Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-24 / 94. szám

TOLNMZŰYB UJSifl 1941 december 24. tevizált tömegek áradnának rá a művelt világra? Mi történnék velünk? Egy szálig kiirtanának azok, akik katonáikat azzal rémisztették, hogy mi emberevök vagyunk 1 Ez a ked­ves, szép ország temetővé változott volna és a magyar nemzet egy lábig elpusztult volna. A lehetőségek nagy intése honfi szivünkön zörget és azt mondja, tegyük meg kötelességünket. A harc Istené, a harc Istenért van s aki azt elárulja, elárulja Istent. Karácsony a béke és szeretet ünnepe 1 De ha azoktól függene, akik e világhábo­rúért felelősek, amint hasznot csi­náltak magoknak.a vallásból, mind­egy lenne nekik, hogy karácsony van é, vagy se, üres faékitésből, vagy a lélek mélységéből áll é? Isten győzni fog l Éhez a győze­lemhez adjuk hozzá mi is lelkünket azért a magyar nemzetért és nagy magyar jövőért, amelynek drága valóságát, eddigi kialakulását is Istennek köszönhetjük. Gondoljunk magyar testvéreinkre, a magyar sze- tetetre, magyar összefogásra az Ég akarata előtt megalázkodóelhívott kormány mögött. Ez legyen a mi mai karácsonyunk. Gondoljunk Is­tenre, Isten ránk gondol. KARÁCSONY ESTEJEN Irta: Babay Géza Szállj angyalszárnyon le a csillagokból, Karácsonyeste, oh te szent, te áldott, S karold át ezt a szenvedő világot. Kopogtasson halkan minden ablakon, Add hírűi a kis lázas születését És magyarázd meg égi küldetését. Hadd hallja ez a bűnös nemzedék: {ölt, hogy sátánt e főidőn leigázza, Mint a világnak örök Messiása. Biztass hívőt s hitetlent egyaránt: Engedjétek a kisdedeket hozzá, Mielőtt sátán karja elorozná. ötét kövesse ifjak serege. Nyomában járva senki el nem téved, O itt az út, az igazság, az élet. Kik megfáradtak, hozzá térjenek. Boldog, ki benne el tud itt pihenni, El nem ragadja többé tőle senki. így szállj le, mint szent, égi üzenet, A csillagokból, szent karácsonyeste, Lelkek millióit néki eljegyezve. Mi, bús halandók, áldva fogadunk, Általad újra gyermekké válunk S boldogságunkra ismét rátalálunk. A bűnök kolduscond'áit levetve, Átöltözünk ragyogó hófehérbe, S fejünk lehajtjuk Isten kebelére. Az üdvözöltek boldog mosolyával j Nézünk titkába a legszentebb éjnek, S álomba ringat zengő angyalének.. A SZERETET ÜNNEPE Irta: dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő. A kereszténység minden ünnepe magasztos érzéseket vált ki. Mégis a karácsony, mint a szeretet ünnepe a legközelebb áll hozzánk és leg­inkább az, amelyik megfogja a lel keket. Az az érzésem, hogy a kará­csony ünnepe az évenkénti iélekszá- monkérőszék működésének is az ideje, amikor a legfőbb jó a szeretet ha­talmassága előtt megvizsgáljuk ma­gunkat. x A mostani karácsony ünnepén, amikor az egész világot fegyverzaj tölti be, í mikor a világ minden tá ján fegyverrel állanak szemben egy­mással az emberek s úgy látszik mintha az Ur Jézus tanítása halvá nyodott volna el, azt lehetne gon­dolni, hogy talán nem is időszerű a karácsonyról, mint az emberiség sze retet ünnepéről értekezni. És mind­ezek ellenére áll az, hogy a keresz­ténység ereje növekszik, tért hódit, mert a háborúk csak mint az em­beri lét küzdelmeinek erősebb kitö­rései jelentkeznek, ami a földi lét törvényszerű lefolyásán nem változ­tat. Mert az élet — küzdelem. Vagyis, ahol élet van, ott jelen van a küz­delem is. A küzdelmet kiküszöbölni, annyit jelentene, mint megszüntetni magát az életet. Ezt látjuk az állat világban, akár a szárazföldön Jakár a vízben — a tengerek mélyén vizs­gáljuk az élet megnyilvánulását, de ezek a jelenségek törvényszerüek a növényvilágban is. A kereszténység feladata ezt a küzdelmet úgy sza­bályozni, illetve olyan mederbe te­relni, amely az emberhez, mint ész- lényhez, de mint a keresztény egy­ház, az Isten országának tagjához is méltó. Ebben a tekintetben határozott fej lődés, előrehaladás van. Az ember, mint az emberi társa­dalom tagja, szükebb körben, mint fajtájának, illetőleg nemzetének és mint családjának tagja kapcsolódik be az emberi közösségbe Mindhárom irányban hatalmas fejlődésen ment át az emberszeretet elvének érvénye­sítése. Az emberi közötségben az ember megbecsülése érdekében számos nem­zetközi egyezmény létesült. így az ember szeretet érvényesülését jelenti például a Nemzetközi Vöröskereszt intézménye, a háborúban a mérges­gázok használatának eltiltása (amit a most már közel huszonyolc hónapja folyó ádáz küzdelmek során sem vet tek elő még végszükségből sem, pe dig az előbbi világháború utolsó idő szakában erőteljesen használták) s I az ily természetű megállapodásoknak • egész sora van. De az ember és | előrehaladása érdekében sok szociális 639 Mélyen tisztelt vendégeinek kellemes karácsonyi ünnepeket kíván SCHANCZENBACHER JÓZSEF vendéglős. vonatkozású egyezmény érezteti ál dásos hatását. Ilyenek pl. a munka érdekében hozottak stb., a tudomány előbbrevitele érdekében ilyenek pl. a Nobeldij, a Rockefeller alapítvány stb. Az emberi társadalom általános fele­baráti szeretete érdekében hozott in­tézkedések most inkább teherpróbát állanak ki, mintsem fejlődnének. Itt van azonban a másik közös­ség : a nemzeti közösség, ahol éppen a nehéz időre tekintettel még idő­szerűbb a felebaráti szeretet erőtel­jesebb fejlesztése, kiteljesítése érde­kében munkálkodni. Még tudatosabb kell legyen az az érzés, hogy egy nemzetnek vagyunk tagjai, — nem­zet-testvérek — akik csak akkor bol­dogulhatunk igazán, ha a nemzet összességének jól megy sora. Helyt­áll az á tétel, hogy »szegény ország­nak szegény a kirá'ya, gazdag or­szágnak gazdag a királya«, de ez áll minden egyes polgárára is. Az em­bernek, mint a nemzet tagjának fel ismerése az utolsó húsz évben, össze­hasonlíthatatlanul nagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az előbbi ezer éven át Az általánosítástól eltérve Széche­nyiről mégis éppen születésének 150. éves évfordulója alkalmából meg kell emlékeznünk, mint arról, aki meg­látta és erőteljesen hirdette a nem­zettestvéri szeretet és megbecsülés szükségességét, mint az általános boldogulás előfeltételét. Éppen nap­jaink ember-nemzettestvéri szeretet­től átitatott felfogása az előidézője annak, hogy Széchenyi munkásságát és az általa hirdetett elveket jobban megértjük és méltányoljuk, mint az ő korában, vagy hozzá közelebbi nemzedékek. A nemzettestvéri eszme és érzés általánossá válása eredményezte a népi politika érvényre jutását a ma- teriálista — az anyagelvü — tehát tisztán az anyagi előnyöket vizsgáló politikával szemben. Ennek a poli­tikának a diadalát látjuk Német— Olasz stb. országokban is, de másutt is a világon. Ezt hirdetik még a tisztán anyagelvü szellemben vezetett országok is, mint Anglia és az Egye­sült államok. — Hazánkban az utóbbi évek minden törvényalkotása és in­tézkedése figyelembe veszi külön is az állampolgárnak, mint embernek az érdekeit. A jövő évi költségvetésbe kb. 150 millió pengő van a szociális kiadásokra felvéve. De sokszorosan nagyobb kiadási tételnél a család­védelemre figyelemmel külön intéz kedések vannak felvéve. Az adózásra vonatkozó törvényektől elkezdve a legkülönbözőbb előnyöket azok ré­szére biztosítják, akiknek gondja másokra, különösen pedig a jövőt biztosító gyermekekre kiterjed. A gyermekekkel kapcsolatban jó, ha megemlékezünk az Ur Jézus ama kijelentéséről, hogy aki a gyerme keknek gondját magára veszi, öt magát veszi gondjaiba. Ha az emberi közösség legkisebb egységénél, a családnál^vizsgáljuk a szeretet megnyilvánulását, akkor azt látjuk, mintha itt — amely pedig nagyon hosszú időn át úgyszólván egyedüli őrizője volt a keresztény tanítás alapjának a szeretetnek — nem találnánk azt az erőt mint ré­gen. Sok helyen úgyszólván napjain­kig, de a középkorban még nálunk is annyira elmentek a család érde­keinek és becsületének védelmében, hogy még a vérbosszú is mint elég­tételt szerző mód volt, ha egy egy családtagot ért sérelem Nagyon fon­tos, hogy a szeretet erős kötelékei fűzzék össze a családot. Ez a szere tét az indítéka a család megerŐsö désének és szaporodásának. Erős nemzeti lét csak erős csalá­dokon épülhet fel. Szerétetlenségben szenvedő és emiatt széteső családok olyanok, mint a málló téglák, ame lyekből pedig nem állhatnak erős épületek. A karácsonyi ünnepeken széŰjon magába minden magyar. Tartson számadást leikével, bocsássa be szi­vébe a legfőbb jót: a szeretetet ma­gasztos szépsége és utó.érthetetlen ereje legyen minden cselekedetben útmutató és fegyver az élet küz­delmeiben. Váljék valóra az az égi üzenet: „Békesség a földön a jóakarata em bereknek“. KARÁCSONYI IMA Nem magamért, vagy a bűnösökért, Szegényekért, vagy a gazdagokért Imádkozom ma szívből, csendesen, A könnyezőkért száll Hozzád imám,1 Hallgasd meg, Istenem. Egy sugárt a betlehemi fényből, Egy kis meleget Jézus szivéből, Pásztor-telkekről mély alázatot Küldj annak, Uram, szelíden, aki Valakit siratott. S ha van olyan nagy és nehéz bánat, Amely vigaszra igy se találhat, — Mély, benső könny, mey szívre harmatoz S megnyugvást csak a haláltól remél, — Magad menj el ahhozI... Jánosi Márta KARÁCSONYOK. Itt járnak mind a múlt karácsonyok, A küszöbömre s a szivemre ülnek HófOdte tájak, csengő mámorok: fó estéti — mondják és beljebb kérdnek. Emléksereg megszáll minden zugot, A gyertya csillog, fenyőága serceg, S én, mint a gyermek, játékból húnyek S bújnak előlem évek, órák, percek. De elkapom hol ezt, hol azt, hamar, A bűvös kaput sarkáig kitárom. Úgy repül feléd becéző szavam, Mint aranyhaj a karácsonyfa ágon. Fönt csöndben csillagok beszélnek, A sírodon karácsonyfám ragyog, Szép régi órák, régi percek - élnek, Ajándékkal szállnak az angyalok: Az egyik angyal a váltamra libben, Lágyan reám havazza hangodat, — Dicsőség! — hallik odafönn a légben S két meleg kezed áldóan simogat... Dr Radványné Ruttkay Emma 640 Igen tisztelt vevőinek kellemes karácsonyi ünnepeket kíván KATÓ RUHASZALON

Next

/
Thumbnails
Contents