Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-18 / 76. szám
mii. évfalsam. Szekszdrd. 19U október 18. (Szomkal) 78. ÍZŰD. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 8zerkeaz!6aégr és kiadóhivatal: Peleifis szerkesztő Hirdetések órait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BLÁZSIK FERENC E 1 fi fi Egész évre __ 12 pengő zetésl dlf: . || Félévre _ ____6 pengő A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi réazét'illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronkent 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe keríti, — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A főid védelme A kormány a földbirtokpolitikai törvénynek (1940. évi IV. te.) újabb igen fontos rendelkezéseit léptette életbe. Az annakidején nagy belpolitikai hullámokat verő földreform- javaslatnak eddig csak a házhelyszerzésre vonatkozó része lépett életbe, illetve csak erre nézve adta ki a kormány alapos előkészítés után a végrehajtási utasítást. Az igazságosabb és helyesebb földbirtokmegoszlásra irányuló intézkedések azonban ezzel korántsem álltak meg s a kormány a háborús viszonyok ellenére is azon van, hogy a reformmunkát minél szélesebb körben amennyire csak a körülmények és a ma döntő jelentőségű termelési szempontok megengedik, folytassa. Az uj intézkedések közül különös figyelmet érdemel az, amely megnehezíti az idegen állampolgárok birtokszerzését. Eszerint nem magyar állampolgár csak előzetes engedéllyel szerezhet Magyarországon földbirtokot. A rendelkezés vonatkozik jogi személyekre is, de nem vonatkozik örökösödés esetére. — A magyar közvélemény bizonyára örömmel üdvözli, hogy nemzetünk legdrágább kincse, a föld az eddiginél erősebb tulajdonjogi védelemben részesül. Az uj rendelet kimondja, hogy idegen községbeliek mezőgazdasági ingatlan szerzése tekintetében elővásárlási jog illeti meg az államot és az ügylet tudomásulvételét az elővásárlási jog gyakorlása nélkül is meg lehet tagadni. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a földbirtok politikai változások irányítása egységes legyen és elő ne fordulhasson, hogy valamely idegen község lakosai egy másik község lakosai jogos igényeinek kielégítését vásárlásaikkal lehetetlenné tegyék. Intézkedik a rendelet a kártalanítási összeg tekintetében. Eszerint az átengedésre kötelezettet a telepítési alapból az egész becsérték, illetőleg a teljes haszonbér megfizetésével kell kártalanítani. A kártalanítási összeget búzában vagy rozsban állapítják meg és felerészben pénzben, felerészben 4 százalékkal kamatozó kötvénnyel fizetik. Bizonyos indokolt esetekben, ha az átengedésre kötelezett ipari vagy egyéb vállalatot akar alapítani, vagy megmaradt birtokrészén a gazdálkodás színvonalát emelni, úgy a teljes összeget is lehet pénzben kifizetni. Nemzetvédelmi érdekeket szolgál az a rendelkezés is, amely szerint háborús időkben és a gazdasági válságok idejében szerzett ingatlanok ellenértékét és haszonbérét a jogtalan nyereség mérvéhez képest a valóságos és teljes becsértéknél, Magasztos ünnepségek színtere volt október 12-én a tolnamegyei kisközség, Murga. Évtizedek oltha- tatlan vágya nyert beteljesedést: a murgai szegény, de jóravaló katolikus nép templomában, a béke otthonában dicsőítheti immár a béke Istenét. Az egykori teveli plébánosok és különösen a jelenlegi plébános, Faust Antal püspöki tanácsos terve és Szilágyi Gyula, a kis filiális buzgó katolikus igazgató-tanítójának egykori álma eleven valósággá testesült : Murga község főterén ott áll égbeszökkenő tornyával az újonnan felszentelt románstilü katolikus templom. Hetek óta lázasan készültek a szentelésre, míg végre felvirradt a nagy nap, a templomszentelés ünnepe. Reggel 10 órakor fogadta a megyésfőpásztort a falu határában dr Krasznay István, a bonyhádi járás főszolgabirája és Rumi Imre, a község körjegyzője. Virág Ferenc megyéspüspőkkel érkezett Kaufmann János esperes, Faust Antal plébános és dr Csigi Imre püspöki levéltáros. Amikor az előkelőségek a templomtérre érkeztek, hatalmas díszkapu várta a főpásztort ezzel a felírással: „Ave sacerdos magnet1* A diszmagyarba öltözött nemes szilágyi Szilágyi Gyula igazgató- kántortanitó meleg szavakkal üdvözölte a felszentelésre érkező püspököt, majd ünneplőbe öltözött A magyar közellátási helyzet ismerői és a termelés irányitói felelősségük teljes tudatában többször kijelentették, hogy Magyarország közellátási anyagkészletei okszerű beosztással a szükségleteket teljesen kielégíthetik. Haszonleső tényezők azonban az ellátás zavartalanságát és a termelés rendes menetét megzavarni igyekeztek. Azt hitték ugyanis a múlt világháboru- j ban szerzett tapasztalataik alapján, illetőleg a haszonbérnél alacsonyabb összegben is meg lehet állapítani. Nemzetvédelmi jellegű intézkedés továbbá az, amely szabályozza a zsidók és nemzsidók közt ingatlan tekintetében fennálló tulajdonközösségek megszüntetésének kérdését. Az uj földbirtokpolitikai rendelkezések október 15-én már hatályba léptek. leányok és fiuk mondták el szép felköszöntőjüket. A Mindenszentek litániájának imádkozása közben megtörtént a templom felszentelése, amit főpapi szentmise követett. Az evangélium után a főpásztor szentbeszédet intézett híveihez. Kiemelte a templom szentségét és lélekemelő nagy hivatását. Buzdította őket az uj szentély látogatására, mert ott erőt, békességet és vigasztalást nyernek az élet minden bajára. — A főpásztor külön megköszönte úgy a hívek áldozatkészségét, mint az adakozók nagylelkűségét, akik lehetővé tették -az uj Istenháza felépülését. Az uj templom pátronája a Magyarok Nagyasszonya. A templom gyönyörű vőrös'már- vány oltárát és oltárképét a teveli Meist Stockinger• család adományozta, valamint nagymennyiségű építőanyagot is. A megnevezetteken kívül az ünnepségen megjelentek néh. Gömbös Gyula miniszterelnök édesanyja, — Pásztor Endre plébános, Stockinger János őrnagy, földbirtokos és neje és sokan mások, A délutáni ünnepségen a hívek serege ünnepelte meleg szeretettel a plébánost és Szilágyi Gyula igazgató tanítót, akik áldozatkészségükkel, buzgó munkájukkal és a hívek lelki üdvét előmozdítani akaró felelősségtudattal a templom felépítésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. hogy a köz kárára óriási jövedelmet biztosíthatnak maguknak. Az uj közellátási miniszter rádióbeszédében figyelmeztette a spekulánsokat és a nyomor haszonlesőit, hogy a hazaárulással határos büncsele- kedeteiket a legnagyobb szigorral fogja büntetni. A miniszter szavát be is váltotta és különféle cikkek piacán máris rendet teremtett. Az árurejtegetők jobb belátásra jutot- | tak. A közvélemény azonban agI gódva figyeli, hogy vannak még visszásságok az ellátás terén, de a termelés vonalán is s azt kívánja, hogy az illetékes tényezők ezeket kíméletlen szigorral kiirtsák. A gazdasági bűncselekmények üldözése Magyarországon uj törvény alapján folyik. Néhány héttel ezelőtt lépett életbe az 1941. évi X. te., amely a közellátás érdekeit sértő bűncselekmények üldözéséről szól. Ez a törvény a kérdés fontosságához mérten nagyon súlyos büntetéseket tartalmaz. A szigorú büntetések alól természetesen nem mentesít senkit a törvény nemtudása vagy az, hogy nem veszik elég komolyan. Mielőtt a szigorú büntető kar lecsapna a közellátás bűnözőire, fel kell tehát hívni ismételten a figyelmet arra, hogy mivel játszanak, mert kockázatuk nagyobb minden nyereségnél. A közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények három évi börtönbüntetés megtorlásával is járhat, hivatalvesztést és politikai jogok felfüggesztését is kiszabja a bíróság mellékbüntetésként és súlyos esetben vagyoni elégtételt állapit meg a kincstár javára. A törvény vétségnek tekinti annak a termelőnek a magatartását, aki a termelés keretében rendelkezésére álló termelési eszközöket nem a törvény vagy a rendelet által előirt termények előállítására fordítja. Vétkes az a termelő is, aki terményeit nem az előirt terjedelemben vagy eljárással termeli, továbbá az, aki a készletet a forga- lombahazataltól visszatartja vagy más célra használja fel. Büntetendő cselekmény, ha valaki a rendelkezésre álló készletet nem a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelő módon használja fel, vagy nem gondoskodik készleteinek használható állapotban tartásáról. Büntetendő az is, aki a kötelező bejelentéseket elmulasztja vagy a készletet bármily módon eltitkolja, továbbá a zár alá vont készletet elidegeníti, felhasználja vagy igénybevétel elől elvonja. Egy évig terjedhető fogház ezeknek a bűncselekményeknek a megtorlása. Magát a kísérletet is bünteti a törvény. Ha a tettes árdrágító visszaélés vagy a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekeit veszélyeztető cselekmény miatt már szabadság- | téssel büntetve volt, úgy három évig | terjedhető büntetéssel sújtható. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök templomot szentelt flurgán néhai Gömbös Gyula szülőfaluidban Drákől szigorral büntetik a közellátás és a termelés érdeke ellen vétőket Egyes szám ára 12 fillér
