Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-24 / 94. szám

1941 december 24. TOLNAMEGYEI OJSlfl 3 Bt Utffu lnne felsőházi noon beszéde Az orszéggyülés felsőházának múlt héten végződött költségvetési vitájában dr Ő r f f y Imre várme­gyénk felsőházi tagja is résztvett és általános figyelmet keltett nagy beszéde felölelte az összes tárcák fontosabb kérdéseit, őrffy, a nyilt- szemü, nagy tudásu, rutinirozott politikus az államigazgatás minden ágazatánál meglátta a feltűnőbb je­lenségeket és gazdag törvényhozói tapasztalatai révén igen értékes ref­lexiókat fűzött az egyes költség- vetési tételekhez. Elöljáróban a legnagyobb lojali­tással emlékezeti meg a miniszter- elnök- külügyminiszter külpolitikai vonalvezetéséről, melyet a nemzet túlnyomó nagy többsége helyesnek talál, majd az alkotmány tovább- építésének, reformálásnak még gróf Teleki Pál által megkezdett kérdé­séről szólt és örvendetes jelenség­nek mondotta Bárdossy miniszter- elnöknek a képviselőházban tartott azt a beszédét, amelyben megálla­pította minden forradalmi izü újítás mellőzésének szükségességét Bra­vúros történelmefilozófiai okfejtés­sel rajzolta meg a bomlasztó szélsőbaloldali erők által megrázott államoknak a jobboldali forradalom ntjára térését, majd hangoztatta, hogy mi e kér­dést sokkal hamarabb és olyan esz­közökkel intéztük el, amelyeket nyu­godtan bocsáthatunk majd a törté­nelem itélőszéke elé. — Keresztény, jobboldali irányzatot alakítottunk és ez két évtizede sem veszített viru- lenciájából, jobboldaliságából, ke­reszténységéből Sőt fejlődött, kü­lönösen a szociális gondoskodás irányában. Azok a nagy nemzetek, — úgy­mond — amelyek jónak látták a diktatórikus berendezkedést ma­gukra nézve elismerni, mind a má­sodik világháborút megelőző idő­ben tették meg ezt a kétségtelenül nagy, komoly és bizonyára az 5 állami létüket is próbára| tevő kí­sérleteket. Éppen ezért nem lehet és nem- is szabad ma, a háború közepén ilyen merész erőpróbát megkísérelni akkor, amikor erre az országnak komoly szüksége nem mutatkozik és amikor a német Vezér Jónak látta ki­jelenteni, hogy Németország barátai közé sorolhat belső berendezésétől, tehát alkotmá­nyától fdggetlenfil mindenkit és tőle távol áll a német rend­szernek bármely országra való oktrójálása. Nálunk a húsz évvel ezelőtt életbe lépett irányzat minden ellenkező ál­lítás dacára sem veszélyezteti a kor­mányzati állandóságot Mert bár öt­hat miniszterelnökünk volt ez alatt az idő alatt, ezek közül kettő — sajnos — halála miatt vált meg et­től az állástól, tehát semmi ok sincs arra, — mondja őrffy — hogy az­zal vádolhassa valaki a legfőbb ma­gyar államirányitast, hogy itt máról- holnapra folyton változó politikai irányzatok vezetik az országot. A közigazgatás ügyéről szólva, nyomatékosan hangoztatta, hogy a magyar közületi szervek munkamódszere, munkaflteme komoly revízióra szórni, mert ha nem akarunk lemaradni a nemzetek versenyében, itt minden perc késedelem katasztrofálissá vál- hatik. Ez a nemzetiségi problémá­val együtt a legnagyobb belpolitikai probléma, amelynek megoldására a belügyminiszter ígéretet is tett. A megoldás egyik eszköze, hogy a nemzetiségi vidékekre a tudásban, karakterben és képességben leg­kitűnőbb embereinket kell kiküldeni. Sürgős ugyan a közigazgatas ra- cionalizálasa, de érthető a késede­lem, mert a miniszter olyan tárcát képvisel, amely három miniszternek is sok munkát adna. Mint hosszú időn át volt köz- tisztviselő, azt ajánlja, hogy a leg­kitűnőbb eljárási rendszer a hatás­köröknek és a szervezetnek a le­építése. Javasolja, hogy válasszák már egyszer el az átlagot megütő, vagy átlag alatt maradt tisztviselők kategóriá­ját azoktól, akik vezetésre hi­vatottak Félre kell kissé tenni az ancien? nitásnak mindent letipró gondolatát, mert más a szolgálati idő és más a szolgálati képesség. A jó köz- igazgatás ugyanis azon a tisztvise­lőn múlik,. akinek nemcsak tehet­sége van, de bátorsága is van ahhoz, bogy tultegye magát az élet fplyását gátló egyik-másik aka­dályon és azon az utón induljon el, amit az élet megkíván. Lehetetlen nem látni, hogy ez az ország a maga duzzadó erőivel kezd lsmót a megfiata­lodás, megerősödés nj ntjára lépni és jaj volna nekünk, ha ezeket a duzzadó erőket megkötné egy ma­gával tehetetlen, apró anomáliákkal vesződő és önmagával is megha- sonlott tisztviselői kar akadályozó működése. A pénzügyi kormányzat gestiói megnyugtathatják a nemzetet, hogy minden fillér oda és úgy megyen,4 ahogy szükséges. Ezzel kapcsolat­ban meg kell állapítani, hogy a felsőház egyetlen fillért sem sajnál, amely szükségese szerencsétlen szo­ciális összetételű ország konstruk­ciójának a megjavításához és a felsőház minden összeget szívesen megszavaz, amely ehhez szükséges. örömmel állapította meg a to­vábbiakban őrffy, hogy a kormány a szociális gondos­kodást a fainra Is kiterjeszti, mert az ipari munkásságról való szociális gondoskodás ebben az or­szágban sokkal alaposabb, mint a mezőgazdasági lakosságról való gondoskodás. Folytassa a kormány eddigi kitűnő egészségpolitikai mun­kásságát a betegség megelőzés te­rén, de gondoskodjék a falu népének betegellátásáról Is. Késedelmet nem tűrhet az elesett hősök gyermekeiről való gondos- í kodás és sürgősen fel kell karolni azokat a székelyeket is, akik a hatá­rokon túl maradt magyarság sorai­ból kénytelenek voltak átjönni hoz­zánk és most a legnagyobb nyo­morban vannak. Kitért azután arra, hogy a rendőr­ség, amely nemcsak közbiztonsági, közigazgatási de légvédelmi teendő­ket végez és amellett számos bizal­mas természetű munkát intéz, nincs kellően dotálva sem a magasabb, sem az alacsonyabb állásokban. A földmlvelésügyl tárcával foglalkozva rámutatott annak a szükségességére, hogy meg kell oldani a talaj megfelelő fizikai és kémiai kezelésének, valamint a víz­gazdálkodásnak a kérdését Mert hiába létesítünk mintagazdaságokat, ha a vízgazdálkodás és a talaj­ismeret ügye megoldatlan. A magyar földmives és földbirtokos osztály — úgymond — komoly fegyelme­zettséggel állja azokat a rendelke­zéseket, amelyek az árakat rögzí­tik, azonban meg kell állítani az ipari fronton most mindinkább job­ban kinyiló árollót. A többtermelés előfeltételeképpen követelte a meg­felelő áru talajművelőgépek rendel­kezésre bocsájtását. Sokan támadták a kormányt az önellátásra való törekvés elősegí­téséért Ezeknek figyelmébe ajánlja, hogy Mussolini és Hitler legelső és legfontosabb programpontjuknak az autarkiat mondották ki Helyes volt a kormányoknak ez az öne'látásos iparpártolása — úgymond őrffy — mert hol lennénk ma, ha a magyar Ipar az első világháborút kő vető Időkben nem fejlődött volna annyira, mint ahogyan örvendetesen fejlődött. . Erre az iparra szükség van, mert jaj volna nekünk, ha ez az ipar nem volna meg. Nagy megértéssel fogadták őrffy- nek azokat a megjegyzéseit, ame­lyekkel egy országgyűlési képvise­lőnek arra a beszédére válaszolt, hogy az elkövetkezendő európai rend hierarchiájába nekünk is bele kell illeszkednünk A hierarchia, mint azt minden intelligens ember tudja — mondta őrffy — nemcsak fegyel­met, hanem kimondottan engedel­mességet, sőt alárendeltséget jelent Nagy tetszést keltve erőteljesen hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet ezer eszten­dőn keresztül szuverén volt és szuverén akar maradni nem- csak politikai, hanem gazda* sági vonatkozásban is. (Hosszantartó taps és helyeslés.) Amit gazdaságilag előteremteni nem tud, azt majd megszerzi más európai államokkal való együtt* működésével, de semmiféle alá­rendeltségi viszonyba, hierarchikus viszonyba jutni nem akar, mert egy kis nemzet egy nagy nemzet­tel való kapcsolatban sohasem le­het az egyenrangúság állapotában. Gazdasági függetlenségét, magyar­ságát, önálló magyar államiságát magyar ember veszni nem engedi. Nagy helyeslés kisérte őrffynek ezeket a kijelentéseit is. Mint a képviselőháznak hosszú időn át volt pénzügyi előadója a pénzügyi politikáról szólott ezután, megállapítva, hogy pénzünk értékállandósága a költség - | vetésnek is igen fontos tényezője. A pénzügyminiszter — úgymond — I foglalkozik egy tervezettel, amely a I konkunkturális jövedelmeknek a ko­M Mélyen tisztelt vendégeinek kellemes karácsonyi ünnepeket kíván I A Nagyrabecsült kedves vevőimnek boldog karácsonyi ünnepeket BORDÁS ERNŐ kívánok. 638 a Szekszárd Szálló bérlője. 1 1 BUDAY JÓZSEF, cipészmester. 637

Next

/
Thumbnails
Contents