Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-10-25 / 78. szám

UM. évfolyam. Szekszűrd. 1941 október 25. (Szombat) 28. szám. SEXENKÉNT KÉTS7.ER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pe lelOs szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét. Illető közlemények a szerkesztőséghez ktlldendók. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerül. — llástkeresóknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Országos őrellenőrzés A közellátási minisztérium, amint azt Győrffy-Bengyel Sándor is hang­súlyozta legutóbb adott nyilatkoza­tában, fokozott mértékben gondos­kodik a hatósági árak betartásáról és az árdrágítások könyörtelen meg­akadályozásáról. Az ország egész területét behá­lózó árellenőrzési rendszert építe­nek ki és ennek keretében dolgo­zik az árufelügyeleti és árellenőrző szervezet. Az erélyes intézkedések során néhány napon belül gondos­kodás történik a hatósági áraknak minden helységben és minden köz­szükségleti cikket árusító helyiség­ben való kifüggesztéséről. Az or­szágot 800 árfelügyeleti körzetre és a megállapított árakat e 800 körzet községébe juttatják el. A körzethez tartozó községek nyom­ban megkapják a leérkezett maxi­mális árakat és haladéktalanul gon­doskodnak arról, hogy ezek az árak a közszükségleti cikkeket árusító üzletekben kifüggesztessenek. Az elöljáróságok feladata annak bizto­sítása, hogy a község valamennyi élelmiszerárusitó üzletében ezeket a hatósági árakat szembetűnően el­helyezett olvasható árjegyzőtáblák hirdessék. A 800 árfelügyeleti helység ma­gában foglalja az erdélyi és dél­vidéki területeket is és ez a rend­szer biztosítani fogja, hogy az or­szág valamennyi községében, vala­mennyi élelmiszerüzletében és vala­mennyi piacán a közönség kőny- nyen és egyszerűen tájékozódhas- sék a hatósági árak felől. Az eladó tehát a jövőben nem védekezhetik azzal, hogy nem ismerte a maxi­mális árakat, a vevőközönség pe­dig az árjegyzőtáblák alapján meg­védheti jogos érdekeit, vagyis maga akadályozhatja meg, hogy árdrágító visszaélés áldozatául essék. A jelenleg működő ellenőrző szer­vek mellett a közellátási rendészet továbbra is erélyesen foglalkozik majd az árurejtegetők elfogatásá- val és az esetleges árdrágítókat tör­vény elé juttatja. Az árellenőrzés- nek egyébként a közönségen ki- vül segítségére lesz az államrend­őrség és a csendőrség is. A tetten- ért árdrágítók fölött minden egyes esetben a gyorsított tanácsok, illetve az egyes birák Ítélkeznek. Az árellenőrzés országosan meg­szervezett uj rendje, amely minden községben kifüggeszti a hatósági árakat, a legalkalmasabb megoldás az árdrágítás könyörtelen letöré­sére. ben a kész sertést a főldmivelés- ügyi miniszter előzetes engedélye nélkül is a megállapított hatósági áron igénybeveheti a főszolgabíró, polgármester, ha alapos gyanúja merül fel annak, hogy a sertés tu­lajdonosa a sertést a hatósági ár­nál magasabb áron bocsátja áruba, vagy kínálja eladásra. A rendelet értelmében azokban a községekben (városokban), ahol zsirjegy nincs, mindenki, akinek a birtokában 50 kg-ot meghaladó mennyiségű zsír, vagy 5 darabot meghaladó hízósertés van, köteles készletét november és december hó első és nyolcadik napja között, — ezentúl pedig február, május, augusz­tus és november első és nyolcadik napja között az elsejei állapotnak megfelelően bejelenteni. A rendelet november hó 1-én lép életbe. Olcsó ruhaneműt a népnek Az elmúlt évben kisebb-nagyobb keretben úgynevezett olcsó ruházati akciót bonyolított le a kormány, és igy igyekezett gondoskodni a sze­gény falusi lakosságnak kedvezmé­nyes áru textíliákkal való ellátásá­ról. Az idén a közellátási minisz­térium akarta megvalósítani az ol­csó ruházati akciót, de sok tárgya­lásra volt szükség, amig előkészít­hették a kérdést. A hatósás igénybe veheti a sertést, ha az árdrágításnak gyanúja is fennforog A földmivelésügyi miniszter a zsír forgalmát és fogyasztását szabályozó rendeletét kiegészítette. A kiegészítő rendelet szerint hízó­sertés alatt olyan legalább 30 kg súlyú sertés értendő, amelyet azok­ban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a hizlalás mellett tenyésztés is folyik, — életfenntartó takarmányo­kon felül — hús- és zsirtermelésre alkalmas takarmánnyal etetnek, to­vábbá minden olyan sertés, amely tizhetes koron van és az ipari hiz­lalókban, vagy olyan mezőgazda­sági üzemekben található, ahol te­nyésztéssel nem, csupán hizlalással foglalkoznak; A rendelet kimondja, hogy ser­tést és minden mennyiségű zsírt, valamint zsírnak tekintendő árut a község (város) területéről — csak szállítási igazolvánnyal szabad el­szállítani. A kiegészített rendelet értelmé­R két fuvaros János Irta: Knábeí Vilmos A falu két ellenkező szélén lak­tak Jánosaink. Fuvarosok voltak s szegről-végről még atyafiak is. — Egyezett keresztnevükön kivül csa­ládnevük is. Pénzverő volt mind a kettő. Csak abban különböztek, hogy a felvégi Pénzverő János tényleg verte, azaz szórta a pénzt, mégis meggazdagodott, az alvégi ellenben fogához verte, de mégsem vergő­dött fel módosabb gazdának. A sárga irigység ette az alvégit, mi­kor a felvégi már teherautót is szer­zett s csak azért is olcsóbban vál­lalta a fuvarokat. A felvéginek meg az üzletronfás nyomta szörnyen a bögyét s csak az alkalmat leste, hogy vetélytársát csúffá tegye. Történt aztán, hogy valamelyik szomszéd községbe kellett a tűz­oltóságot versenyre szállítani s szük­ség volt mind a két fuvaros alkal­matosságára : autóra és hosszú sze­kérre. A szekerező János lefelé lici­tálta a fuvart, úgyhogy az autós­nak még a benzinköltség is alig térült meg. — Ma aztán ráfizet a beképzelt autós — nevetett kárörvendve a szekerező János — de én mégis csak keresek valamelyest. — Ma kínálkozik majd alkalom a gebés atyafit csúffá tenni —mon­dogatta viszont az autós s azon törte a fejét, hogyan, hol fogjon hozzá. A versenyeket nézték egész nap s csak a vacsoránál kerültek a tűz­oltókkal egy asztalhoz. Meleg májusi este volt, igy hát hamar fogyott ki a tűzoltóknak kiutalt sör. A zene­kar indulói és talpalávalói, no meg egy-egy jó tüzoltóadoma megnyi­totta azonban a bugyelárisokat és folyt tovább a szomjuságoltás. — Hallod — 'szólt a szekerező János hamiskásan az autóshoz — több fuvarpénzt kapsz, csapoltathat- nál a tűzoltóknak egy kis hordó sört. — Miért ne — felelt az autós — megérdemlik s meg is teszem, de te nem iszol belőle I — Hát aztán? — Tán rászoru­lok arra, hogy nekem fizess ? Ne­kem bizony nem kell a tiedből I — Kocsmáros — kiáltott az autós kissé mérgesen — egy kis hordó sört ide az asztal végébe! Egy-kettőre odaguritották, egy székre állították s csapra ütötték. A tűzoltók töltötték a poharakat s a szekerező János elé is állítottak egy telit. — Hékás, ebből nem iszol — szólt az autós János s elkapta a másiktól a már szájához emelt po­harat. — Ugyan ne szégyenits meg az emberek előtt, ha már ide tették elém! — Ha te is fizetsz egy hordóval, akkor ihatsz. — Nincs nálam annyi pénz, a fuvart meg csak otthon kapom meg — sűgta a szekerező. Az autós már hangosan mondta, hogy mindenki felfigyelt rá: — Előlegezem neked a pénzt, csak Írást adj róla! — Nevetséges, hogy ilyen cse­kély összeg után írást kérsz, annyit csak ér a kocsim és lovaim. — Igazad van, — szólt ravasz mosolygással az autós — azért hát mást ajánlok. Ha négykézlábra állsz s a saját ostorod nyelével rád húz­hatok egyet, én fizetem helyetted a hordó sört. A furcsa ajánlaton először jót nevetett az egész társaság, de aztán ugratni kezdték a szekerező Jánost, hogy- hát nem lesz erősebb ütés az otthoni sodrófa félénél; ne legyen már olyan gyáva, no meg, hogy fossza meg az autós Jánost egy csomó pengőtől. Az utóbbi érvelés hatással volt. Titokban tapogatta nadrágját az asztal alatt, hogy elég vastag-e. Egy szemfüles tűzoltó ész­revette ingadozását s már hozta is a szekérről a nádnyelü ostort. Haj­lította előtte, meg is suhogtatta, hogy hát ilyen nyéllel nem is lehet valami nagyot ütni. — Nem bánom, — egyezett bele — de előbb rakd a korcsmáros markába a hordó sör árát. — Itt a pénz, nekem meg adjá­tok kezembe az ostor nyelét 1 Az egész társaság felkelt az asz­tal mellől s kört alkotott a mulat­ságos porolás megszemlélésére. A szekerező János mintha megbánta volna felkinálkozását. Ide-oda lépe­getett, megtapogatta nadrágja há- tulsó részét, félig le is hajolt, de hamar kiegyenesedett megint. — Hát meddig komédiázol még? — szólt rá az autós. A potya sör izlene, de fizetni nem akarsz s egy gyenge ostorsuhintástól meg úgy Egyes szám ára 12 fillér (

Next

/
Thumbnails
Contents