Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-29 / 8. szám
2 TOLNANEGYEI ÚJSÁG 1941 január 29. és előmozdította Kárpátalja visszacsatolását. Általános, nagy sikerei voltak a képviselőház plenáris ülésén tartott felszólalásaival és az interpellációkra adott válaszaival. Az 1940. év januárjában Velencében gróf Ciano olasz külügyminiszterrel találkozott és vele igen beható megbeszélést folytatott az európai háború fejleményeivel kapcsolatban a két országot közösen érintő kérdésekről. Ünnepélyes fogadtatása az egész világsajtót foglalkoztatta. Rendkívül sokat fáradozott Kelet- magyarország és Erdély egy részének visszaszerzése körül is és ezen a téren kifejtett szinte emberfeletti diplomáciai munkáját mindenfelé a legnagyobb megértéssel és elismeréssel honorálták. Ebben a tárgyban elhangzott parlamenti beszédei a diplomáciai megnyilatkozások legtiszteletreméltóbb mesterművei. Mint külügyminiszter sokat tárgyalt a német kormánnyal, amelynek legnagyobb bizalmát élvezte. Külügyminiszteri működésének legkimagaslóbb eseménye az örök jugoszláv—magyar barátsági szerződés megkötése és ezzel kapcsolatosan tett belgrádi útja. Jugoszláviában ritkán megnyilatkozó őszinte ünnepléssel fogadták. Ez ^utazása alkalmával — zergevadászaton vett részt, infiuenzában megbetegedett és hazatérte után hamarosan a klinikára kellett szállíttatni, mert súlyos vesegyulladás tüneteit észlelték rajta. Bár a legkiválóbb orvosprofesszorok kezelték, a kór olyan roncsolást végzett veséjén, hogy az orvostudomány már segíteni nem tudott és a külügyminiszter hétfőn, e hó 27-én, hajnali Va3 órakor meghalt. flodlemlékműoek, orszúszászlűk. templomfelszerel ések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és mflkfiból — kedvező fizetési feltételekkel nulschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbaoher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sirkfi nagyraktára Szekszárdi Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkóraktárak: Tolna és Kakasd 5 TíUeé j Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Adagio Sötétedik. Már oly hosszuk az esték, Az órák, mintha életünket lesnék És benne azt a pajzán, kedves lángot, A régi lángot: — a sok tarka lepkét, Szép ifjúságunk titkos, lenge leplét, Az angyalmódra zengett lspilángot. v Sötétedik. Nehezen jár a hajnal S ha érkezik, csak kínnal, jajjal, bajjal, Orozva lopja, mit még meghagyott. Bolondos, kuita álom ez az élet, Az öröm hozzánk alighogy betéved S alighogy élt, nyomban mir is halott. Erdőnek, fának megkopott az ága, Tarlóit határnak alig van virága És ami van, ez is mind megfagyott, jó volna még elérni azt a lángot, A tarka lepkét, — zengő lspilángot.. . Utána menjek ? — Nem. — Már nincsen ott... Dr Radványné Ruttkay'Emma, A MÉP szekszárdi pártválaszt- mányi gyűlése. A Magyar Élet Pártjának tolnamegyei szervezete február hó 16-án a Szekszárd Szálló nagytermében tartja pártválasztmányi gyűlését, melynek programját most állítja össze vitéz Madi Kovács Imre főispán. Az előkészületi munkák hihetőleg hamarosan befejeződnek [és jövő számaink egyikében valószínűleg már közölhetjük is a / / politikusok nevét, akik ezen a gyűlésen megjelennek. — A vármegye[közellátási4kor- mánybiztosa. A minisztertanács vitéz Madi Kovács Imre főispánt kinevezte Tolna vármegye területére kiterjedő illetékességgel közellátási kormánybiztossá. — Orvosi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter dr Eberhardt Károly szekszárdi vármegyei kórházi orvost kinevezte kétyi körorvossá. — A Szekszárdi Kaszinó közgyűlése február hó 2-án délelőtt tizenegy órakor lesz. — Iskolai gondnokság. Vitéz Madi Kovács Imre főispán kinevezte az alsónyék-pörbölyi állami elemi iskola gondnokságát. Elnök lett Orosz István alsónyéki vezető jegyző, gondnoksági tagokká kinevezte a főispán Mayer Nándor pörbölyi nagybérlőt, Erdész Lajos pörbölyi főerdészt és ifj. Hopp Ferenc szálláskerti kereskedőt. — Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város hétfőn tartott rendkívüli közgyűlésén tudomásul vették a belügyminiszter leiratát a városi közigazgatási gyakornoki állás szervezéséről, elhatározták, hogy a régi Szeretetház épületét egyelőre nem adják el és hogy a Munkácsy-utca 2. sz, házat a városháza kibővítése céljaira megvásárolják. — Taksonyi János Heiman és dr Szakáts István hozzászólása után rendezték a mezőőrök szolgálati beosztását és illetményét, Török István tűzoltóparancsnoknak február 28-ig betegszabadságot engedélyeztek, Haidekker János főmérnököt pedig betegszabadsága idejére László Aladár m. kir. műszaki főtanácsossal helyettesi- tették* — Kitüntetés. Virág Ferenc pécsi megyés püspök, az egyházmegyei rám. kát. tanítók fegyelmi tanácsának tagjává nevezte ki Geyer József paksi róm. kát. igazgató-tanítót, körzeti iskolafelügyelőt. A kitüntetés arra igazán érdemes tanférfiut ért tisztelőinek nagy örömére. A kitüntető kinevezési oklevelet Braun István kormányfőtanácsos, paksi apátplebános meleg szívből fakadó szavak között nyújtotta át az ünnepeknek. — A Nőegylet és a MANSZ szekszárdi műsoros táncestélye* Az „Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet“ és a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Szekszárdi Csoportja“ f. évi február hó 1-én (szombaton) este 9 órai kezdettel, a Szekszárd-Szálló összes termeiben műsorral egybekötött táncestélyt rendez. Jegyek elővételben a Molnár* féle Rt. könyv- és papirkereskedésében (Kaszinó Bazár) január 28-tól kaphatók. Műsor: 1. Bevezetőt mond: Surgóth Tamás Klára. 2. Beriot: IX. Hangverseny. Hegedűn játssza: Tucsny László, zongorán kiséri: Polgár Margit. 3. „Szenzációs! Legújabb !“ Vidám pesti életkép 1 felvonásban. Rendezi : Mayer Péter, előadják : Boda Magdi, Bessenyey Gyula, Létay Menyhért, Mayer Péter, Párkányi Imre, Takáts Béla. 4. Vecsey: Valse triste és Drále : Souvenir, hegedűn játssza : Tucsny László, zongorán kiséri: Polgár Margit. 5. Magyar nemzeti négyes. Táncolják : Fábián Edit, Gergely Edit, John Anna, Kelemen Zsuzsanna, Kiss Mária, A TANÍTÓ UR Irta: BAyd Ferenc Fiatal ember még. Egészen fiatal. Helyettes kántortanitó volt a hegyek között. A faluban ötven ház volt és az egykori regále kocsma volt ivójában harminc gyerek leste a tudományt a szúette mestergerendák alatt. Mert az iskola valamikor regále kocsma volt. A tanterem mestergerendáin ott díszük még a régi betyárvilág emléke, a belevágott fokosok nyoma. A tanitólakás pedig — a legöregebbek elbeszélése szerint — pedig a csárdás lakása, olyan különszoba féle volt, ahol az előkelőbb betyárok mulatoztak, ha nem akartak a nép közé vegyülni. Most üres a tanterem. Az ötös lámpa lángja néha fellobban, mert az ablakokon át befúj a hideg téli szél. A tanitó ur a lámpa mellett ül, az asztal sarkában csendben pihen a vacsora roncsa: a sült krumplihéj és egy sokszor kiürült zsíros ibrik. A krumplit ajándékba kapta. — Milyen kedves is volt a szomszéd Papp Miska bácsi, amikor elhozta hozzá. Tudja, hogy a fizetés csak j ősszel esedékes, amikor párbérsze- j dés lesz. ! Az ebédet hitelbe kapja, a ko- vácsné főz. Tagadhatatlan, hogy jól főz, amit ad, az nem drága és nagyon jó. A vacsorája egy-egy hazai csomagból kerül ki, vagy |az ajándékba kapott krumpli. — Most mindez elfogyott. A hazai ma késik. Rossz és nehézkes a postája. Hetenként kétszer megy be a kisbiró, mert utolsó postás falu ez. A tanitó ur mosolyog a szó játékon : utolsó posta ... Na nem akarja megsérteni a postamester urat, nem minőségileg érti... Lassan elkészül a holnapi vázlattal. Nagyon fontos dolog ez. — Érzi, tudja, hogy rendszeres készület nélkül nincs eredményes munka, már pedig ő, a tanitó ur azért van itt, azért lett a magyar falué, hogy eredményesen munkálja a jövendő magyar életet. Azt a harminc gyereket. Szereti őket. A gyerekeket és szülőket is. Szereti őket mind és érzi, hogy azok is szeretik, mert más- I képpen nem hozták volna a krump- j üt és kis bögre zsírt nekik. Disznóölésekkor nemcsak meghívják, de küldenek is egy kis kóstolót. De jó is jött némelykor ... Lehetett takarékoskodni a zsirral, meg a krumplival. ... Igaz, hogy nem is képzelte, de hát szegény a magyar élet és szegény a faluja is. Ki kell venni a részét mindkettőből, mindkettő szegénységéből. Édesanyjára gondol. Mennyi szeretettel indította útnak ... Most is rágondol biztosan, érzi... Tegnap kapott levelet tőle. Olyan boldog, hogy a fia révbe jut, mert érzi, az édesanyák csodálatos megérzésével érzi, hogy majd meg is választják, mert a fiát szeretik, megbecsülik és akkor ő is itt lesz, a hegyek között. Most nagyobb helyen van, de az a falu lesz mindene, mert ott szeretik a fiát és szeretni fogják őt is ... ő is szeretni fogja a falut, már is szereti. A lámpa megint lobban egyet. Kinn szél van, állapítja meg a tanitó ur önkéntelenül. . .. Aztán eszébe jutnak a tanítványai. Egyik kicsit rongyosabb, mint a másik. Ezek a béres gyerekek ... Mennyi panasz és fájdalom tör fel a kicsi keblekből.., A kis Juliskának nincs ebédje, mert elfogyott a kommenció. Igaz ugyan, hogy Juliskáéknál vannak nagyobb gyerekek is, napszámba is járnak, de hetek óta nem kapták meg a fizetést... Valakinek szólni kellene, mert ez égbekiáltó bűn... De mondta a káplán, hogy jobb, ha hallgat . . . Izgatásnak veszik könnyen és akkor nem lesz állás. Na nem baj, majd talál valami alkalmas módot erre is, hiszen kifutja az időből, ilyenkor esténkint lehet gondolkozni. Lassan, észrevétlenül álom borul a szemére. A tanitó ur elalszik... Álmodik. Álmában látja a postást, a kiutalt államsegéllyel . |. Álmában megtelik a padlása a párbérrel, az ólban két süldő hizik és körülötte mindenki boldog, mert az ő öröme átragad a falura is... ... Reggel megélénkül az iskola. Nagy boldogsággal jönnek a gyerekek. A folyosón apró tócsákban áll a lerázott hó leve. Dideregve bújnak a kályha mellé, kékre fázott apró kis kezüket melengetik...
