Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-12 / 83. szám
2 TOLNAMEGYEI UJ&lfl 1941 november 12. I megteremtsük az erősebb, hatalma- i i sabb Magyarország alapjait az uj I Európában. Hubertus Tolnán A Magyar Vöröskereszt Egylet honvédeink részére szeretetcsomagokat gyűjt Háborúban a Vöröskereszt kifejezője és megtestesítője annak a szeretetnek és együttérzésnek, melyet a polgári társadalom harcoló hős katonáink iránt táplál. A Magyar Vöröskereszt a harctereken a küzdőknél, idehaza pedig a sebesült és beteg katonáinknál pótolja az édesanya, a hitves és a gyermek gyengéd, szerető gondoskodását. Hősiesen harcoló honvéd csapataink részére a Magyar Vöröskereszt országos központja már eddig is sokezer csomagot küldött, hogy ezzel az itthonmaradt társadalomnak a harctéren küzdő katonáink iránti szeretetét tolmácsolja. A Magyar Vöröskereszt Egylet a társadalom részéről megnyilvánult nagy érdeklődésre a honvéd ajándékcsomag mozgalmat a nagyközönség legszélesebb rétegeire is kiterjesztette s ezért a rádió és sajtó utján felhívást intézett a magyar társadalomhoz, hogy a sebesült és harcoló honvédeink részére szánt ajándékait a Magyar Vöröskereszt kijelölendő gyűjtőhelyeire juttassák él. A felajánlott ajándéktárgyak ősz- szegyüjtésében a Magyar Cserkész- szövetség és annak fiókszervei is közreműködnek. Az utánpótlás bonyolultságára, valamint az igazságosság elvének szem előtt tartására való tekintettel a m. kir. Honvédelmi Miniszter Ur a honvéd szeretetcsomagok központi intézésével a Magyar Vöröskeresztet bizta meg. Vidéken ez a megtisztelő feladat a Magyar Vöröskereszt fiókszerveire hárul. Szekszárdi fiókunk folyó hó 8 án tartott közgyűlésén nagy lelkesedéssel határozta el ezen némes akcióban való munkásságot és felkérte Szongott Edvinné társelnöknőt ezen szervezés felépítésére. Ezért egy bizottság fog 1941. évi november 11-én, kedden délután 5 órakor Tolna vármegye kisgyűlési termében értekezletet tartani, ahol a hadműveleti területeken küzdő hon- védeinkért szeretetcsomagok gyűjtése fog tárgysoron szerepelni. Amikor ,hős katonáink életüket, vérünket áldozzák Hazájukért akkor mi sem maradhatunk tétlenü s minden magyar nő az. ősi példákból okulva s megnemesedve fog sietni szeretetével, munkájával a legszebb cél érdekében Honvédeinkért. Ezen munkára kérjük Szekszárd kö- I zőnségének áldozatos támogatását* Amint maximálták a tej árát, lassan el is tűnt s fekete forgalomban már 36 filléres árakról is suttognak, l Csodálatos, hogy tejtermelőink nem riadnak vissza a napi pár fillér ha- | szontöbblettől, noha jól tudják, hogy most már fogházbüntetés is jöhet j az árdrágításért. Egy érdekes eset, hogy az egyik asszonyt, ki nem- j csak 34 fillérért akarta árusítani a | tejet, de. egy kis artézi vízzel is i megszaporitotta, növelve hasznot, 40 pengőre büntették. Kijelentette, ! hogy nem baj, a haszonból kifizeti, mert talált egy helyet, ahol 36 fillért is adnak neki a tej literjéért. Kívánatos volna, nemcsak azt, ki túllépi a maximális árat, mint eladó, de az ily vevőt is lezáratni, mert másként nem lesz rend. Ha városban tudnak 6 hónapi fogházat és 1000 pengő büntetést kiszabni, tanulják meg a visszaélők Szekszár- don is a törvény sújtó kezét, mert az ilyen egyének árdrágító munkája: hazaárulás. A hazaáruló pedig nem érdemel kíméletet. Romlik az idő — könnyítsék meg a cipőbeszerzést Nasyarorszáfi 14 városában született mes a Széchenvl ttunkásfőtskola A napról-napra erősödő őszi esőzés komoly probléma elé állította mind a családokat, mind a magányos emberet. A nedves utca sokkal jobban igénybeveszi a cipő állóképességét, jobban megviseli, mint a nyári szárazság. Az őszi időben, amikor minden üzem, minden hivatal teljes munkaütemben dolgozik, az embereknek több a dolguk, többet kell tszaladgálniok. Ilyenkor kétszeresen viselődik a cipő, nemcsak a sok járás, hanem a nedvesség miatt is. Tudjuk jól, hogy az ország gazdasági érdeke megkívánja, hogy korlátozzák a bőr forgalmát, mégis általános érdek, hogy azok, akik sokat dolgoznak, akiknek sokat kell járnlok, könnyebben jussanak cipő- köz. Érdek az, hogy iskolába járó gyerekek, a lehetőség szerint, jó cipőt hordjanak, mert a gyermek szervezete nem olyan ellenálló és a nedves időben, az átázott cipő rengeteg megbetegedésnek okozója. Kérjük az illetékes hatóságokat, könnyítsék meg a ci- pőjegyigénylés menetét. Jogosnak és méltányosnak tartjuk, hogy erősen ellenőrzik az igénylők kilétét. — Tudjuk, hogy érdeke a közellátásnak, hogy csak a legszükségesebb mértékben adjanak ki ennyire fontos anyagot. De higyjék el, a munkásember csak akkor kér cipőutalványt, ha feltétlenül, halaszthatatlanul szüksége van rá. És most van ez az idő. Most, amikor már nem tudja használni az olyan cipőt, amely a szárazidőben úgy, ahogy megjárta, most mikor gyermekét tisztességesen akarja iskolába járatni. Hisszük, hogy a hatóságok megértik a jogos és feltétlenül méltányolható kívánságot és megköny- nyitik ennek a most elsőrendű közszükségleti cikknek beszerzési lehetőségét. Hiszen fontos, hogy a munkásember dolgozni tudjon, fontos, hogy a gyerekek fennakadás nélkül járhassanak iskolába. És fontos ennek megkönnyítése abból a szempontból is, hogy a lépten-nyomon tapasztalható 2úgkereskedelmet, mely a cipőtalp terén erősen dívik, letörjék és a meglévő készleteket a becsületes kereskedelem szolgálatába állítsák. A Magyar Szociális Népmozgalom alakulatai már néhány éve minden eszközzel azon dolgoznak, hogy munkás vonatkozásban az igazi magyar és szociális műveltséget elterjesszék. A dolgozók érdekvédelmét, kenyérkérdését tartva szem előtt, ugyanakkor ezért a kulturális célért is gyakorlati módon cselekedett. Tanfolyamok, munkásakadémiák és munkásfőiskolák szervezését hajtotta végre az elmúlt esztendőben is néhány jelentős magyar városban, — példátlan sikerrel. A munkásság tisztán akar látni s ezért öntudatosan tanul. Széchenyi István születési évfordulója tovább lendítette a munkásszervezeteket ezen az utón. A „kiművelt emberfő*, amint Széchenyi hirdette, valósíthatja meg hazánkban egyedül, hogy „mindenkinek, de legalább a nagyobb résznek gyomra, feje, erszénye ne legyen üres!** Ma a Népmozgalom városi alakulatainak Budapesten, kívül, ahol 3 helyen létesült Munkásfőiskola, illetőleg munkásfőiskolai tanfolyam, Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon, Érsekújváron, Sopronban, Qyörben, Komáromban, Pécsett, Csepelen, az erdélyi részen pedig Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán és Székely - udvarhelyen indult meg, vagy áll megnyitás előtt a Munkásfőiskolája, vagy azonos célú nemzeti műveltség iskolája* — Ezek a jubiláns esztendőben a Széchenyi gondolat szellemében, elnevezés szerint is, mint Széchenyi Munkásfőiskolák fognak működni, így valósul meg tettek által a magyar dolgozók egysége előbb gondolkozásban, felfogásban, — utóbb magatartásban és életben is. Hogyan jut közel a mai magyar munkás Széchenyihez? Megragadó példa erre a szegedi Hivatásszervezet Munkásfőiskolájá? nak idevágó része. „Széchenyi és a a magyar iparH címen indul ki az előadások egy részének sora, azután elveinek és kezdeményezéseinek során megismertetik a felkészült szakember-tanárok a gépipari, építőipari alkotásokat, amelyek a Legnagyobb Magyar nyomán iparunkat s benne munkásságunk szaktudását oda emelték, ahová ma eljutott. „Széchenyi és korunk*, „A szociális gondolkozás Széchenyi irodalmában** hangzanak a többi sorozatok összefoglaló címei. — Belőlük egy maihoz hasonló kornak belső küzdelmeit, csatáit ismeri meg minden munkás résztvevő és öntudatos magyarként levonja életre szóló tanulságait.' A miskolci Hivatásszervezet Munkásfőiskoláján irodalmi, történelmi, közgazdasági, jogi és egészségügyi alapismeretek szerepelnek, így sorolhatnék tovább a többieket, melyik mindegyike a nemzeti szellem egy-egy példás műhelye. A Munkásfőiskolák estein megszületik a tudáson kívül Széchenyi felfogása szerint a szellemi és fizikai dolgozók összeforradása is. — Az előadók ugyanis tanárok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, egyetemi tanárok, művészek eszményi közösségi ásuk pedig egyik előfeltétele annak, hogy az egész magyar mezőgazdaságot virágzóvá tegyük és ezzel Az ősi hagyományokhoz híven e hó 8-án tartotta meg a tolnai m. kir. 12. honvéd tábori tüzérosztály az évi „HubertusM nagy érdeklődés mellett. Délelőtt 10 órára gyűltek össze a versenyben résztvevők s a nagyszámú nézőközönség, akik a lovassport legszebb látványaiban gyönyörködhettek. Este a zsűri által megállapított nyertesekek a meghívott közönség előtt adták át az emlékdijakat. A figyelmes rendezőség a hölgyeket egy-egy szerencsepatkóval lepte meg. A dijak kiosztása után Lehoczky Béla tüzérezredes méltatta a Hubertus jelentőségét. Ki kell emelni Ao- romváry Miklósné úrasszony, mint háziasszony kedvességét és Korom- váry Miklós tüzérszázados értékes rendezői munkáját. A társaság egy igen kedves est emlékével tért vissza otthonába a I késői órákban. Eltűnt a tej a piacról
