Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-11-12 / 83. szám
XM Mohra. SzeKszűrd. 1941 november 12. (Szerda) 83. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség; es kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|: Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fele lős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részétjllető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a f50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkénl 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe kerlil. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Btirczny János álfamíltkűi körutat tett az alföldi szölövideken Bárczay János dr föld nevelésügyi államtitkár Nyiry Károly dr miniszteri tanácsos, a szőlészeti és borászati ügyosztály vezetője és Kendi Elemér dr miniszteri osztálytanácsos, személyi titkára kíséretében szerdán reggel az alföldi szőlő- gazdaság helyzetének tanulmányozására a Duna—Tisza-közepére utazott. Cegléden a polgármester fogadta, Kecskeméten hivatalos látogatást tett Kiss Endre dr főispánnál és a város polgármesterénél, majd megtekintette a Mathiász állami szőlőtelepet. Az államtitkár a hivatalos helyeken és a gazdák körében mindenütt érdeklődött a szőlő- gazdaság helyzetéről és felülvizsgálta az intervenciós vásárlással megbízott MASZOBSZ kezelésben álló állami pincéket. Izsákra, majd Kecelre ment az államtitkár kíséretével, kisgazdák szőleiben megtekintette a szüretelést, majd egy kisebb szőlőbirtokos meghívására szüreti ebéden vett részt. Ebéd után Kiskörösön a Gazdakör nagygyűlése üdvözölte Bárczay János államtitkárt. — A gyűlésen megjelentek: Barcsay Ákos főispán, vitéz Endre László alispán, az Országos Mező- gazdasági Kamara, a Duna—Tisza- közi Kamara, a Szőlősgazdák Egyesülete képviselői és messzi vidékekről is igen sok szőlősgazda. — A gyűlésen a gazdák előadták kívánságaikat és örömüknek adtak kifejezést, hogy a földmivelésügyi államtitkár meglátogatta Kisköröst, amelynek határában, mintegy 28 ezer kát. holdon folytatnak a kisgazdák szőlőmivelést. Bárczay János államtitkár nagyobb beszédben válaszolt a felszólalásokra és a többek között a következőket mondta: Hegyalján születtem, ottani birtokos vagyok, a történelmi hegyi borvidékek kérdéseit saját tapasztalataimból is jól ismerem. Hangoztatni szokták, hogy merőben más, sőt ellentétes problémáik vannak a síkvidéki szőlősgazdáknak, — ezért súlyt helyeztem arra, hogy most, a szüret idején, személyesen győződjem meg az itteni viszonyokról. A magyar szőlősgazda az utóbbi évek nehéz viszonyai között óriási szorgalommal, kitartással állta meg helyét, olyan csapásokat szenvedett, A Szekszárdi Pinceszövetkezet szőlősgazda tagjaiért A Szekszárdi Pinceszövetkezet Vezetősége mindig a legnagyobb megértéssel támogatta tagjait. Abban az időben alakult, amikor a világgazdasági válság következtében a borárak rohamosan estek, amig végül is elérték a literenként 10—15 filléres árat. Talán ennél is nagyobb baj volt az, hogy a szekszárdi bor régi jó hírneve teljesen feledésbe ment. Az árak emelését és a hírnév visszaszerzését tűzte .ki célul a megalakulásakor a szövetkezet igazgatósága. Hogy ez sikerült-e, azt csak akkor tudjuk meg, ha ismerjük a szövetkezet eddigi munkásságát. A szövetkezet termelői kimérések és korcsmák felállításával igyekezett célját elérni. Ma már az ország minden részében ismerik borait. Borainak megismertetésében különösen nagy szerepe van a budapesti kimérésnek, valamint a többi vidéki kiméréseknek. A kimérési hálózat kiépítésével sikerült az, hogy boraink ismét kedveltek lettek az egész országban. Reális és körültekintő üzletpolitikájának köszönhető az, hogy minamilyenek talán egyetlen más termelési ágat sem értek. Elismerés illeti meg ezért, de amellett példát- adó magatartásából, úgy érzem, a földmivelésügy hivatalos vezetői számára az a kötelesség is származik, hogy az ország gazdatársadalmának ezt az értékes rétegét gyengülni ne engedjük, hanem inkább megerősítsük. A szőlősgazda a legnagyobb becsülést érdemli meg nemcsak azért, mert keményen dolgozik, hanem azért is, mert munkát, igen sok munkát ad. A szőlő- gazdaság, területének arányában, a legtöbb embernek ad kenyeret az összes más művelési ágak között, tehát akkor, amikor Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter kijelentése szerint kisgazdapolitikát folytatunk, a kisemberek érdekét akarjuk előmozdítani, akkor a szőlősgazdatársadalom méltán számíthat a földmivelésügyi kormányzat megértő támogatására. A földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére a kormány a tavalyi elemi csapások által sújtott szőlősgazdákat 10 millió pengős hitelkeretben zöldhitel-kölcsönökben részesítette. Ez az akció nagy köny- nyitést jelentett a szőlősgazdák részére. — Vannak vidékek, igy az Alföldön is, ahol egyes helyeken a rossz időjárás miatt idén is gyenge dig a legmagasabb napi áron vette át tagjai borát és azonfelül az évi eredménytől függően több-kevesebb borárkiegészitést fizettek nekik. — Ilyen címen az elmúlt 10 esztendő alatt 80—100.000 pengőt juttatott tagjainak. Ennek jelentőségét csak akkor tudjuk kellően értékelni, ha figyelembevesszük azt, hogy volt idő, amikor a legmagasabb napi nagykereskedelmi ár 16—20 fillér volt. Miután a borárkiegészitések kifizetése csak a közgyűlés után válik esedékessé, az intézőbizottság ismerve a tavalyi katasztrófális év után a szőlősgazdák helyzetét, úgy határozott, hogy az elmúlt év eredményéből a borárkiegészitést a közgyűlés előtt már most előlegképpen folyósítja. Hála az elmúlt sikeres esztendőnek, az idei borárkiegészités hektó- literenként bor után 4 P, must után 2 P lesz. Ennek az összegnek kiutalására az érdekelt tagok levelezőlapon értesítést kapnak, melynek kézhezvétele után a részükre feltüntetett összeget felvehetik. termés. Ezért a földmivelésügyi kormány kieszközölte, hogy azok a szőlősgazdák, akik a gyenge termés miatt a zőldhitel-kölcsönt most kifizetni nem tudnák, halasztást kapjanak jövő év végéig. Az idén is folytatjuk az ártartó must- és borvásárlási akciót. Ezek az intervenciós vásárlások, amelyeket a MASZOBSZ utján- végzünk, megakadályozzák azt, hogy a gazda szorult helyzetét egyesek kihasználják és ne fizessék meg az illető árat. A termelés haszna a termelőt illeti meg és nem tűrhetjük azt, hogy a gazdán azok nyerészkedjenek, akik a termelés kockázatát nem viselik. Tovább folyósítjuk a MASZOBSZ kezelésére bízott állami borpincékben tároló borokra a lom- bardkölcsönöket. A gazda tehát nem kénytelen azonnal eladni és mégis pénzhez juthat. A borszállítás zavartalan lebonyolítására gondoskodtunk tartálykocsikról. A földmivelésügyi tárca támogatásval megalakult Tartálykocsi és Borforgalmi Rt már most 110, egyenkint 150 hektoliteres bortartálykocsit tud a termelők rendelkezésére bocsátani. Az idei termést még csak most szüreteljük, de máris gondoskodnunk kell a jövő esztendőről. Tárgyalásokat indítunk a jövő évi réz- gálieszükséglet biztosítására. — Amennyire lehetséges, igénybevesz- szük a hazai nyersanyagokat, de ezenkiv&l igyekszünk külföldről is rézgálicot beszerezni. Megnyugtat* hatom a szőlősgazdákat, hogy a jövő évi rézgálic-szükségletet a legszükségesebb mértékben ki fogjuk elégíteni, de ne felejtsük el, háborúban élünk és háborús viszonyok között a rézgálic nyersanyaga, a réz, csak igen korlátolt mértékben áll rendelkezésre. Gondoskodunk megfelelő mennyiségű rézmészpor előállításáról is, mert ez a szer a fürt- peronoszpóra ellen egyedül bizonyult eredményesnek. — Lépéseket tettünk a külföldi raffia beszerzésére is. Felhívom gazdatársaim figyelmét arra, hogy raffiaszükségle- tüket, amennyire csak lehet, korlátozzák és használják szőlőkötözésre a kukoricaháncsot, a rozsszalmát, füzfaháncsot, mert tapasztalat szerint ezek az anyagok a. raffia pótlására alkalmasak. A szőlősgazdák tehát idejében gondoskodjanak ezeknek a pótanyagoknak beszerzéséről. A szőlőgazdaságot nemcsak fenntartani akarjuk, hanem a termelést okszerűbbé is tenni. Mint tudják, a földmivelésügyi miniszter rövidesen benyújtja a képviselőházban a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Ez az egymilliárd pengős javaslat a szőlőgazdaság helyzetének javításáról is gondoskodik. Létesíteni fogunk egy 100 kát. holdas szőlőmintatelepet, továbbá a vízkárok miatt az Alföldön kipusztult szőlőterületek pótlására 800 kát. holdon szőlővesszőszapo- ritó telepeket állítunk fel. A jövő fejlődés szempontjából igen fontos, hogy felkaroljuk a csemegeszőlő termelését, mert a csemegeszőlőt jd években is könnyebben elhelyezhetjük a külföldi piacokon, mint a bort. Gondoskodunk tehát külföldi szállításra alkalmas csemegeszőlőfajták kitenyésztéséről. Szőlőmunkás iskolákat állítunk fel, az állami borpincehálózatot kibővitjük és bor- átvevő raktárakat építünk. A földmivelésügyi kormányzat tehát nemcsak a jelenlegi nehézségek leküzdésére fordít gondot, hanem a jövőbe is tekint és azon dolgozik, hogy a magyar szőlőgazdaság régi nagy hírnevéhez méltóan fejlődjék. A szőlőgazdaság régi nagy hírnevéhez méltóan fejlődjék. A szőlőgazdálkodás eredményességétől a kisgazdák és munkások nagy tömegeinek jóléte függ, az ő boldoguEgyes szám ára 12 fillér
