Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-10-25 / 78. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1941 OKtóber 25 ^>ncddua SßeA’ ß '}■ Takarékoskodni kell a villannyal, szent igaz — de azért nem kell éppen a sötétben ülni. Az igazi megoldás: Krypton fény . . . A Tungsram Krypton lámpa áramot takarít meg — mégis ragyogóan világít. © Újabban egészen más utón kere­sik a megoldást Az elmúlt hetek- ben tárgyalások^ ezdődteka köz­ellátási és iparügyi minisztériumok­ban a textilipar képviselőivel a stan­dard-tömegcikkek gyártásáról. Arra gondolnak, hogy a meglévő nyerspamutkészletek látszik, bajok lennének a nadrág körfii. Nemcsak fukar, hanem gyáva is vagy. Engedjétek ki^ezt a*nyulat a körből —„szólt oda a tűzoltók­nak 1 ... * niF A gúnyolódást s az ezt [követő óriási hahotát szörnyen röstelte, — hirtelen lehajolt. Ezt a pillanatot leste az autós. Két kézre fogta vékonyabb végét az ostornak s olyant húzott a sze- kerező képes felére, hogy akkorát ugrott, mint a gumilabda. Mérgé­ben, avagy fájdalmában fogait csat­togtatta, miközben mindkét tenye­rével dörzsölte az ütés helyét s villámokat szóró szemmel nézett az autósra. Tán neki is rohant volna, de a zenekar felismerte a helyzetet, nagy gyorspolkába kapott. Az autós erre derékon fogta ellenfelét s for­gatta a zene fitemére a nézőközön­ség nagy nevetése és tapsa mellett. Mikor aztán elengedte táncosát s kinálta a sört, a szekerező ivott ugyan egy korttyal, de aztán úgy szó nélkül tűnt el az asztal mellől. A hazatérés előtt hason fekve ta­lálták szekerén s a rossz nyelvek szerint még otthon sem_ tudott egy jó hétig kocsira ülni. gazdaságos felhasználása érde­kében, ezentúl csak úgynevezett tipuscikkeket gyártanak: olyan egyszerűbb kivitelű, de azért le­hetőleg tartós textíliákat, amelye­ket viszonylagos olcsóságuknál fogva mindenki megfizethet. Ez- a megoldás hivatott helyettesí­teni az olcsó népruházati akciót. A gazdaságos anyagfelhasználás ér­dekében már néhány hónapja meg­valósították a standard-cikkek gyár­tását és ezzel sikerült a régebbi sok minőség számát csökkenteni. Most azonban ezen túlmenően haj­tanák végre az anyagfelhasználás racionalizálást, mert a típus-cikkek gyártásával jóval nagyobb tömegű árut lehetne elő­állítani a nyerspamutkészletek- ből, mintha az eddigi drágább minőségeket készítik. MÁVAUT szekszárdi autóbuszüzemének téli menetrendje Érvényes: 1941. évi október hó 6 tői. I 6 00 X 6 56 11-15 8 35 1330 1405 17-05 1202. Dnnaföldvár—Szekszárd Dunaföldvár községháza ____ Pa ks pályaudvar________ Sz ekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 1204. Szekszárd—Magyarkeszi Szekszárd (Szekszárd Szálló)_ Ma gyarkeszi postahivatal____ 12 07. Szekszárd—Pécsvárad közlekedési vonalon a forgalom október hó 19-től gumi hiány miatt szünetel. | z Csak hétköznap közlekedik. I. osztályban havi 6, a II-ban 4, a Ill-ban 2, a IV-ben 1‘50 pengő. Az 55. életévet be nem töltött hadi­özvegy járadéka havi 10, az 55. évet betöltötte 15 P. — A hadiárva (félárva) járadéka havi 6, a Szülöt­ten hadiárváé 10, a hadigondozott családtag járadéksegélye havi 10 P. A legényellátási csoportban a hadi­rokkant járadék az I. osztályban havi 80, a II-ban 48, a Ill-ban 20, a IV-ben 2 pengő, a hadirokkant nevelési pótléka hadigyámoltanként az I. osztályban havi 4, a II-ban 3, a Ill-ban 2, a IV-ben 1*50 pengő. Az 55. életévet be nem töltött hadi­özvegy járadéka havi 10, az 55. évet betöltötté 15 pengő. — A hadiárva (félárva) havi járadéka 4, a szülőt- len hadiárváé 8 pengő, a hadigon­dozott családtag járadéksegélye havi 40 pengő. A más járadékmegváltásban ré­szesült hadiözvegy részére legfel­jebb 30 pengő negyedévenkénti se­gélyt engedélyezhet a honvédelmi miniszter. A felsorolt rendelkezések 1941. évi julius 1-től alkalmaztatnak. A 75 éves jubileumánt ünneplő Magyar Mérnök és Épitész-Egylet gazdasági előadássorozatában ok­tóber 20-án, hétfőn Trümmer Árpád miniszteri tanácsos tartott előadást „A magyar vízrendezések jövő fel­adatai0 címmel. Az előadó vázolta, hogy a vizrendezési kérdések ma három irányúak, mert a célkitüzé- | sek megvalósítása részben az állam, | részben pedig a vizitársulatok és X 16 25 10 40 15 29 910 1345 920 6 15 A tipus-cikkek elsősorban a sze­gényebb lakosság szükségletére szol­gáinak. Ezzél a tehetősebbek, akik általában még rendelkeznek régi, | tartós anyagokból gyártott készle- j t jkkel, könnyebben kikapcsolódhat­nának a fogyasztásból. Mennyi Járadékot kapnak ezentúl a hadigondozottak és hadiözvegyek ? A hivatalos lap vasárnapi száma közli azt a rendeletet, amely újabb összegekben állapítja meg a hadi- gondozottak járadékait és a hadi­özvegyek segélyösszegeit. A rende let külön szabályozza a tiszti, al­tiszti és legénységi ellátási csoport összegeit, amelyek a következők: A tiszti ellátási csoportban: A ha­dirokkant járadéka az I. járadék­osztályban havi 240, a II ban 96, a Ill-ban 40, a IV-ben 4 pengő, a hadirokkant nevelési pótléka hadi- gyámoltanként az I. járulékosztály­ban havi 8, a II-ban havi 6, a Ill-ban havi 3, a IV-ben havi 2 P. Az 55. életévet be nem töltött hadi­özvegy járadéka havi 5, az 55. élet­évet betöltötté havi 30 pengő, a hadiárva (félárva) járadéka havi 8, a szülődén hadiárváé havi 14, a hadigondozott családtag járadék­segélye havi 14, a hadigondozott családtag járadéksegélye havi 15 pengő. Az altiszti ellátási csoportban: A hadirokkant járadéka az I. osztály­ban havi 120, a II ban 70, a III ban 30, a IV-ben 20, a hadirokkant ne­velési pótléka hadigyámoltanként az 832 mllllő P szükséges Magyarország vízrendezési munkálataink költségeire ezekbe nem tartozó érdekeltségek feladata. Az utóbbi esős évek kártételei és mezőgazdaságunk fejlődése a víz­rendezések gyors és tervszerű meg­oldását kivánják. Ezt azonban ak­kor lehet célszerűen megvalósítani, ha a vízrendezések hátralévő fel­adatait egységesen oldják meg. — Ebből a szempontból igen fontos tehát, hogy a vízrendezések meg­oldását az állam vegye kezébe és előre megállapított munkaterv alap­ján hajtsa végre azokat. Az előadó ezután a vízrendezé­sek hátralévő feladatait, ezek terje­delmét és e munkálatok várható költségeit ismertette. Jövő felada­taink közül különösen folyóink sza­bályozása, belvizeink fokozottabb rendezése és hajózó útjaink fej­lesztése — köztük a Duna—Tisza- csatorna — jelent közgazdaságunkra nézve különös fontosságot. A szük­séges vízrendezési munkálatok 832 millió pengővel megoldhatók. A munkaterv 20 év alatt lenne megvalósítható évi 41*6 millió pen­gős beruházással. Befejezésül hang­súlyozta. az egységes munkaterv

Next

/
Thumbnails
Contents