Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-01-29 / 8. szám

Hill, éololgam. Szekszűrd. 1941 linudr 29. (Szerda) 8. szűnt. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztfiaie 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési diiak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I. Eredmények éve, j újjáépítés éve A Magyar Élet Pártjának ezévi első értekezletén Teleki Pál gróf miniszterelnök vázolta a közelebbi és távolabbi jövő munkaprogramm- ját. A közelebbiét, amelynek elvége­zése még a mai nemzedék köteles* gége és a távolabbiét — a magyar örökkévalóság feladatait, amelyek­nek magyarul és magyar munkával való megoldása már azokra vár, akik utánunk következnek. Ez a munkaprogramm a nemzet életének most lezárult kis korszaka után válik időszerűvé és egyúttal halaszt­hatatlanná is. Történelmileg hihetetlen rövid volt — mondott a miniszterelnök, — ez a most lezárult kis korszak, mindössze huszonnyolc hónapig tartott, amely idő alatt visszatért a Felvidéki sáv, Kárpátalja, Észak- erdély és más keleti országrészek. És a huszonnyolchónapos kis kor­szak alatt kaleidoszkópszerfien vál­tozott az országnak nemcsak terje- delme, hanem jellege is. Változniok, a jelleghez idomulniok kellett tehát a teendőknek is. A síksághoz he­gyeket, a búzához fát és egyéb ter­mészeti kincseket kaptunk. Vissza­tért részek, amelyeknek mi adjuk a kenyeret és amelyek viszont olyan közszükségleti cikkekkel látnak el minket, amilyeneket a kis trianoni ország importálni volt kénytelen a múltban. Kiegészült az ország és gyarapo­dása nemcsak számbeli, hanem tar­talmi is. Kiegyenlitettebb lett az ország gazdasági élete, — ámde “t igy mondotta Teleki Pál gróf — mindegyik terület visszatérése köz­lekedésiig, élelmezésiig és min­denféle egyéb tekintetben a maga külön nehézségeit is magával hozta. Ha tehát jogosan mondjuk azt, hogy az elmúlt 1940. esztendő a magyar eredmények éve volt, kötelessége­ink tudatában jogosan kell mon­danunk azt is, hogy az 1941. esz­tendő viszont az újjáépítés eszten­deje, kell, hogy legyen. Építenünk és újjáépítenünk kell, hogy elért eredményeket a meg­nagyobbodott nemzetcsalád javára rögzíthessük, értéküket tovább fo­kozzuk. Az, hogy háborús világban élünk, megnehezíti munkánkat, de meg nem akadályozhat. Mert ez az épitőmunka halasztást nem tűr. Bármily súlyos krízisek esztendejét éljük, az ország építésével nem vár­hatunk addig, amíg ezek az idők elmúlnak. A regenerálódott magyar élet megköveteli a maga jogát és követeli mindnyájunktól az áldozatos nemzeti munkát. A kormány gazdasági, közigaz­gatási és kulturális téren párhuza­mosan indítja meg az újjáépítés munkáját és ez a munka tulajdon­képpen már az egyes országrészek visszatérésének első napja óta az egész vonalon folyik. Folyik pedig ugyanakkor, mikor nemcsak a jövő, hanem a jelen egészen akut prob­lémáival is foglalkoznunk kell, ami­kor pontosan meg kell határoznunk az ember életének beosztását a nem­zeten belül, most ma — a miniszter­elnök szavai szerint — amikor egész Hazánk minden városában és falu­jában fekete zászlókat lenget a téli szél. Újabb csapás szakadt a nem­zetre. Szinte váratlanul eltávozott az élők sorából gróf Csáky István, az ereje teljében levő, mindössze 46 éves külügyminiszter. Az ő ha­lálával bennünket ért nagy veszte­ség annál fájdalmasabb, mert a mostani rendkívül bonyolult világ- helyzetben nagy szüksége lett volna a magyarságnak a fiatal külügy­miniszter nagy tájékozódottságán és személyi összeköttetésein kívül az ö munkabírására. Az idegeket pat­tanásig feszitő magyar sorsban egy­másután dűlnek ki a világviszony­latban is nagyértékü fiatal politiku­sok: Gömbös Gyula, Darányi Kál­mán és most követi őket gróf Csdky István is. A kitűnő diplomata halála vármegyénkre nézve külön veszte­ség, mert amikor dr vitéz Thurdnszky László főispáni beiktatásán Kánya Kálmánnal, mint annak protokoll­főnöke lenn járt nálunk, itt is nagy szimpátiákat szerzett és. kellemesen emlékezett vissza a szekszárdi vár- megyeházán a vármegyei urai közt töltött időre. Gróf Csdky István — mint isme­retes — a múlt évben Belgrádban tett baráti látogatást követő zerge- vadászaton hült meg — és onnan visszatérve már nem is hivatalos- kodott. A nemzet aggódva olvasta a külügyminiszter állapotáról a saj­tóban megjelent híreket és mindenki fellélegzett, mikor pár nappal ez­Európa nehéz viszonyok között | sínylődik, természetes, hogy az em­bernek beosztott és rendszeres élet­módot kell folytatnia. Az épitőmunkának egyik kezével tataroznia kell a ma adottságának hajlékát, a másikkal őrtornyokat kell emelnie a jövendő biztosítása érdekében. Nagy és felelősségteljes munka ez. Semmi sem lehet súlyo­sabb bűn a nemzet ellen, mint ezt a munkát bábeli nyelvzavarra em­lékeztető, egységet bontó zűr-zava­ros dodonai jóslásokkal és igehir­detéssel megzavarni. Ez a munka a föld fölött, Isten szabad ege alatt folyik, mindenki szeme láttára. Földalatti munkára, áskálódásra nincs szükségünk és ilyet nem is tűrhetünk. előtt arról volt szó, hogy betegségé végefelé jár, klinikai ápolásra többé nem lesz szükség és mint üdülőt hamarosan a lakására szállítják. Annál megdöbbentőbb volt a rádió vasárnap délután elhangzott az a hire, hogy a külügyminiszter álla­pota hirtelen súlyosbodott és hogy több orvosprofesszort hívtak ágyá­hoz tanácskozásra. A vasárnap esti rádió már sejttetni engedte a közeli véget, közölve három professzor hivatalos jelentését, hogy a külügy­miniszternek nemcsak a veséje mondta fel a szolgálatot, — hanem egyéb szervei sem működnek ren­desen. Hétfőn reggel 7 órakor a rádió hullámain megtudta£az"ország, hogy a nagyra hivatott kitűnő fiatal diplo­mata megszabadult földi szenvedé­seitől. Gróf Csdky Istvánt a magyar nemzet a maga halottjának tekinti. A parlament épületében fogják fel­ravatalozni és végtisztességtétel szer­tartását dr Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fogja végezni, a gyász­beszédet pedig gróf Teleki Pál mi­niszterelnök mondja. Gróf Csáky István életrajza Gróf. Csáky István az 1894. év­ben született Segesvárott. Az 1919. évben végezte a konzuli akadémiát és a budapesti egyetemen állam- tudományi doktorrá avatták. Katonai kötelezettségének teljesítése során huszárfőhednagy lett. Az 1919. év­ben mint követségi attasé lépett a külügyi szolgálatba és mint béke­delegációnk titkára vett részt a bé­ketárgyalásokon. Az 1921. évben II. o. követségi titkár lett és a va­tikáni magyar követséghez osztot­ták be. Az 1923. évben visszaren­delték a külügyminisztériumba, mig 1924—1926-ig a bukaresti követ­ségen teljesített szolgálatost. Attól kezdve a külügyminisztérium köz­pontjában hivataloskodott és 1928- ban lett 1. o. követségi titkár. Mint a külügyminiszteri sajtófőnök helyet­tese általánosan feltűnt széleskörű szakismereteivel és sok hívet szer­zett úgy a bel-, mint a külföldi sajtóban. Gróf Bethlen István mi­niszterelnököt több külföldi útjára elkísérte és Bárdossy sajtófőnök Londonba távozása után gróf Csáky István vette át a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetését és ezzel újból gyarapította értékes össze­köttetéseit. Az 1933. évben mint követségi tanácsost ügyvivői minőségben a madridi és lisszaboni követségek élére állították és ott 1935-ig ma­radt, amikor visszakerült Kánya Kálmán mellé, mint a miniszter ka­binetjének vezetője és a miniszter oldalán ezt a nehéz és felelősség- teljes szolgálatot az egész budapesti diplomáciai testület és a magyar politikai körök legteljesebb meg­elégedésére töltötte be. A magyar kormány megbízásá­ból sok külföldi kiküldetésben vett részt. Tagja volt az V. György ki­rály temetésére 1936-ban Londonba küldött delegációnak és résztvett VI. György király koronázásán. Rendkívüli követi és meghatalma­zott miniszteri minőségben meg- megf igy élőként vett részt az 1938. szeptemberi müncheni négyhatalmi értekezleten. Fontos szerepe volt a Felvidék magyarlakta részének visz- szacsatolása körül és ebben az ügy­ben Varsóban és Rómában is tár­gyalt. Jelen volt az 1938 novem­beri bécsi döntőbírósági tanács­kozáson. Mussolini, aki régóta is­merte őt, személyes barátságával annyira kitüntette, hogy mint külön vendéget magával vitte lybiai repülő- kirándulására is. Az 1938. év végén lett külügy­miniszter. Az országgyűlés két házá­nak külügyi bizottsága előtt tartott expozéival az egész világsajtó be­hatóan foglalkozott. Nagyon erélyes hangú diplomáciai jegyzékeivel az 1939. évi március havában siettette Gróf Csáky István külügyminiszter meghalt Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents