Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-29 / 8. szám
Hill, éololgam. Szekszűrd. 1941 linudr 29. (Szerda) 8. szűnt. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztfiaie 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési diiak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I. Eredmények éve, j újjáépítés éve A Magyar Élet Pártjának ezévi első értekezletén Teleki Pál gróf miniszterelnök vázolta a közelebbi és távolabbi jövő munkaprogramm- ját. A közelebbiét, amelynek elvégezése még a mai nemzedék köteles* gége és a távolabbiét — a magyar örökkévalóság feladatait, amelyeknek magyarul és magyar munkával való megoldása már azokra vár, akik utánunk következnek. Ez a munkaprogramm a nemzet életének most lezárult kis korszaka után válik időszerűvé és egyúttal halaszthatatlanná is. Történelmileg hihetetlen rövid volt — mondott a miniszterelnök, — ez a most lezárult kis korszak, mindössze huszonnyolc hónapig tartott, amely idő alatt visszatért a Felvidéki sáv, Kárpátalja, Észak- erdély és más keleti országrészek. És a huszonnyolchónapos kis korszak alatt kaleidoszkópszerfien változott az országnak nemcsak terje- delme, hanem jellege is. Változniok, a jelleghez idomulniok kellett tehát a teendőknek is. A síksághoz hegyeket, a búzához fát és egyéb természeti kincseket kaptunk. Visszatért részek, amelyeknek mi adjuk a kenyeret és amelyek viszont olyan közszükségleti cikkekkel látnak el minket, amilyeneket a kis trianoni ország importálni volt kénytelen a múltban. Kiegészült az ország és gyarapodása nemcsak számbeli, hanem tartalmi is. Kiegyenlitettebb lett az ország gazdasági élete, — ámde “t igy mondotta Teleki Pál gróf — mindegyik terület visszatérése közlekedésiig, élelmezésiig és mindenféle egyéb tekintetben a maga külön nehézségeit is magával hozta. Ha tehát jogosan mondjuk azt, hogy az elmúlt 1940. esztendő a magyar eredmények éve volt, kötelességeink tudatában jogosan kell mondanunk azt is, hogy az 1941. esztendő viszont az újjáépítés esztendeje, kell, hogy legyen. Építenünk és újjáépítenünk kell, hogy elért eredményeket a megnagyobbodott nemzetcsalád javára rögzíthessük, értéküket tovább fokozzuk. Az, hogy háborús világban élünk, megnehezíti munkánkat, de meg nem akadályozhat. Mert ez az épitőmunka halasztást nem tűr. Bármily súlyos krízisek esztendejét éljük, az ország építésével nem várhatunk addig, amíg ezek az idők elmúlnak. A regenerálódott magyar élet megköveteli a maga jogát és követeli mindnyájunktól az áldozatos nemzeti munkát. A kormány gazdasági, közigazgatási és kulturális téren párhuzamosan indítja meg az újjáépítés munkáját és ez a munka tulajdonképpen már az egyes országrészek visszatérésének első napja óta az egész vonalon folyik. Folyik pedig ugyanakkor, mikor nemcsak a jövő, hanem a jelen egészen akut problémáival is foglalkoznunk kell, amikor pontosan meg kell határoznunk az ember életének beosztását a nemzeten belül, most ma — a miniszterelnök szavai szerint — amikor egész Hazánk minden városában és falujában fekete zászlókat lenget a téli szél. Újabb csapás szakadt a nemzetre. Szinte váratlanul eltávozott az élők sorából gróf Csáky István, az ereje teljében levő, mindössze 46 éves külügyminiszter. Az ő halálával bennünket ért nagy veszteség annál fájdalmasabb, mert a mostani rendkívül bonyolult világ- helyzetben nagy szüksége lett volna a magyarságnak a fiatal külügyminiszter nagy tájékozódottságán és személyi összeköttetésein kívül az ö munkabírására. Az idegeket pattanásig feszitő magyar sorsban egymásután dűlnek ki a világviszonylatban is nagyértékü fiatal politikusok: Gömbös Gyula, Darányi Kálmán és most követi őket gróf Csdky István is. A kitűnő diplomata halála vármegyénkre nézve külön veszteség, mert amikor dr vitéz Thurdnszky László főispáni beiktatásán Kánya Kálmánnal, mint annak protokollfőnöke lenn járt nálunk, itt is nagy szimpátiákat szerzett és. kellemesen emlékezett vissza a szekszárdi vár- megyeházán a vármegyei urai közt töltött időre. Gróf Csdky István — mint ismeretes — a múlt évben Belgrádban tett baráti látogatást követő zerge- vadászaton hült meg — és onnan visszatérve már nem is hivatalos- kodott. A nemzet aggódva olvasta a külügyminiszter állapotáról a sajtóban megjelent híreket és mindenki fellélegzett, mikor pár nappal ezEurópa nehéz viszonyok között | sínylődik, természetes, hogy az embernek beosztott és rendszeres életmódot kell folytatnia. Az épitőmunkának egyik kezével tataroznia kell a ma adottságának hajlékát, a másikkal őrtornyokat kell emelnie a jövendő biztosítása érdekében. Nagy és felelősségteljes munka ez. Semmi sem lehet súlyosabb bűn a nemzet ellen, mint ezt a munkát bábeli nyelvzavarra emlékeztető, egységet bontó zűr-zavaros dodonai jóslásokkal és igehirdetéssel megzavarni. Ez a munka a föld fölött, Isten szabad ege alatt folyik, mindenki szeme láttára. Földalatti munkára, áskálódásra nincs szükségünk és ilyet nem is tűrhetünk. előtt arról volt szó, hogy betegségé végefelé jár, klinikai ápolásra többé nem lesz szükség és mint üdülőt hamarosan a lakására szállítják. Annál megdöbbentőbb volt a rádió vasárnap délután elhangzott az a hire, hogy a külügyminiszter állapota hirtelen súlyosbodott és hogy több orvosprofesszort hívtak ágyához tanácskozásra. A vasárnap esti rádió már sejttetni engedte a közeli véget, közölve három professzor hivatalos jelentését, hogy a külügyminiszternek nemcsak a veséje mondta fel a szolgálatot, — hanem egyéb szervei sem működnek rendesen. Hétfőn reggel 7 órakor a rádió hullámain megtudta£az"ország, hogy a nagyra hivatott kitűnő fiatal diplomata megszabadult földi szenvedéseitől. Gróf Csdky Istvánt a magyar nemzet a maga halottjának tekinti. A parlament épületében fogják felravatalozni és végtisztességtétel szertartását dr Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fogja végezni, a gyászbeszédet pedig gróf Teleki Pál miniszterelnök mondja. Gróf Csáky István életrajza Gróf. Csáky István az 1894. évben született Segesvárott. Az 1919. évben végezte a konzuli akadémiát és a budapesti egyetemen állam- tudományi doktorrá avatták. Katonai kötelezettségének teljesítése során huszárfőhednagy lett. Az 1919. évben mint követségi attasé lépett a külügyi szolgálatba és mint békedelegációnk titkára vett részt a béketárgyalásokon. Az 1921. évben II. o. követségi titkár lett és a vatikáni magyar követséghez osztották be. Az 1923. évben visszarendelték a külügyminisztériumba, mig 1924—1926-ig a bukaresti követségen teljesített szolgálatost. Attól kezdve a külügyminisztérium központjában hivataloskodott és 1928- ban lett 1. o. követségi titkár. Mint a külügyminiszteri sajtófőnök helyettese általánosan feltűnt széleskörű szakismereteivel és sok hívet szerzett úgy a bel-, mint a külföldi sajtóban. Gróf Bethlen István miniszterelnököt több külföldi útjára elkísérte és Bárdossy sajtófőnök Londonba távozása után gróf Csáky István vette át a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetését és ezzel újból gyarapította értékes összeköttetéseit. Az 1933. évben mint követségi tanácsost ügyvivői minőségben a madridi és lisszaboni követségek élére állították és ott 1935-ig maradt, amikor visszakerült Kánya Kálmán mellé, mint a miniszter kabinetjének vezetője és a miniszter oldalán ezt a nehéz és felelősség- teljes szolgálatot az egész budapesti diplomáciai testület és a magyar politikai körök legteljesebb megelégedésére töltötte be. A magyar kormány megbízásából sok külföldi kiküldetésben vett részt. Tagja volt az V. György király temetésére 1936-ban Londonba küldött delegációnak és résztvett VI. György király koronázásán. Rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri minőségben meg- megf igy élőként vett részt az 1938. szeptemberi müncheni négyhatalmi értekezleten. Fontos szerepe volt a Felvidék magyarlakta részének visz- szacsatolása körül és ebben az ügyben Varsóban és Rómában is tárgyalt. Jelen volt az 1938 novemberi bécsi döntőbírósági tanácskozáson. Mussolini, aki régóta ismerte őt, személyes barátságával annyira kitüntette, hogy mint külön vendéget magával vitte lybiai repülő- kirándulására is. Az 1938. év végén lett külügyminiszter. Az országgyűlés két házának külügyi bizottsága előtt tartott expozéival az egész világsajtó behatóan foglalkozott. Nagyon erélyes hangú diplomáciai jegyzékeivel az 1939. évi március havában siettette Gróf Csáky István külügyminiszter meghalt Egyes szám ára 12 fillér
