Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-25 / 78. szám
UM. évfolyam. Szekszűrd. 1941 október 25. (Szombat) 28. szám. SEXENKÉNT KÉTS7.ER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pe lelOs szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét. Illető közlemények a szerkesztőséghez ktlldendók. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresóknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Országos őrellenőrzés A közellátási minisztérium, amint azt Győrffy-Bengyel Sándor is hangsúlyozta legutóbb adott nyilatkozatában, fokozott mértékben gondoskodik a hatósági árak betartásáról és az árdrágítások könyörtelen megakadályozásáról. Az ország egész területét behálózó árellenőrzési rendszert építenek ki és ennek keretében dolgozik az árufelügyeleti és árellenőrző szervezet. Az erélyes intézkedések során néhány napon belül gondoskodás történik a hatósági áraknak minden helységben és minden közszükségleti cikket árusító helyiségben való kifüggesztéséről. Az országot 800 árfelügyeleti körzetre és a megállapított árakat e 800 körzet községébe juttatják el. A körzethez tartozó községek nyomban megkapják a leérkezett maximális árakat és haladéktalanul gondoskodnak arról, hogy ezek az árak a közszükségleti cikkeket árusító üzletekben kifüggesztessenek. Az elöljáróságok feladata annak biztosítása, hogy a község valamennyi élelmiszerárusitó üzletében ezeket a hatósági árakat szembetűnően elhelyezett olvasható árjegyzőtáblák hirdessék. A 800 árfelügyeleti helység magában foglalja az erdélyi és délvidéki területeket is és ez a rendszer biztosítani fogja, hogy az ország valamennyi községében, valamennyi élelmiszerüzletében és valamennyi piacán a közönség kőny- nyen és egyszerűen tájékozódhas- sék a hatósági árak felől. Az eladó tehát a jövőben nem védekezhetik azzal, hogy nem ismerte a maximális árakat, a vevőközönség pedig az árjegyzőtáblák alapján megvédheti jogos érdekeit, vagyis maga akadályozhatja meg, hogy árdrágító visszaélés áldozatául essék. A jelenleg működő ellenőrző szervek mellett a közellátási rendészet továbbra is erélyesen foglalkozik majd az árurejtegetők elfogatásá- val és az esetleges árdrágítókat törvény elé juttatja. Az árellenőrzés- nek egyébként a közönségen ki- vül segítségére lesz az államrendőrség és a csendőrség is. A tetten- ért árdrágítók fölött minden egyes esetben a gyorsított tanácsok, illetve az egyes birák Ítélkeznek. Az árellenőrzés országosan megszervezett uj rendje, amely minden községben kifüggeszti a hatósági árakat, a legalkalmasabb megoldás az árdrágítás könyörtelen letörésére. ben a kész sertést a főldmivelés- ügyi miniszter előzetes engedélye nélkül is a megállapított hatósági áron igénybeveheti a főszolgabíró, polgármester, ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy a sertés tulajdonosa a sertést a hatósági árnál magasabb áron bocsátja áruba, vagy kínálja eladásra. A rendelet értelmében azokban a községekben (városokban), ahol zsirjegy nincs, mindenki, akinek a birtokában 50 kg-ot meghaladó mennyiségű zsír, vagy 5 darabot meghaladó hízósertés van, köteles készletét november és december hó első és nyolcadik napja között, — ezentúl pedig február, május, augusztus és november első és nyolcadik napja között az elsejei állapotnak megfelelően bejelenteni. A rendelet november hó 1-én lép életbe. Olcsó ruhaneműt a népnek Az elmúlt évben kisebb-nagyobb keretben úgynevezett olcsó ruházati akciót bonyolított le a kormány, és igy igyekezett gondoskodni a szegény falusi lakosságnak kedvezményes áru textíliákkal való ellátásáról. Az idén a közellátási minisztérium akarta megvalósítani az olcsó ruházati akciót, de sok tárgyalásra volt szükség, amig előkészíthették a kérdést. A hatósás igénybe veheti a sertést, ha az árdrágításnak gyanúja is fennforog A földmivelésügyi miniszter a zsír forgalmát és fogyasztását szabályozó rendeletét kiegészítette. A kiegészítő rendelet szerint hízósertés alatt olyan legalább 30 kg súlyú sertés értendő, amelyet azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a hizlalás mellett tenyésztés is folyik, — életfenntartó takarmányokon felül — hús- és zsirtermelésre alkalmas takarmánnyal etetnek, továbbá minden olyan sertés, amely tizhetes koron van és az ipari hizlalókban, vagy olyan mezőgazdasági üzemekben található, ahol tenyésztéssel nem, csupán hizlalással foglalkoznak; A rendelet kimondja, hogy sertést és minden mennyiségű zsírt, valamint zsírnak tekintendő árut a község (város) területéről — csak szállítási igazolvánnyal szabad elszállítani. A kiegészített rendelet értelméR két fuvaros János Irta: Knábeí Vilmos A falu két ellenkező szélén laktak Jánosaink. Fuvarosok voltak s szegről-végről még atyafiak is. — Egyezett keresztnevükön kivül családnevük is. Pénzverő volt mind a kettő. Csak abban különböztek, hogy a felvégi Pénzverő János tényleg verte, azaz szórta a pénzt, mégis meggazdagodott, az alvégi ellenben fogához verte, de mégsem vergődött fel módosabb gazdának. A sárga irigység ette az alvégit, mikor a felvégi már teherautót is szerzett s csak azért is olcsóbban vállalta a fuvarokat. A felvéginek meg az üzletronfás nyomta szörnyen a bögyét s csak az alkalmat leste, hogy vetélytársát csúffá tegye. Történt aztán, hogy valamelyik szomszéd községbe kellett a tűzoltóságot versenyre szállítani s szükség volt mind a két fuvaros alkalmatosságára : autóra és hosszú szekérre. A szekerező János lefelé licitálta a fuvart, úgyhogy az autósnak még a benzinköltség is alig térült meg. — Ma aztán ráfizet a beképzelt autós — nevetett kárörvendve a szekerező János — de én mégis csak keresek valamelyest. — Ma kínálkozik majd alkalom a gebés atyafit csúffá tenni —mondogatta viszont az autós s azon törte a fejét, hogyan, hol fogjon hozzá. A versenyeket nézték egész nap s csak a vacsoránál kerültek a tűzoltókkal egy asztalhoz. Meleg májusi este volt, igy hát hamar fogyott ki a tűzoltóknak kiutalt sör. A zenekar indulói és talpalávalói, no meg egy-egy jó tüzoltóadoma megnyitotta azonban a bugyelárisokat és folyt tovább a szomjuságoltás. — Hallod — 'szólt a szekerező János hamiskásan az autóshoz — több fuvarpénzt kapsz, csapoltathat- nál a tűzoltóknak egy kis hordó sört. — Miért ne — felelt az autós — megérdemlik s meg is teszem, de te nem iszol belőle I — Hát aztán? — Tán rászorulok arra, hogy nekem fizess ? Nekem bizony nem kell a tiedből I — Kocsmáros — kiáltott az autós kissé mérgesen — egy kis hordó sört ide az asztal végébe! Egy-kettőre odaguritották, egy székre állították s csapra ütötték. A tűzoltók töltötték a poharakat s a szekerező János elé is állítottak egy telit. — Hékás, ebből nem iszol — szólt az autós János s elkapta a másiktól a már szájához emelt poharat. — Ugyan ne szégyenits meg az emberek előtt, ha már ide tették elém! — Ha te is fizetsz egy hordóval, akkor ihatsz. — Nincs nálam annyi pénz, a fuvart meg csak otthon kapom meg — sűgta a szekerező. Az autós már hangosan mondta, hogy mindenki felfigyelt rá: — Előlegezem neked a pénzt, csak Írást adj róla! — Nevetséges, hogy ilyen csekély összeg után írást kérsz, annyit csak ér a kocsim és lovaim. — Igazad van, — szólt ravasz mosolygással az autós — azért hát mást ajánlok. Ha négykézlábra állsz s a saját ostorod nyelével rád húzhatok egyet, én fizetem helyetted a hordó sört. A furcsa ajánlaton először jót nevetett az egész társaság, de aztán ugratni kezdték a szekerező Jánost, hogy- hát nem lesz erősebb ütés az otthoni sodrófa félénél; ne legyen már olyan gyáva, no meg, hogy fossza meg az autós Jánost egy csomó pengőtől. Az utóbbi érvelés hatással volt. Titokban tapogatta nadrágját az asztal alatt, hogy elég vastag-e. Egy szemfüles tűzoltó észrevette ingadozását s már hozta is a szekérről a nádnyelü ostort. Hajlította előtte, meg is suhogtatta, hogy hát ilyen nyéllel nem is lehet valami nagyot ütni. — Nem bánom, — egyezett bele — de előbb rakd a korcsmáros markába a hordó sör árát. — Itt a pénz, nekem meg adjátok kezembe az ostor nyelét 1 Az egész társaság felkelt az asztal mellől s kört alkotott a mulatságos porolás megszemlélésére. A szekerező János mintha megbánta volna felkinálkozását. Ide-oda lépegetett, megtapogatta nadrágja há- tulsó részét, félig le is hajolt, de hamar kiegyenesedett megint. — Hát meddig komédiázol még? — szólt rá az autós. A potya sör izlene, de fizetni nem akarsz s egy gyenge ostorsuhintástól meg úgy Egyes szám ára 12 fillér (
