Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-24 / 94. szám

t9 41 december 24. TOLNANEGYEI ÚJSÁG . V gatott társadalmi rendet, a megren- i dűlt közhivatali tekintélyt kellett { • helyreállítani, a társadalmi osztályok { között mesterségesen kimélyitett • szakadékot kellett áthidalni ' Nem I utolsósorban pedig a Trianont kö- , ■vető szörnyű gazdasági összerop« 1>anás infernójában kellett keresni -a felemelkedés útját és biztosítani itt a normális élet feltételeit. Amilyen vitézül állotta meg helyét Hagységod a harcok véráztatta mezején, olyan rendületlenül, acé­losan, nagyszerű szociális érzékkel és páratlan agilitással vívta meg eredményes harcát hivatali széké­ben a társadalmi békesség, a köz­életi harmónia és városunk jobb jövendője érdekében. < Húsz esztendő mindig az élen, áUandóftfha-felelősség súlyát hordva, a legjobb erőket is kemény próbára teszi. Nagyságod ezt a próbát fé­nyesen állotta. Az élet igazi ered­ményeit azonban nem a tűnő idő méri meg, hanem a nemzedékek sorára kiható alkotások summázzak. * Nem kívánom rendre felsorolni ^azokat az alkotásokat, melyek Nagy­ságodnak, mint városunk polgár- mesterének nevéhez fűződnek. Eb­ben a gyülekezetben erre nincs is szükség, mert ezeket az alkotásokat mindnyájan naponként látjuk és ta­pintjuk, A tisztességadásnak ebben az ünnepi pillanatában mégis jól esik nekünk és kötelességünk is megmondani, hogy e nemes város fejlesztésének és építésének érde­kekében végzett alkotásaival ércnél maradandóbb emléket állított húsz éves polgármesteri működésének. Hogy itt pompás középületek emel­kednek, bennük a város fejlődését és megerősödését szolgáló intézmé­nyekkel, hogy virágos utcák és terek ékesítik, hogy a szociális gondoskodás karja szegények istá- polására és közegészségügy felka­rolására szolgáló alkotásokkal ki­nyúlik az élet sebesültjei és elesettjei efelé, mindezeket egybefoglalva, hogy ez a város külső arculatában, in­tézményeiben és üzemi berendez­kedésében az elmúlt két évtized alatt valóban várossá lett, az a város polgárságának áldozatkész­sége mellett mindenekfelett Nagy­ságod fáradhatatlan, céltudatos s az akadályokat kemény elszántság­gal legyőző alkotó képességének -és munkájának remek eredménye. Éhez vegyük hozzá, hogy ezeket az eredményeket olyan viszonyok között sikerült elérnie, amikor sok- fhelyütt a régi intézmények megőr­zése is nehéz feladat volt. E két évtized alkotó munkája közben mély együttérzéssel láttuk Nagyságodat meghajtott fejjel a csa­ládi életében elszenvedett megpró­báltatás megrendítő súlya alatt, lát­tuk örülni és csalódni, láttuk erős harcban állani is, de nem láttuk soha a kormánykerékről kezeit er­nyedten lehullani. Ha Polgármester ur alkotó mun­kájának és rendkívüli tettrekészsé- , gének titkait keresem, úgy vélem, helyesen találom meg ezeket egy­részt abban, hogy egész életét és tevékenységét áthatja ennek a vá­rosnak, a Bartina aljának »genius !oci«-ja, amely mint állandó ihletés szabta meg e két évtizedes munka irányát s adta meg e munka nagy­szerű lendületét. Az alkotni akarás és tudás másik titka pedig abban van, hogy szive mélyéből szereti ezt a várost, melyben született, ifjúságát élte s amelynek ferfikora legjava erőit készséggel odaáldozta. Szereti ezt a várost, mint ahogy szeretjük az ősi hajlékot, amelyben viiágrajöttünk, mintahogy szeretjük Édesanyánk egyszer áldott dajkáló *>lét ... Ez a szeretet késztette arra is, hogy éppen polgármésteri szolgá­latának e kimagasló határkövénél fiúi hálájának kedves ajándékakép­pen átnyújtsa legelsősorban e vá­ros polgárainak városunk nagy gonddal, alapos kutató munkával s ragyogó tollal megirt monográfiáját. Nagyságos Polgármester Ur 1 Az a szöghaju ifjú ember, aki húsz év vei ezelőtt elfoglalta a polgármes­teri széket, ma Nagyságod szemé­lyében, fiatalos erőben ugyan, de a »tél déré«-tői megütött fővel áll itt örökké megújuló illusztrációjaként annak, amit a költő így fejez ki: »eliramlik az élet«. Az idő és ifjú­ság e múlása lehet szomorú és tragikus azok számára, akik az éle­tet felszínén nézik és élik, de akik mélységében és eredményeiben mé­rik fel, azok hálásan köszöntik az enyhesugaru őszt, amikor a tőkék dús szüretekre hívnak és érett gyü­mölcstől roskadnak a fát .. A város képviselőtestülete és kö­zönsége a húsz esztendő fáradsá­gos és lelkiismeretes munkájának a köz javára érlelt minden érett gyü­mölcséért, minden önzetlen szolgá­latáért, küzdelméért és alkotásáért igénytelen szavaimon keresztül Nagyságodat őszinte elismeréssel köszönti és mindezeket ma itt há­lásan köszöni. Hálájának külső ki­fejezéseképpen a képviselőtestület elkészítteti Nagyságod bronzbaön- tött plakettjét s későbbi időpont­ban, de a mai ünnepi1 érzésekkel fogja azt átnyújtani. Egyben pedig ez ünnepi alkalom fenkölt érzéseitől áthatottan meleg szívvel kívánja, hogy a gondviselő Isten gazdagon áldja meg Polgár- mester Urat nagyrabecsült szemé­lyében, kedves és tisztelt családjá­ban és áldja meg városunk javára eddig is eredményes közhivatali szolgálatában. A polgármester Tóth Lajosnak a tetszészajtól, éljenzéstől és tapstól többször félbeszakított üdvözlője után • az alábbiakban mondott kö­szönetét az üdvözlésért; vitéz Vendel polgármester köszönő beszéde Mély meghatódottság uralja a telkemet, amidőn 20 éves polgár- mesteri működésem fordulója alkal­mával összehívott ünnepi közgyű­lésen szólásra emelkedem és Tóth Lajos képviselőtestületi tag urnák az elmúlt 20 esztendő munkáját méltató kedves szavaira válaszolok. Az 1914 ik évi részleges mozgó­sításkor történt hadbavonulástól számítva, immár 27 évet meghaladó és egy pillanatra sem szűnő kemény munka elé állított a sors. Amig a világháborúban magyar emberhez illő kötelességgel álltam a számomra kijelölt helyen, addig a nagy világ­égést követő vészterhes forradalmi időkben és a 20 éves polgármesteri hivatásom alatt éjjelt nappallá tevő munkával iparkodtam polgártársaim hazafias érzéseit elmélyíteni, szülő­városom kulturális fejlődését és gazdasági megerősödését szolgálni. És amikor mindezek után is sze rencsém van erőben és egészségben Önök előtt állani, a lelkem mélyé­ről sóhaj száll az Egek Urahoz és ajkam elsősorban vallásos hittelfteli hálát mond Neki, hogy annyi vészen, viharon és megpróbáltatá­son át megsegített Tiszteletteljes köszönetét mondok felettes hatóságomnak, a jelen levő alispán Urnák és összes elődeinek, hogy szándékomat megértették és városfejlesztő munkámban minden­kor támogattak. Őszinte elismerés illeti a tekinte­tes képviselőtestületet, hogy az el­múlt két évtized alatt mellettem állt és lehetővé tette mindazokat az al­kotásokat, amelyek — hála a Gond­viselésnek — a városias tovább­fejlődésnek a biztos fundamertumát képezik. Végül mélységes hálámat fejezem ki a város közönsége, az itt jelen nem lévő adófizetők iránt is, akik a terhek vállalásával és viselésé­vel Szekszárd újjáépítését alá­támasztották. Tekintetes Képviselőtestület 1 Ezt a nem várt mai ünnepséget úgy veszem, amely nem az én szemé­lyemnek, hanem a szünet nélkül tartott munkának szól és amikor azt eredményeiben mérlegeljük, ké­rem, hogy mindazt, ami vele össze­függ, egyikőnk érdeméül se mél- tóztassanak betudni, hanem annak a harmadiknak á javára sziveskedje- nek írni, a valamennyiőnk édes­anyjának, a sokat szenvedett Hazá­nak, aki a 20 esztendő alatti nehéz munkánban védett, bátorított, erő­sített és biztatott Húsz esztendő nem sok egy kö­zűiét történetében, mégis — a jelen esetben — a 36 éves Szekszárd város életének az a nagyobbik fele, amelyet páratlanul nehéz időkben kellett átélni. Hogy mi történt Szekszárdon az elmúlt idő alatt, arról én e helyütt most nem beszélhetek. A tárgyila­gos igazság érdekében kénytelen vagyok azonban a jelen alkalom­mal mégis legalább annyit meg­állapítani, hogy a város fejlődése legjobban szemlélhetővé válnék ak­kor, ha Szekszárdról hirtelen el­tűnne mindaz, amit 20 év épitő munkája létrehozott. Polgármesteri működésem legfőbb büszkeségét képezi a város évszá­zados óhajának a teljesülése, a m. kir honvédségnek Szekszárdon való letelepülése. Mély tisztelettel kö­szöntőm tehát a m. kir. honvédség­nek a jelenlévő képviselőit. Ez alkalommal szintén hangoztatom, hogy jövendőbeli szándékaimnak is egyik rugója mindenkor az lesz, kogy a vérünkből való honvéd­ségnek megadunk mindent, ami csak szükséges. Igen 1 Mert irtózatos háború dúl, amelyben — múltjához híven — állami életünk biztos támasza, a m kir. honvédség is becsülettel és példátadóan részt vesz. Két arcvo­nal alakult ki ma is. Az egyik oda künn a harctéren van és minden pillanatban életet kíván, a másik ittkon a polgári munkában vonult fel és a könnyebbik. Mi, akik ez utóbbi fronton küzdünk, mindent elkövetünk hogy a másik, a nehe­zebbik, maradéktalanul teljesíthesse a hivatását. Vészterhes időket élünk. Érezzük, hogy lábaink alatt vonagliK egész világ, uj eszmék, uj ide. támadnak a nagy földindulásban. Az óriási átalakulásban én arra kérem a város polgárságát, hogy ne hódoljon be sem ni idegen esz­mének és hangoztatott jelszavak­nak, hanem kövessük a ma is vál­tozatlanul meglévő ezeréves alkot­mányos életünket, amely mindenkor fenntartott bennünket és amely —> ha hozzá hűek leszünk — a szá­munkra újabb ezer évet biztosit. Nem kell nekünk semmiféle uf jelvény, meg van a mi keresztünk, amely 20 év után — bár többször ki akarták irtani — ma itt függ a város közgyűlési termének a falán, ma is tündöklik a templomok tor­nyán a betlehemi csillag, hogy élő hittel telítse meg a Krisztusban hivőket. Hálásan köszönöm a jelenlevő hatóságok képviselőinek, hogy meg­jelenésükkel a munka ünnepelitek fényét emelni szívesek voltai)*. Kérem az Alispán Urat, hogy város­fejlesztő törekvéseimben továbbra is támogatni szíveskedjen. ígérem, hogy ezután is — mint 20 eszten­dőn keresztül cselekedtem — min­denkor, mindenek felett és minden­kivel szemben városom érdekeit fogom szolgálni. őszinte köszönetét mondok a te­kintetes képviselőtestületnek és a nevében megnyilatkozott Tóth La­jos képviselőtestületi tag urnák a hozzám intézett kedves szavaiért. A nehéz időkben irántunk minden- denkor tanúsított jóindulatú támo- > gatásáért áldja meg a jóságos Istenit Végül fogadja baráti jobbomat k helyettes polgármester ur szives fáradozásaiért. Kedves Barátom I Te voltál az, aki a tisztviselői kar­ral 20 esztendős emberfeletti mun­kámban velem együtt dolgoztál és láttad szándékaimat. Adja a Mindenható, hogy szeren­csésen vonuljon el fejünk fölül a megpróbáltatásokkal teli idők vi­hara. A nemsokára reánk virradó szeretet ünnepe egy boldogabb kor bekövetkezését hozza meg a szá­munkra, amelyben az egymást tisz­telő és becsülő szekszárdi polgár­ság köszönthesse a nagy magyar feltámadást 1 A polgármester érdemelnek ( megörökítése. Vitéz Vendel István beszédé4, hosszantartó éljenzés követte, máj Cs. Papp Jenő mondotta a követ kezőket: Tekintetes Képviselőtestület 1 Kérem, hogy e határozati javas- | latot elfogadni méltóztassék. Képviselőtestületünk — annak megállapítása mellett, hogy vitéz Vendel István urat 1921. évi december hó 22. napján választottuk meg Szekszárd r. t. város polgármesterének — őt ezen húszéves év- forduló alkalmával magyaros jókívánságaink egyhangú kifejezése mellett szeretettel üdvözöljük. E visszaemlékezéssel kapcsolatban megállapítjuk azt is, hogy vitéz Vendel István ur a világháború utáni nehéz és felelősségteljes vezető állásában városunk anyagi és erkölcsi érdekeit mindenkor ko• moly és fáradhatat an munkával, városunk fejlődését pedig tervszerű előrelátással előmozdítani igyekezett. A képviselötestülelünk vitéz Vendel István polgármester urnák a köz szolgálatában végzett emn értékes munkásságáért hálás elisme­rését fejezi ki,' kérve a Mindenhatót, hogy a Szekszárd m. város érde­kében kifejtendő jövőbeli munkásságát is hasonló siker koronázza. Egyben javaslom, mondja ki a közgyűlés, hogy az elhangzott be­szédet, valamint a Polgármester Ur válaszát jegyzőkönyvében szósze- rint megörökíti és a felolvasott ha- ! tározat egy példányát Polgármester I Urnák nyomtatott szövegben kiadja. A képviselőtestület állásfoglalása I folytán kimondom, hogy a határo- j zati javaslatomat a közgyűlés egy- | hangú lelkesedéssel elfogadta. A díszközgyűlés a dalárda Him- I nusza után a polgármester meleg ; ünneplésével ért véget. /

Next

/
Thumbnails
Contents