Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-11-12 / 83. szám

2 TOLNAMEGYEI UJ&lfl 1941 november 12. I megteremtsük az erősebb, hatalma- i i sabb Magyarország alapjait az uj I Európában. Hubertus Tolnán A Magyar Vöröskereszt Egylet honvédeink részére szeretetcsomagokat gyűjt Háborúban a Vöröskereszt kife­jezője és megtestesítője annak a szeretetnek és együttérzésnek, melyet a polgári társadalom harcoló hős katonáink iránt táplál. A Magyar Vöröskereszt a harctereken a küz­dőknél, idehaza pedig a sebesült és beteg katonáinknál pótolja az édes­anya, a hitves és a gyermek gyen­géd, szerető gondoskodását. Hősiesen harcoló honvéd csapa­taink részére a Magyar Vöröskereszt országos központja már eddig is sokezer csomagot küldött, hogy ez­zel az itthonmaradt társadalomnak a harctéren küzdő katonáink iránti szeretetét tolmácsolja. A Magyar Vöröskereszt Egylet a társadalom részéről megnyilvánult nagy érdeklődésre a honvéd aján­dékcsomag mozgalmat a nagykö­zönség legszélesebb rétegeire is ki­terjesztette s ezért a rádió és sajtó utján felhívást intézett a magyar társadalomhoz, hogy a sebesült és harcoló honvédeink részére szánt ajándékait a Magyar Vöröskereszt kijelölendő gyűjtőhelyeire juttassák él. A felajánlott ajándéktárgyak ősz- szegyüjtésében a Magyar Cserkész- szövetség és annak fiókszervei is közreműködnek. Az utánpótlás bonyolultságára, valamint az igazságosság elvének szem előtt tartására való tekintettel a m. kir. Honvédelmi Miniszter Ur a honvéd szeretetcsomagok köz­ponti intézésével a Magyar Vörös­keresztet bizta meg. Vidéken ez a megtisztelő feladat a Magyar Vöröskereszt fiókszerveire hárul. Szekszárdi fiókunk folyó hó 8 án tartott közgyűlésén nagy lelkese­déssel határozta el ezen némes ak­cióban való munkásságot és fel­kérte Szongott Edvinné társelnöknőt ezen szervezés felépítésére. Ezért egy bizottság fog 1941. évi november 11-én, kedden délután 5 órakor Tolna vármegye kisgyűlési termében értekezletet tartani, ahol a hadműveleti területeken küzdő hon- védeinkért szeretetcsomagok gyűj­tése fog tárgysoron szerepelni. Amikor ,hős katonáink életüket, vérünket áldozzák Hazájukért ak­kor mi sem maradhatunk tétlenü s minden magyar nő az. ősi pél­dákból okulva s megnemesedve fog sietni szeretetével, munkájával a leg­szebb cél érdekében Honvédeinkért. Ezen munkára kérjük Szekszárd kö- I zőnségének áldozatos támogatását* Amint maximálták a tej árát, las­san el is tűnt s fekete forgalomban már 36 filléres árakról is suttognak, l Csodálatos, hogy tejtermelőink nem riadnak vissza a napi pár fillér ha- | szontöbblettől, noha jól tudják, hogy most már fogházbüntetés is jöhet j az árdrágításért. Egy érdekes eset, hogy az egyik asszonyt, ki nem- j csak 34 fillérért akarta árusítani a | tejet, de. egy kis artézi vízzel is i megszaporitotta, növelve hasznot, 40 pengőre büntették. Kijelentette, ! hogy nem baj, a haszonból kifizeti, mert talált egy helyet, ahol 36 fil­lért is adnak neki a tej literjéért. Kívánatos volna, nemcsak azt, ki túllépi a maximális árat, mint el­adó, de az ily vevőt is lezáratni, mert másként nem lesz rend. Ha városban tudnak 6 hónapi fogházat és 1000 pengő büntetést kiszabni, tanulják meg a visszaélők Szekszár- don is a törvény sújtó kezét, mert az ilyen egyének árdrágító mun­kája: hazaárulás. A hazaáruló pe­dig nem érdemel kíméletet. Romlik az idő — könnyítsék meg a cipőbeszerzést Nasyarorszáfi 14 városában született mes a Széchenvl ttunkásfőtskola A napról-napra erősödő őszi eső­zés komoly probléma elé állította mind a családokat, mind a magá­nyos emberet. A nedves utca sok­kal jobban igénybeveszi a cipő ál­lóképességét, jobban megviseli, mint a nyári szárazság. Az őszi időben, amikor minden üzem, minden hi­vatal teljes munkaütemben dolgo­zik, az embereknek több a dolguk, többet kell tszaladgálniok. Ilyen­kor kétszeresen viselődik a cipő, nemcsak a sok járás, hanem a ned­vesség miatt is. Tudjuk jól, hogy az ország gaz­dasági érdeke megkívánja, hogy korlátozzák a bőr forgalmát, mégis általános érdek, hogy azok, akik sokat dolgoznak, akiknek sokat kell járnlok, könnyebben jussanak cipő- köz. Érdek az, hogy iskolába járó gye­rekek, a lehetőség szerint, jó cipőt hordjanak, mert a gyermek szerve­zete nem olyan ellenálló és a ned­ves időben, az átázott cipő renge­teg megbetegedésnek okozója. Kérjük az illetékes hatósá­gokat, könnyítsék meg a ci- pőjegyigénylés menetét. Jogosnak és méltányosnak tart­juk, hogy erősen ellenőrzik az igény­lők kilétét. — Tudjuk, hogy ér­deke a közellátásnak, hogy csak a legszükségesebb mértékben adja­nak ki ennyire fontos anyagot. De higyjék el, a munkásember csak akkor kér cipőutalványt, ha feltét­lenül, halaszthatatlanul szük­sége van rá. És most van ez az idő. Most, amikor már nem tudja használni az olyan cipőt, amely a szárazidő­ben úgy, ahogy megjárta, most mi­kor gyermekét tisztességesen akarja iskolába járatni. Hisszük, hogy a hatóságok meg­értik a jogos és feltétlenül méltá­nyolható kívánságot és megköny- nyitik ennek a most elsőrendű köz­szükségleti cikknek beszerzési le­hetőségét. Hiszen fontos, hogy a munkásember dolgozni tudjon, fon­tos, hogy a gyerekek fennakadás nélkül járhassanak iskolába. És fontos ennek megkönnyítése abból a szempontból is, hogy a lép­ten-nyomon tapasztalható 2úgkereskedelmet, mely a ci­pőtalp terén erősen dívik, le­törjék és a meglévő készleteket a be­csületes kereskedelem szolgálatába állítsák. A Magyar Szociális Népmozgalom alakulatai már néhány éve minden eszközzel azon dolgoznak, hogy munkás vonatkozásban az igazi magyar és szociális műveltséget el­terjesszék. A dolgozók érdekvédel­mét, kenyérkérdését tartva szem előtt, ugyanakkor ezért a kulturális célért is gyakorlati módon csele­kedett. Tanfolyamok, munkásaka­démiák és munkásfőiskolák szer­vezését hajtotta végre az elmúlt esztendőben is néhány jelentős ma­gyar városban, — példátlan siker­rel. A munkásság tisztán akar látni s ezért öntudatosan tanul. Széchenyi István születési évfor­dulója tovább lendítette a munkás­szervezeteket ezen az utón. A „ki­művelt emberfő*, amint Széchenyi hirdette, valósíthatja meg hazánk­ban egyedül, hogy „mindenkinek, de legalább a nagyobb résznek gyomra, feje, erszénye ne legyen üres!** Ma a Népmozgalom városi ala­kulatainak Budapesten, kívül, ahol 3 helyen létesült Munkásfőiskola, illetőleg munkásfőiskolai tanfolyam, Szegeden, Székesfehérváron, Mis­kolcon, Érsekújváron, Sopron­ban, Qyörben, Komáromban, Pécsett, Csepelen, az erdélyi ré­szen pedig Kolozsváron, Nagy­váradon, Nagybányán és Székely - udvarhelyen indult meg, vagy áll megnyitás előtt a Munkásfőiskolája, vagy azonos célú nemzeti műveltség iskolája* — Ezek a jubiláns esztendőben a Széchenyi gondolat szellemében, elnevezés szerint is, mint Széchenyi Munkásfőiskolák fognak működni, így valósul meg tettek által a ma­gyar dolgozók egysége előbb gon­dolkozásban, felfogásban, — utóbb magatartásban és életben is. Hogyan jut közel a mai magyar munkás Széchenyihez? Megragadó példa erre a szegedi Hivatásszervezet Munkásfőiskolájá? nak idevágó része. „Széchenyi és a a magyar iparH címen indul ki az előadások egy részének sora, azután elveinek és kezdeményezé­seinek során megismertetik a fel­készült szakember-tanárok a gép­ipari, építőipari alkotásokat, ame­lyek a Legnagyobb Magyar nyomán iparunkat s benne munkásságunk szaktudását oda emelték, ahová ma eljutott. „Széchenyi és korunk*, „A szociális gondolkozás Széchenyi irodalmában** hangzanak a többi sorozatok összefoglaló címei. — Belőlük egy maihoz hasonló kor­nak belső küzdelmeit, csatáit ismeri meg minden munkás résztvevő és öntudatos magyarként levonja életre szóló tanulságait.' A miskolci Hivatásszervezet Munkásfőiskoláján irodalmi, törté­nelmi, közgazdasági, jogi és egész­ségügyi alapismeretek szerepelnek, így sorolhatnék tovább a többieket, melyik mindegyike a nemzeti szel­lem egy-egy példás műhelye. A Munkásfőiskolák estein meg­születik a tudáson kívül Széchenyi felfogása szerint a szellemi és fizikai dolgozók összeforradása is. — Az előadók ugyanis tanárok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, egyetemi taná­rok, művészek eszményi közösségi ásuk pedig egyik előfeltétele annak, hogy az egész magyar mezőgazda­ságot virágzóvá tegyük és ezzel Az ősi hagyományokhoz híven e hó 8-án tartotta meg a tolnai m. kir. 12. honvéd tábori tüzérosztály az évi „HubertusM nagy érdeklő­dés mellett. Délelőtt 10 órára gyűltek össze a versenyben résztvevők s a nagy­számú nézőközönség, akik a lovas­sport legszebb látványaiban gyö­nyörködhettek. Este a zsűri által megállapított nyertesekek a meghívott közönség előtt adták át az emlékdijakat. A figyelmes rendezőség a höl­gyeket egy-egy szerencsepatkóval lepte meg. A dijak kiosztása után Lehoczky Béla tüzérezredes méltatta a Huber­tus jelentőségét. Ki kell emelni Ao- romváry Miklósné úrasszony, mint háziasszony kedvességét és Korom- váry Miklós tüzérszázados értékes rendezői munkáját. A társaság egy igen kedves est emlékével tért vissza otthonába a I késői órákban. Eltűnt a tej a piacról

Next

/
Thumbnails
Contents