Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-10-29 / 79. szám

2 TOLNAMEGYEI UJSlfi 1941 OKtóber 29. Megérkeztek oz 1941/42-e: ul RÁDIÓK melyből minden typus kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében Szekszárd, Széchenyi u. 6 Telefon t38. — Villany és vizvezetékszerelós csa 5 százalék és nem negyven, hanem tiz év alatt fizetik vissza. A felértékelésben csak ősjegyzők vesznek részt és az ezekkel egy te* kintet alá esők, akik 1918 október 31. előtt szereztek hadikőlcsőnköt- vényeket, továbbá ezeknek felesé­geik és egyeneságu rokonaik. Jogi személyek közfii az átértékelés ked­vezményében csak az egyházi, köz* művelődési és közjóléti alapok, ala* pitványok részesülnek. A valórizációs törvényjavaslat, amely 17 paragrafusból áll, meg­állapítja, hogy a zsidók csak 5 ezer pengő névértékfi cimlet kiadását igényelhetik. Ugyancsak kimondja a javaslat, hogy a magyar állam­A kereskedelmi miniszter rende­leté alapján felhívjuk az ipartestflle* tönk tagjait, hogy akik áruknak akár közvetlen fogyasztás, akár to- vábbeladás céljából árusításával fog­lalkoznak, kötelesek; az üzlethelyiségben, illetőleg áru­sítóhelyen, valamint a raktárukban levő árukat az élelmicekkek kivéte­lével ármegjelöléssel és ezenfelül olyan jelzéssel vagy számozással ellátni, amelyből az áru beszerzési ára, illetőleg a beszerzési számla megállapítható ; a kirakatban elhelyezett áruk árát feltüntetni; az üzletkörébe tartozó élelmicik* kék eladási árát tartalmazó árjegy­zéket üzlethelyiségeikben vagy áru* 6itóhelyükön kifüggeszteni. Az egymás mellé helyezett azo­nos minőségű árukat árucsoporton* nak a hadikölcsönkötvényekkel kap­csolatos kötöttségei, a jelen törvény alapján támasztható igények kivé­telével, teljesen megszűnnek. Az uj államadóssági címletek kiszolgálta­tására irányuló követelés végrehaj­tás utján nem foglalható le. A hadikölcsön-átértékelési javas­lat ezek szerint véglegesen rendezi a két évtized óta húzódó ás állan* dóan visszatérő hadikölcsönkérdést. ként szembetűnő módon alkalma­zott közös ármegjelöléssel is fel sza­bad tüntetni. A kirakatban elhelyezett minden egyes árucikk árát szembetűnő mó­don úgy kell elhelyezni, hogy azt a kirakat szemlélője elolvashassa. Az 5870—1940. M. E. rendelet szerint minden kereskedő, illetőleg iparos, aki árukkal akár közvetlen fogyasztás, akár továbbeladás, akár feldolgozás céljából, árusításával foglalkozik, köteles üzlethelyiségé­ben az Árellenőrzés Országos Kor­mánybiztosának rendelkezése alap­ján kiadott hatósági árjegyzéket ki­függeszteni. Minthogy a fenti rendeletek be nem tartása szigorú büntetést von­hat maga után, felhívjuk az érde­keltek figyelmét annak szigorú be­tartására. az egész közgazdaságot megtermé­kenyítő kiadások jelentősen meg­haladják a számszerűleg sem túl­ságosan magas deficitet. A munka költségvetése Magyar- ország 1942*ik évi állami költség- vetése. Az alkotó, a szociális munka költségvetése. Tütelt Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország l Októberi vers. Megjártam én a szilieket S a völgyeket is jártam, Az égi trónusok felé A karjaim kitártam. Láttam szivárvány-íveket Ragyogni lelkem ormán, S győztem sok hitvány emberen, Kik ágáltak a tornán. Szálltam s bolyongtam — s hittem azt Hogy egyszer haza érek, S a földön senki-semmivel Én többé nem cserélek. Aztán rám hullt a fájdalom, Két szép szemed lezárult, Virágot bontó életem . Lehervadt és elárvult. Mások lettek a szirttetók, A völgyek és a rónák, Köd száll a tájon s hantodon Virítanak a rózsák .. . Radvinyné Ruttkay Emma. FelhivAs az iparfestfilei tagjaihoz Az 1942. évi költségvetés — mon­dotta hatalmas parlamenti expozé­jában Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter — hivatva van hazánk továbbfejlődését és megerősödését szolgálni. Valóban, az építő nem­zeti munka költségvetését tette a Ház elé a pénzügyminiszter, aki valamennyi tételnél kidomborította a Bárdossy-kormány alkotó politi­kájának irányelveit. A megnagyob­bodott ország 3 milliárdos költség- vetésének szerkesztésénél a pénz­ügyminiszter a legóvatosabb taka­rékosságot tartotta szem előtt, ak­ként azonban, hogy a komoly nem­zeti szükségleteket minden irány­ban ki lehessen elégíteni. A takaré­kosságnak csak a honvédelmi és a gazdasági szempontok szabtak ha­tárt. Uj állami költségvetésünk első­sorban a honvédelmi célokat szol­gálja tehát s azon túl a hasznos beruházások egész sorával fokozza a termelést. A magyar mezőgazdaság és a magyar ipar komoly segítséget kapott ezúttal is, úgyhogy a cél­tudatos fejlődés utján erőteljes lépr tekkel haladhatunk előre. A pénz­ügyminiszter expozéjában utalt arra, hogy a kormány gondoskodni fog j a jelenlegi európai viszonyoknak | megfelelő uj magyar árszint kiala­kításáról. A munkabérek és a fize­tések, a mezőgazdási és ipari ter­mények és termékek közötti egyen­súly megtartása az egyik legfőbb cél s az ekként kialakult árszín­vonalat a kormányzat teljes erejé­vel fogja tartani. Nagyvonalú és hatalmas Összegű beruházások egyfelől, a kellő taka­rékosság jellemzi másfelől ezt az uj költségvetést, amelynek ismerte­téséből kitűnik, hogy miután az in­flációval úgy a tárgyi, mint a pszi- hologiai feltételek hiányoznak — infláció nem lesz. Aki erre speku­lál, hangoztatta a pénzügyminisz­ter, keservesen csalódik. A gazdasági élet, az egész köz­vélemény megnyugvással fogadta a pénzügyminiszter fejtegetéseit és örömmel vette tudomásul, hogy az 1942. évi költségvetésben az egész­séges pénzügyi politika elvei érvé­nyesülnek. A költségvetési többlet fedezéséről a klasszikus pénzügyi elvek szerint gondoskodnak rész­ben adóbevételek, részben kölcsön utján, hiteleket pedig csak gazda­ságilag gyümölcsöző célokra jut­tatnak. Uj költségvetésünk mutat i ugyan némi hiányt, de ez nem je- j lentős, annál is inkább nem, mert I — Disztaggá választás. A Pécs- egyházmegyei Római Katolikus Ta­nítóegyesület Bonyhádi Tanítói Köre folyó hó 23* i bonyhádi közgyűlésén dr Halmos Andor tanügyi főtaná­csost, vármegyénk ny. kir. tanfel­ügyelőjét, hálája, szeretete és nagy­rabecsülése jeléül egyhángu lelke­sedéssel a kör örökös disztagjává Választotta meg s erről a megvá­lasztott tanügyi főtanácsost távirat­ban értesítette s Üdvözölte. . — A tolnai espereskerillet egy­házkerületi tanfelügyelőjévé a pécsi megyéspüspök Melke Lajos kajda- csi rk. plébánost nevezte ki.' — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Jekeljalusy Magdolna oki. tanítónőt a tabódi rk., Hauzer Rozália oki. tanítónőt a bonyhád-börzsőnyi községi, Csiz­madia Katalin oki. tanitónŐt a teveli rk., Andavötgyi Katalin oki. tanitó­nŐt a németkéri rk., Kazamér Ilona oki. tanitónőt a mőcsényi rk. és Kluha Edit oki. tanitónőt a vár­dombi rk. iskolába nevezte ki pró* baszolgálatos tanítónőknek s meg­bízta őket az iskola magyar tago­zatában az oktatás ellátásával. Névnapmegváltás. Horváth Károly szekszárd-ujvárosi plébános névnapmegváltás címén 25 pengői adott a Horthy Miklósné téli segély­akcióra. . 1 — A milliárdos mezőgazdaság, fejlesztési törvényjavaslatot tár­j gyalta a MÉP. A Magyar Élet Pártja földmivelésügyi, közgazda- sági, közlekedésügyi és agrárcso­portja Bdrczay Ferenc és Mayer János elnöklete alatt három ülés­ben foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló tőrvényjavalat- tal. A javaslatot bÁró'Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter főlszóla- lása vezette be, aki a párt általá­nos helyeslése közben ismertette a javaslat célját és alapvető rendel­kezéseit. — Felszólalását a javaslat korszakalkotó fontosságához méltó szakszerű vita követte, amelyben vi­téz gróf Hunyady Ferenc, Mdriássy Mihály, Csorba Sándor, Ivddy Béla, vitéz Patacsy Dénes, Szent-ív dny i József, Baross Endre, Szakdts Pál, Sigray István, Boér Ágoston, Szi- nyei-Metse Jenő, Csizmadia András, Pataky László, Czermann Antal, Krúdy Ferenc, vitéz báró Roszner Iván, Kossuth Pál, Plósz István, vi­téz Szalay László, Miskolczy István. Jurcsek Béla, Bencs Zoltán ország­gyűlési képviselők, valamint dr órffy Imre és vitéz Liptay László felső­házi tagok vettek részt. Az együt­tes bizottságok a törvényjavaslatot általánosságban, majd báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter és Bdrczay János földmivelésügyi ál­lamtitkár felvilágosításai után rész­leteiben is elfogadták.-Körzeti iskqlafelügyelöl meg­bízás. A székesfehérvári tankerü­leti kir. főigazgató a tamási járás­ban a körzeti iskolafélügyelői tenni­valók ellátásával vitéz Szemerédy Miklós tamási-henyevölgyi községi tanítót bízta meg. — Tanítói kinevezés. A vallás* és közoktatásügyi miniszter Jung Sebestyén belecskai ág. ev. tanítót a debreceni vasuttelepi áll. iskolába nevezte ki állami tanítóvá. — Rád- nai Ilona tolnai lakos, oki. tanítónő az iregszemcsei-csehipusztai római katolikus uradalmi iskolába nevez­tetett ki tanítónőül. — Felhívás a Pécsi Kereske­delmi és Iparkamara kerületében működő, a Magyar Gyáriparosok , Országos Szövetsége tagjai sorába tartozó, továbbá érdekképviseleti kö­telékbe nem tartózó mindén más gyári vállalathoz. Az Árkormány- biztosság 132.988/1941. sz. rende­leté értelmében felhívjuk a címben megjelölt gyári vállalatokat, hogy a 119.100/1941. sz. rendelet alapján bejelenthető felárak Végső határideje október hó 31. Az ezén időpontén túl történő bejelentések nem fog­nak figyelembe vétetni. — Bonczos Miklós államtitkár­nak a termelésről és a szociális gondolatról irt cikkét közli a Ma­gyar Föld most megjelent legújabb száma. A magyar falunak ez a ki­tűnő képes hetilapja nagyobb cikk­ben arról ir, hogy az őszi mély­szántás a főidet gazdagítja, közli egy modern baromfiól tervrajzait; az ilyen ól építéséhez az állam se­gítséget ad, továbbá a bolgár ker­tészet jövedelmezőségéről, egy kü­lönleges boronálási módról, Darányi Ignác emlékéről ir, kisgazdák cik­keit közli, ismerteti a rendéleteket ' stb. Vers,' elbeszélés és igen sok eredeti fénykép egészíti ki a Magyar Föld legújabb számát. Mutatvány- számot küld a Magyar Föld kiadó- hivatala, Budapest, VII., Erzsébet- körut 7. Az 1942. évi költségvetés

Next

/
Thumbnails
Contents