Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-29 / 79. szám
Hill, éefolgom. Szekszűrd. 19U október 29. (Szerda) 79. szón. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősét; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC Előfizető Egész évre _ 12 pengő || sí di|: Félévre ______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét .Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl)a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronkent 10 fillér, — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A pénzügyminiszter expozéja A magyar politikai élet és a magyar közvélemény feszült várakozása és rendkívüli érdeklődése előzte meg Reményi-Schneller Lajos költségvetési expozéját s kellemes meglepetéssel vette tudomásul a mai idők rendezett pénzügyi viszonyaira igen jellemző törvényjavaslatát a hadikölcsönök valorizálásáról. Ez utóbbi jelentőségét csak akkor tudjuk kellően méltányolni, ha elgondoljuk azokat a nagy erőfeszítéseket, amelyeket pénzügyi kormányunknak éppen mostan a háború sikere, a honvédség további fejlesztése, az időszerű szociális kérdések megoldása, a közellátás kifogástalan menete s gazdasági és ipari termelésünk fokozása érdekében ki kell fejtenie. A közvélemény figyelme mindenkor fokozottabban irányul a költségvetésre, mert a benne levő számoszlopokból kiviláglik a kormányzati program s következtetni lehet belőle az államháztartás és a gazdasági élet szilárdságára és teher- biróképességére. A költségvetési előirányzat meghaladja a három és egynegyedmillió pengőt, ami a multévi költségvetéshez viszonyítva, 50 százalékos, kereken egymillió pengőnyi emelkedést mutat, illetve nagyobb tehervállalást jelent. Az emelkedés természetes oka az ország területének multévi örvendetes gyarapodása (a Délvidék költségvetési előirányzata még nincs benne az idei költségvetésben), — a tehervállalás megállapításánál pedig figyelemmel volt a kormány az ország teher- biróképességére 8 csak olyan mértékben veszi figyelembe az adózókat, amennyire azt a nemzet érdekei feltétlenül megkívánják. A költségvetés főbb tételeit vizsgálva azt látjuk, hogy az ország honvédelmi felkészültségének fokozására előirányzott 581 millió pengő kereken kétszázmillióval haladja túl az előző évit Ez a tétel a hadsereg szervezési, fenntartási és pótlási költségeit, valamint a felszerelés további folytatását és tökéletesítését hivatott szolgálni. A honvédelmi beruházásokra fordított 4*5 milliárd pengőből, amit a miniszter nemzeti lélünk bástyájának tekint, eddig 2*3 milliárdot fizettünk ki és pedig úgy, hogy 1*1 milliárdot adóból, 2*3 milliárdot pedig kölcsönből fedeztünk. A magyar pénzügyi politika rendezettségét mutatja, hogy Európában egyedül Németországnak van meg az adónak és a kölcsönnek ez az 50—60 százalékos aránya. Szociális célokra a multévi 130 millióval szemben 210 millió pengőt irányoz elő a pénzügyminiszter. Ebből 80 milliót fordít a Nép- és Családvédelmi Alap dotációjára, 520 milliót munkaalkalmak teremtésére s tekintélyes összegeket gyermek- védelemre, az ifjúság támogatására, ösztöndíjakra, szegényvédelemre, — munkásjóléti intézményekre és egyéb szociális célokra. így a beruházásokkal együtt 800 millió pengő jut munkaalkalmak teremtésére. Gazdasági erőink fokozása szintén létérdekünk. Amint a miniszter meg is jegyezte, az európai ujjá- rendezés keretében csak akkor állhatunk meg és akkor foglalhatjuk el a bennünket megillető helyet, ha gazdaságilag erősek vagyunk. Éppen azért a kormány a mezőgazdaság fejlesztésére s a termelés mennyiségi és minőségi emelésére tiz éves Illetékes hatóságaink tudományos módszerességgel vették fel a harcot a közösség érdekeit sértő áruhalmozás és árdrágítás megszüntetésére. — E küzdelem sok és nehéz munkát kívánt s végleges formájának kialakulása közben a két legfontosabb tényezőnek, az árak szabályozása és az árak ellenőrzése mutatkozott. Az alap természetesen a megfelelő áruk biztosítása és annak igazságos elosztása s ezentúl következik a hatósági munka, amely meghatározza az eladó és a vevő felé egyaránt méltányos árakat s ellenőrzi azoknak betartását. A közellátási minisztérium a legutóbbi hetek tapasztalatainak felhasználásával uj módszert dolgozott ki a közellátás zavartalan menetének biztosítására. Mindenekelőtt megállapította, hogy a hatósági árak betartását és ellenőrzését megnehezíti az a sajnálatosan elterjedt és alaptalan közhit, hogy a közszükségleti cikkeket és elsősorban az élelmiszereket nem lehet hatósági áron beszerezni. Ennek tulajdonítható, hogy a fogyasztóközönség nagyrésze árdrágításra készen indul bevásárlásaira. A másik hiba az, hogy a vásárlók a legtöbb esetben programot dolgozott ki. Addig is, amíg ez a program törvény lesz, a tavalyi 53 millióval szemben 156 millió pengőt fordít a kormány a földmivelésügyi tárca dotálására, tehát olyan összeget, — amit még Magyarországon nem áldoztak föld- mivelési célokra. Az ipar hathatós támogatása, az energiagazdálkodás fejlesztése, utak, hidak, repülőterek, repülőgépek építése, általában a közlekedés fejlesztése, a Székelyföld vasúti bekapcsolása, mind tekintélyes összegeket jelentenek a költségvetésben. A többtermelés fokozása, a közönségnek takarékosságra való rá- szorítása, a rövidesen kialakítandó uj árszínvonal tartása, a pengő értékállandóságának biztosítása, — a munkabérek és a fizetések bizo- nyosfoku emelése, illetve, az ezekre vonatkozó kormányprogramról szerzünk tudomást a pénzügyminiszter nagyhatású expozéjából, amellyel benyújtotta a minden tekintetben szilárd és reális alapokon nyugvó állami költségvetést. nem ismerik a maximális árakat s igy nem tudják, hogy mikor fizetnek többet a hatósági árnál. A két tényező tudomásulvételével épül fel országos keretek közt az árellenőrzés uj rendszere. Az országot többszáz árfelügyeleti körzetre osztották, gondosan figyelve arra, hogy egy-egy körzetbe az azonos gazdasági körülmények között álló vidékek helységeit osszák be. A körzeti központok időről-időre megkapják a hatóságilag megállapított árak jegyzékét s kötelességük gondoskodni arról, hogy a hozzájuk beosztott városok és községek valamennyi élelmiszerüzlete megkapja és kifüggessze ezt a jegyzéket A plakátok százezrei fogják közölni a közönséggel a maximált árakat úgy, hogy sem az eladó, sem a vevő nem hivatkozhatik arra, hogy nem ismerte á meghatározott árat. Nagyjelentőségű és igen érdekes újítása a rendszernek az árszabályozás decentralizálása. — Eddig ugyanis központilag alkották meg az árakat az ország egész területére, ami ellen a trianoni Magyar- ország idején nem lehetett komoly kifogás. Ma azonban, a négyszeri országgyarapodás után, az egyes országrészek közgazdasági helyzetében olyan különbségek vannak, amelyek nem teszik indokolttá a központosított árszabályozást. —- A visszatért területek külön árpolitikai elbírálást tesznek szükségessé s ezt valósítja meg az uj alapokra fektetett országos árfelügyelet, amikor megalkotja a „helyi legmagasabb ár“ fogalmat. Ez alatt azt kell érteni, hogy a minisztérium, illetve az árkormánybiztos vidéki szerveinek, a kereskedelmi hivatali kirendeltségnek felügyelete mellett a helyi hatóságok javasolhatják a helyi legmagasabb árak megállapítását, az országos árnivótól függetlenül is. A javaslatot az árkormánybiztos hagyja jóvá. E rendszer mérhetetlen előnye, hogy érvényesülni engedi a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő igazságos árak kialakulását, ugyanekkor azonban fenntartja a központi ellenőrzést és irányítást így az ár- szabályozás rugalmassá válik és a lehető legnagyobb mértékben igazodik a gyakorlati élet követelményeihez. A helyi ármegállapítás rugalmasságát biztosítja a külön vármegyei és külön járási, illetve árfelügyeleti körzeti értekezletek rendszeresítése. íme, a hatóságaink mindent elkövetnek, hogy a nagyközönség, a fogyasztó tömegek érdekét szolgálják. — Minden hatósági intézkedés meddő azonban, ha nem segíti azt fegyelmezettséggel és nyugalommal maga a közönség. Az árdrágítás ellen eredménnyel csak akkor lehet harcolni, ha küzd ellene maga a közönség is. HadlkOlcsön ualörlzúdóla Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter költségvetési beszédében bejelentette a hadikölcsönök valorizációját. A magyar kormány ez elhatározásával régi tartozásának tesz eleget és a valorizálásban egyrészt figyelembe veszi a pénzügyi lehetőségeket, másrészt előtérbe helyezi a szociális szempontokat. A javaslat általában öt százalékra értékeli a hadikölcsönöket olyképpen, hogy minden ezer korona névértékű kadikölcsönkötvényért Ötven pengő értékű, 3 százalékkal kamatozó, negyven év alatt fizetendő uj kötvényt adnak. Az ezer koronán alul jegyzőknél a felértékelés kul„Helyi legmagasabb árak" Egyes szám ára 12 fillér
