Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-26 / 16. szám

TOLNAMEGYEI UJSÍ6 Szükség van erre, mert igen sok hangot hallunk és kritikát, amelyek a kormányzat munkáját kisebbíteni kivánják, mintha az nem felelne meg eléggé, kellő mértékben köte­lességének. Viszont vannak olyan hangok is, amelyek olyan irányban kritizálják a kormányt, hogy tul- radikális lenne. Szeretek szembe­nézni a problémákkal. Vannak, akik azt állitják, hogy gróf Teleki Pál politikája nem eléggé dinamikus, egyhelyben topog és nem halad. Vizsgáljuk csak meg, vájjon mi­lyen Teleki Pál külpolitikája és belpolitikája. Teleki Pál minden tekintetben a magyar nép érdekét szolgálja és politikája a magyar nemzet jövendőjét van hivatva szolgálni. Külpolitikai vonalvezetése ismeretes. Erről a részről kevesebb támadás­ban van része. Külpolitikai vonal- vezetésünk nem ma, vagy tegnap kezdődött, hanem régi és folyama­tos. A tengely politikájához kapcso­lódva meg fogjuk találni a magunk helyét és meg fogjuk védeni a ma­gunk érdekeit. Nagy barátaink, Német- és Olasz­ország segítségével nagy és je­lentős eredményekre tekinthetünk vissza. Országgyarapodás ez az eredmény és pedig vér nélkül, a drága magyar vér nélkül. Előrelátó külpolitikai vonalveze­tésünk következménye ez. A kor­mány politikájának akkor van meg a kellő ereje és átütő készsége, hogyha az okos és előrelátó kül­politika mellett erős és fegyelmezett nemzeti hadsereg áll mögöttünk. A kormány a ténykedéseiben meg­nyilvánuló szociális feladatok ellá­tása mellett fel tudta szerelni ezt a nemzeti hadsereget, amely mind­nyájunk szemefénye és büszkesége, mely hatalmas erő lesz a kezünk­ben, amikor Europa, jobban mondva az uj világháború befejezte után a tárgyalások asztalához leülhetünk. És miképen tudta felszerelni ? Úgy, hogy a kisembereknek jövedelméhez, vagyonához nem nyalt hozzá, hanem olyan programot és el­gondolásokat alkotott, hogy csu­pán a nagyobb vagyonú és na­gyobb jövedelmű állampolgárok áldozatkészségét vette igénybe. Mindnyájunknak, a legkisebb ma­gyar embernek érdekeit is szolgálja ez a program. Közismert, hogy a szociális gondolat korunknak egyik uralkodó eszméje. Kormányzatunk­nak a szociális gondolat uralja min­den ténykedését. Itt nem akarunk részletekre kitérni, csak arra aka­runk rámutatni, hogy az adófizetés megreformálásától kezdve minden szociális elgondolásával a kisembereknek és a sokgyer­mekes családoknak nehéz helyze­tén kíván a kormány könnyíteni. P[A magyar föld kérdése az, amely­hez sokszor hozzászólnak ellenzéki oldalról. Magyar Testvéreim! A magyar föld nem olyan áru, amelyet avatat­lan és meggondolatlan cselekede­tekkel, vagy előrelátásnélküli ter­vekkel felaprózni lehet. A magyar föld a mi legkomo­lyabb értékünk, a mi édesanyánk, gondosan és megfontoltan kell tehát vele bánnunk. Hoztunk igen bölcs törvényt, hogy annak keretei között legyenek meg­oldhatók azok a problémák, ame­lyek során a magyar föld a magyar nép kezébe kerülhet, hisz ez a ma­gyar nép szaporodását és a magyar parasztság megerősödését van hi­vatva előmozdítani. Különbséget kell tenni a zsidó birtok és a magyar birtok között A zsidó birtok az, amit a kormány mind elvenni és magyar kézbe jut­tatni kíván. Vádat emelnek, hogy ennek a folyamatnak a tempója is gyenge. Én is azt szeretném, ha két hét alatt lehetne a zsidó földe­ket elvenni. Óriási adminisztrációt jelent azonban ez a kérdés és a tisztviselők éjt nappallá téve dolgoz­nak rajta. 130.000 kát. hold az a birtokmennyiság, amelyet a zsidóktól eddig elvettünk. Bizonyos türelemre van szükség, nem azért, mintha e kérdést a kormány el akarná odázni. Ebben az ügyben más szempon­tokkal is előjönnek, mint a kor­mány elleni támadások során. Az első és második zsidótörvényt úgy hoztuk meg, hogy annak semmiféle látszata nincs. A két zsidótörvény nem elegendő a problémák megoldására. Újabb és újabb elgondolások voltak szükségesek, hogy ezt a tempót fokozni tudjuk. A 36-os bizottság által letárgyalt rendelettervezetnek alkotója dr An­tal István Öméltósága, (óriási él­jenzés és taps) és ez a rendelet le­hetővé teszi, hogy mindazok a zsidó vállalati vezetők, akik a zsidótör­vény kijátszásával, az intenciók túl­ságos honorálásával óriási nyug­dijakat vágnak zsebre, újból szám­adás elé állíttassanak. Szükséges, hogy ezek a horribilis összegek nemcsak hogy megvonassanak, ha­nem egy bizonyos szerv hatásköré­nek érvényre juttatásával vissza is fizettessenek. Jóravaló keresztény emberek ültek a zsidók helyébe és úgy van az helyesen, hogy minden jó és minden nagy eredmény ma­gyar embernek tudjon szolgálni és magyar embernek tudjon előnyöket juttatni. Egyik legközelebbi programja a kormánynak a családi házak épí­tésével a magyar faj szaporodá­sának lehetővé tétele. Ez a program bizonyos vonatko­zásban már ma is megoldható a falusi kislakásépitési akció kere­tében. Hogy a mezőgazdasági mun­kásság magának családi otthont sze­rezhessen, egy egészen uj elgon­dolás, amelynek végrehajtásához a törvényjavaslat készen van. Ennek alapján 600 □•öles kertes lakásokat építenének, amelyeknek költségei nem rúghatnak magasabb összegre, mint amennyit az illető faluban ház- J bér címén szoktak fizetni. A csa­ládvédelmi alap tőkéjét és a mező- gazdasági biztosító intézet tőkéjét összekapcsolva olyan lehetőséget nyújt ez az akció, amely nem le- kicsinylendő. Ezen túlmenően azt állítom, hogy ez a magyar mező- gazdasági munkásság megnyugtatá­sára a legnagyobb mértékben al­kalmas. Nemzeti szempontból is fon­tos azért, mert akik ily módon a családi otthonhoz hozzájutnak, sok­kal jobban fognak ragaszkodni ott­honukhoz és ezzel a magyar ha­zához is. Részletkérdésekről képviselőtár­saim fognak beszélni. Szabad le­gyen azonban egy nagyon komoly kérést és figyelmeztetést Hozzátok intézni. Mint felszólalásom elején jeleztem, komoly és válságos idő­ket élünk. Egy emlékem van Tolna vármegyével kapcsolatban. Amikor Magyarországon a forradalom vi­hara dúlt, én mint felvidéki ember, igen hosszú utazás után Szegeden jelentkeztem a Fővezérnél. Amikor Szegedről ki tudtunk jönni, akkor szinte lopakodva itt jöttünk át sza­badföldre, Fájsz és Dombori közt. Ez az emlék igen élénken él ben­nem, amikor Tolna vármegye föld­jére tehettük lábunkat. Innen indult ki a nemzeti fellendülés, a szabad ténykedést itt kezdtük el. Súlyos, nehéz idők voltak akkor és én állí­tom, ha a forradalom kitörése előtt összetartottunk volna egy kicsit, megértettük volna egymást, a ma­gyar hadsereget nem engedtük volna szétzülleszteni, nem történt volna meg, hogy idegen katonák bocs- kora taposson magyar földön. Súlyosnak és nehéznek mondom a mai időket, mertm^rninij^S % nak emberek, Js^Gfrfíag^dk, a visszavonást feiitjáfc és nem U ják, hogy össze kell fognunk, mert olyan időket élünk, hogy min­dent kockáztathatunk, de mindent megnyerhetünk. Nagy lehetőségeink nyílnak a há­ború befejeztével, de szomorú sors is várhat reánk, ha nem tartunk össze, ha nem támogatjuk egymást. Magyar szívvel, magyar szeretettel kérek mindenkit, hogy ezeket a gondolatokat érezzék át, hogy a magyar embereknek meg kell fogni egymás kezét, hogy összetartásunk révén és intaktan maradt nemzeti hadseregünk támogatásával ., ^ megkereshessük és yfeegfaídlhas;, $ • suk ezer éves jússunkat* 6f v Vitéz Lukács Béla országos párt­elnöknek éljenzéstől, tapsoktól és helyesléstől többször félbeszakított beszédét követően 1941 február 26. dr Antal István igazságügyi államtitkár tartott hatalmas beszédet az ország időszerű politikai kérdéseiről. Be­szédében többek között a követke-, zőket mondta: „A mai politikai életben rend­kívül sok uj politikai fogalom ka­varog, amelyek annak köszönhetik virulenciájukat, hogy az átlagember rendszerint nem tekint a dolgok mélyére, nem kutatja, milyen való­ság van ez uj politikai fogalmak mögött. Akik pedig ez uj fogalma­kat útnak indítják, azoknál túlnyomó­részt az az eset, hogy komoly és felelősségteljes poli­tikai felkészültség hijján egy- egy uj és szokatlan politikai frázis pótszerével akarják kielé­gíteni híveik, vagy ahogy mon­dani szokták: tömegeik igényeit a tartalmas politikai szellemi táp­lálék iránt. Mindezek ellenére nem becsülhető le az a veszedelem, amely az újkeletű politikai fogalmak, szó­noki frázisok, szociológiái fél- és negyedigazságok propagálásából és meggy ökerese déséből származh atik. Ne feledjük, hogy a magyar köz­vélemény nagy része még ma is nélkülözi a rendszeres világnézeti és a céltudatos politikai iskolázást, minélfogva könnyen termékeny talajra talál­nak a legképtelenebb politikai csodavirágok is. Pártunknak a mai nehéz időkben szinte történelmi feladata a felvilá­gosítás, a meggyőzés és a felelős­ségteljes politikai nevelés munkája: a közvélemény figyelmét felkelteni j folyik — olyan döntő fontosságú a reális politikai célok, a komoly > eredmény, amelyek politikai munkaprogram és fáz or­szág valódi szükségletei iránt és a széles néprétegeket megtartani a józanság, a fegyelem és az önmérséklet utján. Azok az értekezletek, amelyeket a párt választmányai országszerte rendeznek, szinte felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek ebben a tekintetben. Én ez értekezletek so­rán megfordultam az ország min­den részében s örömmel .keU mÄWj állapítanom, hogy minda2p«Bj|gj helyeken, ahol páytunkj felviig o§íió és meggyőző munlwpr emteljesen kibontakozott, ott többé nyoma sincs a politikai hiszté­riának, ott meghunyászkodik a demagógia, a biztonság és a nyugalom érzése válik úrrá, el­csendesednek a frázisok s a po­litikai fél- és negyedigazságok hitele erősen megtépáztatik. Igaz ugyan, hogy nagy részük van e hatás kiváltásában azoknak az átütő hatású eredményeknek, amelyeket pártunk, illetve az általa támogatott kormányzat mind a külső* mind pedig a belső politika front­ján elért Az ország megnagyobbi- iása s a keresztény, fajvédő politika gazdasági és társadalmi program­jának szerves, céltudatos megvaló­sítása — az utóbbi kapcsái^iem- zeti életünknek egy 46raS|flBB|j tényi etikum jegyébcft^ló átépí­tése, amely utóbbimUflftlP$-arör- mány és pártunk műhelyeiben vál­ságos idők ellenére, zavartalanul

Next

/
Thumbnails
Contents