Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-10-18 / 76. szám
2 TOLNAMEGYEI DJSifl 1941 október 18 aaaaeaah. aaaaaaaaaa* aaaaaaascaa aaaaaaaaaao IfMIIIII ‘o«aaa«c laasaasaj aaaaaaa QusiBaa • o a a c b ■•■■••a Biesata ■Biaaaa laaaaaaaaa aiiaiiMi «•■•■■■•a iiBtieMi laaaaaaaaal J«lk aaaa a ■ ■ ■ ißftac IMI • aaaa iaaaa aaaa laaa a aaaaaaa «aaaaa •aaaaaaa Bll Európa és a ten- ' .aaaa iaaaa aaaa aaaa I a o a o I la a a a| aaaa a a a al ■a a a llBB lanes aaaa aaaaj aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa laaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa 'aaaaa aaaaa aaaa aaaaa aaaaa aaaaa iea iaaa- aaaa i aaaaa aaaaa aaaaa aaaai aaaaaa aaaasa aaiaaa aaaaaa aaaaaa ____ '■ aaaaaaasa aaaaa------aa aaa aaaaa aaaaa aaaa aaa aat NOB, aaaa aaaaa* «aaaaaa «aaaaaa laaaaai taaaaaa «aaaaaa gerentúl 244-es Orion kisszuperen. Hangszingazdag lllüliül:. és szelektív vétel^HlHI «aaaaaaa «aaaaaaa ■aaaaaaa «aaaaaaa aaaaaaa ■aaeaaa •aaaaaa saaaaaa «aaaaaa •aaaaaa •aaaaaa ■aaeaaa aaaaaaa aaaaaaa «aaaaaaa aeaaaaea aaaaaaaa aaaaaaaaa aoaaiBiai ■aaaaaaa ■ aaaaaaaal, **aaaaaaaaak aaaaaaaaaov ■aaaaaaaaaaK a aaaaa aaaaaa a a •».. ■■!!!!!!l|aaaaa|aaa*aBaaa •aaaaaaiaaaaaaaaaaaaaiaiaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaSSSS !!!!????•■■•■■■«aaaaaaaaa" ■■■■iaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaC aaaaaaaaaaaaa ”aiiiiSSSSSS ■■■■■aaaaaaa ^laaaaaaaaa ■■■■■" «aaaaaaa aaaaa •aaaaaaoaaa •oaaaaaaoaa»« .aaeaaaaaaaa aaaaaaaaaaaa« ■aaaaaaaaaai ■acaeaaaaaaaw. ■■■aaaaaaaaaaaa ■■•■•aaaaaaaaaa •amaBaaauauaa aaaaaaaaaaeaa •aaaaaaaaaaa * a a a a a aa a a a 'aaeaaaoa RÁDIÓ KAPHAT^^p|Nt|^^|í^| Előadás a Szeretethtiz kápolnája javára Várakozáson felüli erkölcsi és anyagi sikerrel játszódott le vasárnap délután a szeretetházi kápolna javára rendezett előadás a Szek- szárd Szálló nagytermében. Az előadást bájos élőkép vezette be: a mennyország egy kis része. Angyaloktól körülvéve, Szűz Mária öléből, a sokak által ismert és szeretett kedves szent, liziöi kis Terézke hullatja a földre az Ur kegyelmeinek szimbólumát, a rózsákat, miközben Vendel Luci, mint az Égnek egy boldogja, szépen szavalta „A mennyország rózsakertje“ cimü versekbe szedett mesét. Szomaházi Margit mint Szűz Mária, Gömbös Sasa, mint Szent Terézke, Légrády Ili mint főangyal, úgyszintén a többi kis angyal is a közönség általános nagy tetszését nyerték meg. Majd Kőszegi János „Kis Teréz aózsájaM cimü 3 felvonásos legen- iája következett, amelynek minden szereplője elismerést érdemel. Pau- \ ics József alakította az elkeseredett, litetlen, megvakult munkást, aki ké- őbb Istenhez tér és szent Terézke özbenjárására meggyógyul. Kovács iaca a szelid, türelmes feleséget ítszotta. Raffai Márta, mint atyjáért ggódó, szerető gyermek, könnyéig meghatotta a közönséget. El- I ragadó, kedves látványt nyújtott kis Szent Teréz megjelenítője, Gömbös Sasa, aki valóban a kedves, mosolygó, jóságos Szentet elevenítette meg. Vendel Luci, Zombory Tibor, Hantos Pál ugyancsak kiválóan meg. állták helyüket. Gaál Judith és Fá bián Edith az apácafőnöknő és a betegápoló nővér szerepében nagyszerűen szerepeltek, Úgyszintén Ulrich Aladár is. Végül ügyesen játszott a kis Angyal Józsi. A betanítást Raffai Sándorné tanítónő végezte nagy hozzáértéssel. A Szeretetház vezetősége ezúton is hálás köszönetét mond a felülfize- tésekért és mindazoknak, akik bármiben hozzájárultak az előadás sikeréhez. | „Hol a mese?" Irta: J ánosi György A „Magyar Nők Lapja“ október 10-i számában Papp Jenő ezen a címen irta meg vezetőcikkét: „Hol a mese ?“ Cikkében százezrek óhajának ad hangot, kifejezésre juttatja a mese utáni vágyat s megállapítja, hogy mese nincs, de majd lesz. Gondolkodó, nemzetéért aggódó ember nem elégszik meg azzal, hogy kényelmesen éljen a jelen nagy-nagy sikereinek fényében, — mindenkor a magyar jövőre veti szemeit s a jelen is csak annyiban érinti, hogy abban úgy végezze el küldetését, hogy a jobb jövőnek alapja lehessen minden munkája és az egyetemesség fáradozása is. Mi lesz nemzetünkkel? A győztes fegyverek visszatérnek. A világ átalakul. Emberek, irányelvek szűnnek meg. Kialakul egy olyan élet, amelyért ma ádáz harcok folynak. De milyen lesz az az élet? Hová fog irányulni a hadakozásból kiszabadult erő? Mindenki érzi, hogy a mostani háborút előkészítette Trianon gonoszsága. Rákészitett minket a kétségbeejtő helyzet a győzelemre. A győzelem ránevel az eljövendő idők alkotó munkájára, a béke áldásaira, a művelődés kimélyitésére, a haladás olyan ütemére, ami hasonló a fegyverek csodás győzelméhez. Látjuk, hogy ránevelődünk mindenre! Elborzadva halljuk s részben tapasztaljuk a bolsevista katona lelketlen, állati vadságát, szörnyű elmaradottságát, emberi színvonalról való lezuhanását. Tudjuk, hogy a sztálini pokol iskolázta ide azt a szerencsétlen népet, amely most millióit veszti el s nincs annyi gondolkodóképessége, hogy ördögi vezetői ellen fordulna. (Bár, ami késik, nem múlik!) Ez a példátlan lesülyedés gondolkodóba ejt mindnyájunkat s érezzük Isten előtti felelősségünket a keresztény jövőért, — nemzetünk mély, nemes fejlődéséért s tudjuk, hogy nekünk kell megnevelnünk ezt a jövőt a gyermeken keresztül. Ráeszmélünk, hogy ennek a nevelésnek leghatalmasabb eszköze a mese, az a kedves, ragyogó, csodás, mégis való világ, amely szabad szárnyaira emeli a drága gyermek arany lelkét, képzeletét és a magasabbren- düség, a tisztultabb létezés gyakorlativá tételével gyönyörködteti. Mese nélkül nincs és nem is lehet helyes nevelés. „Hol a mese?“ Hol a magyar mese? Csak épp azok nem akarják tudomásul venni, akik kezében a döntés joga van, hogy az, ami gyakorta történik a mese palástja alatt, lehet gyermekkabaré, bábjáték, fecsegés, unalmas történetecske, csak mese nem. Papp Jenő éles esze észrevette a bajt s mélyen hazafias lelkülete haladéktalanul meg is szólalt. Százezrek nevében, — írja. Kijavítom: milliók nevében! — Amit mond, az egész nemzet nevében, minden szülői ház nevében mondja. Hol a mese ? Hol a magyar mese? A körülöttünk lejátszódó, élő történelem, az ősmondák, a regék, a jelképek, a legendák nem mese. De azok a pesti locsogások, komolytalan fecsegések sem, amelyek kinos tartalmatlansággal, a gyermeki lélek rajongó szerelme nélkül a szabványos nevelés segédeszközeként toppannak előre. S a gyermek undorral, keserű szájízzel ízlelgeti, nyeli le. A nagyok, vagy épp a buzgó szülő kedvéért. Nézzük végig a lapok gyermekrovatait s piruljunk, hogy a gyermek gyönyörködtetése nevében ilyen mosléktőmeg foroghat nyilvánosság előtt. Izé néni, Izé bácsi, Nagyapó, Nagyanyó, Rézi tánt, Fáni svigerin, — bocsánat! Az ember szive elszorul, hogy lehetnek épeszű felnőttek, akik az élet legnagyobb művészét, a gyermeket olyan tökkelütöttnek tekintik, hogy azoknak pont eféle kell. „Kismunka- társaink" csacsogása, a gyermekművészek szörnyű gyermekrontása bizony nem gyermeknevelő, nem a magyar tiszta és magasztosan nemzeti lelkületének üde és tápláló forrása, nem mese. Papp Jenő szerint: „Nincs mese-pótlék!“ Mindaz, ami mese-pótlék, csak azért lépett porondra, hogy félreiolja, elnémítsa, tétlenségre kárhoztassa azt az igazi magyar meseforrást, amelyik van, amelyik a hallgatás sziklájához bilincselve várta és várja azt a rendkívül komoly és lánglelkü iróember tollán keresztül százezrek nevében nyilvánosságra vetett nagy kiáltást: Hol a mese? Száz, meg százezer magyar gyermek csillogó, sóvár tekintete keresi a mese egét! Szülők, édesanyák vágyódnak utána 1 A magyar nemzet jövőjéért munkálkodók kutatják azt, ami van, aminek nevében én is megkérdezek valamit: melyik az a kéz, miféle aknamunka, micsoda téves nevelési akarat az, amelyik ' az élő magyar mesét holttá szeretné tenni* Nézd Jánosi, — mondta Kodolányi János az írók napján, — a szellemet nem lehet megölni, még csak eltemetni se!“ S most mégis megkérdezem: Mi történt és történik a sötét háttérben? Azt hiszem. ezt a kérdést minden szülő nevében nyilván fogjuk tartani, mert egyre világosabb, hogy titkos, nemzetietlen érdekszövetség akarja a magyar lelkiséget tervszerűen tönkretenni/ A mese ügyében is. TELEFON: 143 Pénteken Szombaton Vasárnap Vasárnap S örakor a heljár 40, 60 és 80 fillér. V Hl ILAi IMIT 8i Szivbemarkoló, mint egy dal, Égbetörö, mmt egy fohász, Elmondható, mint egy szép vers, És elmesélhetetlen, mint egy izgalmas regény Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az elkésett levél Az elóadások kezdete: hétköznapokon: */a 7 és Ve® órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. A főszerepben: Szörényi Éva, Uray Tivadar. A többi szeieplók: Feleky Sári, Kamarás Syula, Kiszely Ilona, Dénes György, Makláry és stb. Magyai* világhii*adó \
