente háromezer fiatal magyar anyát visz a sírba. És melyik erdő bírja ki, ha évente háromezer sudár fát vágnak ki belőle ? i — Gondolkozásra kell, hogy késztessen minden komolyan gondolkozó embert ez a szomorú tény és gondolkozni kell azon is, mi az oka annak, hogy minden Anyák Napja, hatósági családvédelem ellenére is, tovább pusztít, ől a heródesi bűn, megfertőz minden családot I Dr Nagy Domonkos „ Házasságjog“ című könyvének előszavában dr Tóth György kúriai biró statisztikája adja meg a nagy kérdésre a választ. A statisztika szerint egyenes arányban áll a gyermekáldás elmaradása, a gyermek nem vállalása a válóperek számával. Amíg Magyarországon 1890—91-ben, tehát a polgári házasság kőtelező bevezetése és a válóperek tehetővé tétele előtt 1000 uj házasságra csak 8*5 százalék esett, addig 1900— 1901-ben, tehát a polgári házasság bevezetése után, már majdnem kétszerese, 35*5 százalék, 1910—11-ben már több, mint ötszöröse, 43 százalék, a háború után lecsökkent Magyarországon, 1920—21-ben pedig 66*3 százalék. Ijesztő számok ezek. És természetes is, hogy ott, ahol az elválás gyorsan történhetik meg, a gyermek felesleges teher lesz. A köny- nyelmfien és meggondolatlanul kötött házasságban akadály a gyermek, hiszen ki vállalja szívesen a gyermeket akkor, ha bármelyik percben nyugodtan cserélheti ki a férj a feleségét. Azzal, hogy a válópereket megszigorították, nem értek el célt, mert ha hosszabb ideig tart is a kötelék felbontásának kimondása, az első fellobbanó harag gyűlöletében, mivel nincsen családokat összekötő kapocs, nincsen gyermek, az érdekeltek kivárják türelemmel, mert ott van egy másik házasság lehetősége. És hiába is nehezíti meg az állam- hatalom a köteléki pereket, mégis ijesztő arányban nő a számuk. Végre be kellene látni mindenkinek, hogy a polgári házasság bevezetése, a válóperek elszaporodásához vezetett és ezzel együtt közvetve elősegítette a heródesi bűnt és ezért revízió alá kell venni a törvényt, amelynek elhamarkodott voltát, az élet igazolta. Amikor megtörténhetik az, hogy 20 éves menyecske négy éve elváltán él és „férjhez megy“ harmadik feleségnek, súlyos bajok vannak, ami ellen egyik vallás sem tud eredménnyel, harcolni, mert Összeütközésbe kerüí az államhatalom törvényeivel. Igazi családvédelemhez egy kell tehát: vissza az egyházi házassághoz! A szentségi házasságot nem ok nélkül védi az egyház és nem ok nélkül nehezíti meg a kötelék felbontásokat. Mindig a házasság részesül az egyház részéről jogkedvezményben, mert amint a magyar statisztikából látjulc, a válások leheTOLNAMEGYEI ÚJSÁG I tővé tétele elsorvasztja a népek életfáját Családvédelem 1 Milyen szép szó ez és ilyen mély értelme van ennek. De üres és eredménytelen beszéd mindaddig, amíg nem revideáljuk a polgári házasságjogot. És ha lehet revízió alá venni a büntető jogunkat, ha lehet rehabilitálni az egyszer eltévedt bűnöst, miért ne lehetne a polgári házassági jogot revízió alá venni? Különösen akkor, amikor nyilvánvalóan elősegíti a családok felbomlását és ezzel pusztítja a magyar életfát Mi, akik a falu életének ütőerén tartjuk kezünket, megdöbbenve állapítjuk ezt meg, mert előttünk sorvad el a magyar élet, a könnyű elválások és gyakori újra házaso- dások miatt. Az egyház kétezer éve egyebet sem csinál, mint a népek élete felett őrködik, tehát nem lehet rossz az, amit az egyház mond, mert szeme előtt népek tűntek el csak azért, mert szembe helyezkedtek az isteni törvénnyel. Az isteni törvény pedig csak felbonthatatlan életszövetséget ismer mint házasságot, még akkor is, ha esetleg valakinek tényleg nehéz, mert a köz szempontjá-- ból fontos a felbonfhatatlanság megőrzése. Szentségi házasság — család- védelem. Az igazi családvédelem... Dr Szakáts Pál képviselő kerületében A február hó 23-i nagygyűléssel kapcsolatosan dr Szakáts Pál többnapos körutat tett kerületében, hogy tájékoztasson és tájékozódjék. — Február 22-én a mözsi gazdavacsorán vett részt Haypál István ország- gyűlési képviselő, dr Molnár Sándor miniszterelnökségi előadó, dr Taba István székesfővárosi tanár és dr Szakáts Isván kir. közjegyző társaságában. A lelkes hangulatú vacsorán több felszólalás hangzottéi. Dr Szakáts Pál és Haypál István országgyűlési képviselő felszólalásukban és a vacsora résztvevőivel folytatott bizalmas beszélgetés során megtárgyalták az időszerű kérdéseket. Mözs község polgársága nagy tetszéssel fogadta a felszólalásokat és a nyert felvilágosításokat. Még ugyanezen az estén dr Szakáts Pál a kíséretében lévőkkel egyetemben a Szekszárdi Dalárda nagysikerű estélyén vett részt. A vasárnapi szekszárdi program után, február 23-án őcsénybe rán- dult át a kerület országgyűlési képviselője s ott a levente mulatság nyújtott kellemes alkalmat arra, hogy elbeszélgessen híveivel. Hétfőn, február 24 én került sor az alsónyéki Népfőiskola meglátogatására. Dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő a délelőtt folya- I mán mintegy lVi órás előadás keretében a honvédelem és az ezzel szoros kapcsolatban lévő társadalmi és gazdasági kérdésekről tartott igen magas színvonalú előadást a népfőiskola hallgatóinak a tanulás vágyával fütött figyelem közepette. A népfőiskola étkezdéjében elfogyasztott közös ebéd után dr Molnár Sándor és dr Szakáts István előadásain vett részt, majd a népfőiskola interpellációs órája következett, melyen a hallgatóság köréből feltett időszerű kérdésekre adott feleletet és azokkal kapcsolatosan fejtette ki a magyarság nagyszerű tennivalóit. Az alsónyéki látogatás után Sárpilis község lelkes magyar gazdatársadalma várta dr Szakáts Pált á községháza nagytermében és a képviselő módot talált arra, hogy itt is megbeszélje azokat a sürgős kérdéseket, amelyek elsősorban érdeklik a kerület gazdatársadalmát, Dr Szakáts Pált a kerület polgársága kivétel nélkül nagy lelkesedéssel fogadta, mert az elmúlt idő bebizonyította, hogy a kerület népével egybeforrott, az illetékes körökben is nagy tekintélynek és szeretetnek örvendő képviselő mindig ott van, ahol segíteni kell, ahol a I magyar ügyet előbbre viheti. Letétbe kell helyezni a hadikölcsönkötvényeket A hivatalos lapban rendelet jelent meg, mély szerint úgy a nosztri- fikált, mint a felülbélyegzéssel el nem látott hadikölcsönkötvényeket, be nem váltott szelvényeikkel együtt, 1941 március 31-ig letétbe kell helyezni a kir. adóhivataloknál, a Pénzintézeti Központnál és annak tagbankjainál, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnél és fiókjainál. A letétbe helyezendő kötvényekhez, a fenti helyeken bejelentési jegyzéket kell kérni s annak kérdőpontjait kitöltve, 3 példányban a kötvényekkel együtt be kell nyújtani. Azon hadikőlcsön kötvényekre vonatkozólag, amelyek máris letétben (őrizetben) vannak, csak a bejelentést kell benyújtani a letéti helyen.} liodlemlekmííuek, orszűszúszlök. templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mütschenbacher Ödön és Fia ( Mütschenbacher Jenő) ija-f y ^kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára) Szekszird, Horthy Miklós-ut 14—16—18. sasain Fiók sirkóraktárak: TolMI és Kakasd 5 i Téüek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Szegény gyermekek az árvízkárosultakért A paradicsom-pusztai községi elemi népiskola kis tanulói, kik 100 százalékig szegény uradalmi cselédgyermekek, meghatódottan nézegetik az iskolában az egyik képeslapnak fény- képfelvételeit az árvizsujtotta vidékekről, hallgatják tanítójuk elbeszélését a súlyos veszedelemről s ennek nyomán támadt sokezer család tönkre- menéséről... Célja volt a tanítónak a gyűjtés megitiditása, de ezt nem közölte tanulóival egyelőre, hanem várta önkéntes lelki megnyilatkozásukat... 5 ime jönnek újra a délutáni előadásra a kis magyarok, megkezdődik a tanítás. Mozgolódás a padokban, végre boldog mosollyal jönnek sorban tanítójuk elé: „ Tanító ur kérem elmeséltük otthon is, amit délelőtt hallottunk az iskolában. Mi is szegények vagyunk, öt gyerek van otthon, de édesanyám jószivvel küldi ezt a 30 fillért a szerencsétleneknek, “ stb... S a kis iskola 32 szegény cselédgyermek tanulói önként összeadtak két nap alatt 16 pengőt! Nem az összeg nagysága, hanem a szegény cselédnépek megértő, jó- szivének megnyilatkozása késztet e sorok írására, amelynek közzététele azért kívánatos, hogy vármegyénk összes iskolái munkálkodjanak szegény testvéreink megsegítése érdekébenl — A Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának uj vezetői. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsi ülése a szekszárdi fiókintézet főnökét hason- minőségben Szatmárnémetibe helyezte át, akinek utóda Schaffer Pál, a bajai bankfiók főnökhelyettese lett. Utóbbi még e hó folyamán átveszi a fiókintézet vezetését Nagy István itteni főnőkhelyettestől, aki az erdélyi bevonulás óta vezette a szekszárdi bankfiókot. — Pénzügyi áthelyezések. A pénzügyminiszter dr Demetrovics Ferenc pénzügyi fogalmazót a siklósi m. kir. adóhivataltól áthelyezte a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, dr Weszely Tibor pénzügyi fogalmazógyakornokot pedig a szekszárdi m. kir. adóhivatalhoz. — Felvilágosító előadások a szölőpermetezésrőL A Budapesti Közlöny egyik multheti számában megjelent kormányrendelet szerint a szőlősgazdák a peronoszpora elleni védekezés céljaira kataszteri holdanként csupán 16 kg rézgálicot fognak kapni. A Tolnamegyei Hegyközségi Tanács részéről dr Gaal Dezső elnök és Hayth Ferenc főtitkár vasárnap Borjádon, Tormáson és Kölesden nagyszámú hallgatóság előtt felvilágositó előadást tartottak arra nézve, hogy miképpen kell a
