Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-03-05 / 18. szám

1941 március 5.

a——*111 11 ini

kiutalt mennyiséggel okosan gazdálkodni és hogyan lehet a pero- noszpóra ellen védekezni. A Hegyközségi Tanács vasárnaponként sorra veszi a vármegye szőlőtermelő vidékeinek összes községeit, hogy a szőlősgazdák élőszóval megkaphassák a szükséges szakszerű felvilágosításokat.

— Kedvezményes vasúti jegyek a tenyészállatvásárra. A Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága 50%-os menetdijkedvezményt biztosított az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár megtekintése alkalmából — Budapestre utazni szándékozók részére. A menetkedvezmény igénybevételére jogosító igazolványok 1 P 30 fillérért lapunk kiadóhivatalában (Szekszárd, Népbank) már vásárolhatók.

— A mezőgazdasági munkabérek rögzítése. A kormány nagy- fontosságú rendeletet adott ki a mezőgazdasági munkabérek rögzítéséről. A rendelet felhatalmazza a munkabérmegállapitó bizottságokat, hogy a munkabérek legmagasabb mértékét is megállapítsák. A napszámosok és idénymunkások bérét maga a rendelet rögzíti, de a munkabért megállapító bizottságoknak — módjukban áll eltérő határozatokat hozni és ezáltal a helyi gazdasági és szociális igényeket kielégíteni.

— Március 10-ig lehet szőlő telepítésére engedélyt kérni. A kormány tavaly decemberben megszüntette a hegyközségi törvényben megállapított szőlőtelepitési tilalmat és lehetővé tette, hogy már az idén tavasszal uj szőlőt lehessen telepíteni. Ezzel kapcsolatban báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter ren- deletettel részletesen szabályozta a szőlőtelepítések engedélyezésével követendő eljárást, a hegyközségi tanácsok működési körét és székhelyeit, továbbá megállapította, hogy az egyes borvidékeken uj szőlők telepítéséhez és a már meglévők felújításához milyen bor* és csemegeszőlőfajtákat szabad felhasználni. A rendelet szerint azok a birtokosok, akik már az idén tavasszal kívánnak uj szőlőt telepíteni, kérvényüket március 10-ig kötelesek benyújtani a vármegyénkben illetékes szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelőséghez, amely a kérvényeket az elbírálás után azonnal a földmivelésügyi miniszterhez terjeszti fel. Az említett határidőn túl benyújtott kérvényeket a felügyelőségek visszautasítják. A kérvényben a folyamodó nevén, foglalkozásán, családi állapotán kívül fel kell tüntetni gyermekeinek számát, életkorát, megfelelő szőlőterületének kiterjedését, továbbá azt, hogy pontosan mekkora területet kíván betelepíteni, milyen talajon (pl. homok, hegyoldal, mezőgazdasági művelésre is alkalmas terület stb.), melyik dűlőben és milyen telekkönyvi helyrajzi számú ingatlanon. Végül be kell jelenteni azt is, hogy milyen fajta szőlőt kíván telepíteni és a szőlővesszőket, oltványokat honnan szerzi.

TOLNANEGYEI ÚJSÁG

A Szekszárdi takarékpénztár !

kőzövűlése I

Vármegyénk ezen legrégibb s fennállásának immár 95-ik évében lévő önálló pénzintézete vasárnap,

2-án délelőtt tartotta meg 1940. évi rendes közgyűlését, saját székházában. A nagyszámban — 48 részvényes 26 ezer részvényes képviseletében — megjelent részvényeseken kívül ott láttuk a Magyar Nemzeti Bank újonnan kinevezett szekszárdi fiókfőnökét: Schaffer Pált és Nagy István főnökhelyettest.

Az elnöki tisztet Szongott Edvin vm. alispán látta el, aki üdvözölte az összegyűlt részvényeseket és néhány szóval megnyitotta az ülést. Jegyzőkönyv hitelesítésére Horváth Ignác és Hangéi Andor részvényesek, a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr Török Ottó intézeti ügyész kéretett fel. Majd áttértek az 5 pontból álló tárgysorozat letárgya- lására.

Az igazgatósági jelentéssel kapcsolatban dr Zsigmond Ferenc igazg. elnök kért szót. Üdvözölvén a vendégkép megjelenteket, visszapillantást vetett az 1846-ban alakult Szeg- zárdi takarékpénztár egyévszázados működésére, megállapította, hogy e patinás múltú intézet a legnehezebb időkben is megállotta helyét, pozícióját meg tudta tartani mindvégig, óvatos üzleti politikájával lehetővé vált állandó, fokozatos, de zavartalan fejlődése, megerősödése. Megállapította, hogy az egyesek által túl konzervatívnak Ítélt üzletvezetést az idők igazolták; állományaiban fejlődve, helyét mindenkor meg- állotta a Szekszárdi takarékpénztár, mely vidéki országos viszonylatban ma is egyik a legjobb megítélésben részesülő önálló pénzintézet. Beszámolt a sikerrel lebonyolított múlt évi tőkeemelésről, mely biztos jele a részvényesek változatlan bizalmának, rámutatva, hogy a részvények értéke értékálló és jól hasznosított, fundált vagyonnal van biztosítva s bejelentette, hogy illetékes körök óhajának is eleget téve, az igazgatóság foglalkozik újabb tőkeemelési gondolattal, hogy a betétesek bizalmából megnövekedett idegen tőkékhez igazodva, saját tőkéit arányba hozhassa. Végül elismeréssel emlékezett meg a tisztikar kiváló munkateljesítményéről, a paksi fiókintézet és annak irányítása alatt álló paksi gőztéglagyár eredményes működéséről.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Debulay Imre ügyvezető-igazgató ismertette a zárószámadásokat és előterjesztette a nyereségfelosztási javaslatot. Bartal Aurél felügy. biz. elnök a felügyelőbizottság jelentését adta elő.

Végül a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatósági jelentést, hasonlókép elfogadta az 1940. évi mérleg- és eredményszámlát s a kimutatott 146.794*48 a. P-t kitett nyereségfelosztási javaslatot is olykép, hogy osztalék fejében 40.000 a. P, vagyis részvényenként, mégpedig a 17. sorsz. szelvény ellenében, 0*80 P = 8% kerüljön kifizetésre.

Az intézet számszerű mérlegadataiból kitűnik, hogy betétállománya 258.000 P-vel közei három és fél millió P-re emelkedett, viszont- leszámitolása 27%-ra csökkent, kihelyezései 5 milliót meghaladják, (1940-ben 1070 tételben 1,282.000 P uj váltókölcsönt folyósítottak) 1940- ben elért tiszta nyeresége pedig 92.138 68 a. P, mely olykép nyert felosztást bőséges tartalékolás mellett — hogy az 1941. üzletévre 48.766*68 P-t vihetnek át. Ezzel a következő évi osztalék máris biztosítva van.

Ezek után megállapíthatjuk, hogy Tolna vármegyének ezen vezető pénzintézete az elmúlt évben is jó munkát végzett, hivatásának teljes mértékben megfelelt; betéteinek jelentős emelkedése — mely az intézet irányában megnyilvánult változatlan bizalom jele — lehetővé tette, hogy a Hitelbank-fiók megszűnése következtében fokozottabb mértékben jelentkezett hiteligények fennakadás nélkül kielégítést nyertek.

«9

Ulböl közlekedik

Szekszárd ás Pécsvárad közt az autóbusz

A MÁVAUT autóbuszüzem szekszárdi kirendeltsége értesiti a t. utazó közönséget, hogy március hó 1-től kezdődőleg Szekszárd—Pécsvárad pályaudvar között az autóbuszjáratok az alábbiak szerint közlekednek:

5 35 1 2 30 indul Szekszárd érkezik 915 16 40

715 14 35 érk. Pécsvárad indul 728 1445

A Magyarkeszi—Iregszemcse útvonalon útjavítás miatt, — Fülöp- szállás—Solt útvonalon árvíz miatt a forgalom szünetel.

400—600 kát. holdas

tanmirtokot Keresek

megvételre teljes felszereléssel Tolna megyében. — Leveleket a kiadóhivatal továbbit >Kultura< jeligére. 148

Üzletszerzőt

fix fizetéssel.

jutalékkal és költségmegtéritéssel felveszünk Szekszárd és kórnyékére. Cím: „Providentia“ biztosító Intézőt Bajai Mitolbank. 156

— Kifosztott vasúti pénztár. Február hó 19-ről 20-ára hajló éjjelen Kajdacs vasúti megállóhely pénztárhelyiségét feltörték és a pénztárszekrényből 71 P 90 fillért elloptak. A szökésben levő tettes kézre- keritése ügyében folyik a nyomozás.

— Az árvízi jégtorlaszok bombázásáról irt szakszerű cikket a Magyar Szárnyak repülésügyi folyóirat most megjelent uj száma. Sportrepülőink az árvízvédelem szolgálatában olyan jelentős eredményt értek el, — hogy az egész ország figyelme a repülő árvizmentők felé fordult. Erről vitéz Járomy Árpád főhadnagy és Raczkó Lajos irt érdekes felvételekkel tarkított cikket. Bisits Tibor őrnagy légikrónikája Udvary Jenő százados repülő hírei mellett vitéz Hefty Frigyes repülő történelme és báró Medem-Walter Eberhard a német repülőakadémiáról szóló eikke érdemel még figyelmet. Elbeszélést Szy Tibor százados és Nagyiványi Zoltán Írtak. IA szokásos rovatokon kívül rengeteg fénykép tarkítja a repülők lapját. Jánosy István szerkesztésében megjelent Magyar Szárnyak mindenütt kaphatő. Ára 50 fillér. Mutatvány- számot a kiadóhivatal (Üllői-ut 12) ingyen küld.

— A cipőutalványrendszer bevezetése és a közellátás egyéb kérdései. A cipőkereskedelem szabályozásáról nyilatkozott az iparkamarai főtitkárok értekezletén Laky Dezső közellátási miniszter. Kijelentette, hogy a cipőkészleteket nem veszi át semmiféle központi árusítási szerv. A mértékutáni rendelések szállítása szabad, a raktárra készült cipők eladása tilos s a jövőben marhatalpbőrből készült cipőket és csizmákat csak utalvány ellenében lehet majd kiszolgáltatni. Gondoskodik a miniszter a kiváló magyar cipőiparosság nyersanyag ellátásáról. Megszervezik a bőrhulladék gyűjtését, ebből ugyanis kitűnő műtalpat lehet gyártani. Nyilatkozott a miniszter a cérna, zsír, szappan, petróleum és lisztellátásról is. Ha a kukoricával való keverésről szóló intézkedés életbelép, a pékek sütésre hozott házikenyeret is csak akkor fogadhatnak el, ha megfelelő arányban kukoricaliszt van "benne. A zsemlesütési rendeletet nem változtatják meg.

— Tíz év után kézrekerfilt gyilkos cigány. Annak idején hosszasan megemlékeztünk róla, hogy Tajkuna Milos sióagárdi cigány az 1931. évi október hóban Sióagár- don szerelemféltésből meggyilkolta Kolompár Mária 15 éves szekszárdi cigányleányt és áldozatának hulláját a Sióba dobva megszökött Sió- agárdról. A következő év februárjában Bogyiszlónál a viz partra vetette Kolompár Mária holttestét és az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szerencsétlen leányt gyilkosa agyonverte. Az eltűnt Tajkuna Mi- losról csak annyit lehetett megállapítani, hogy Jugoszláviába szökött. Az ellene kiadott körözés ered-