Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-08-20 / 61. szám
XML évfolyam. ti. sitin. Szeksztrd, 1941 nninsztns 20. (Szerda) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztfiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____ 6 pengő Fe lelés szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Elóflzetésl dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. — - llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Szent István és a masyar kenyér Dr Magyarász Ferenc O. Cist. Más nemzeteknek is vannak királyi szentjeik — Sz. Henrik, Sz. Lajos, Sz. Lipót, Sz. Kanut, Sz. Alfréd stb. — de egyik nép sem övezi az ő szent királyait akkora tisztelettel, mint a magyar nemzet Sz.Jstván királyt. Nem is csoda. Nincs ugyanis egyetlenegy európai nép sem, mely királyainak annyit köszönhetne, mint a mi nemzetünk. Nekünk ugyanis Sz. István nemcsak jó királyunk, nemcsak bölcs törvényhozónk és diadalmas hadvezérünk, hanem egyúttal apostolunk is volt, éppen azért a mi népünk a szentet megillető tisztelethez — megengedem, sokszor csak tudat alatt — de mindig hozzáfűzi a nemzeti hálát is a magyar hazának nem megszerzéséért, de minden esetre megtartásáért. Mert égy területnek megszerzése nem akkora érdem, mint megtartása. Országszerző volt Nagy Sándor is, Attila is, Nagy Károly és Napoleon is, de az ő birodalmaik alig hogy túlélték alapitóikat; mig a mi hazánk most is majdnem a Sz. Istváni határok közt él és maradt fönn ama folytonos és óriási hullámzás közepette, melynek neve világtörténelem. Hogy van még magyar a régi magyar földön s hogy ez a magyar föld még most is magyar kenyeret terem á magyarnak: ez Sz. István királynak vitathatatlan érdeme* Mi is az a magyar kenyér? Először mindaz, ami fönntartja életünket. Tehát ebben is először a munka. A munka az állam egészsége. Vele is úgy vagyunk tehát, mint a testi egészséggel: akkor érezzük leginkább, mit ér, mikor hiányzik, Sz. István király akkor, mikor népét épp a keresztény hitre való térités által letelepítette, egyúttal a föld rögéhez is kötötte. A magyar lovasnak volt sátra, lovának legelője, a pásztornak volt hova terelni a nyájait, a vadász duslaicodott erdőkben, a halász vizekben — „ám természettől mindez lelketlen ajándék “ (Vörősmaryt* — de a kalandok korabeli magyarnak hazája nem volt, azt Sz. Istvántól kapta, aki megtanította népét dolgozni. S a magyar jó tanítványnak bizonyult. Tanúit földmivelést, ipart, kereskedelmet, tanult magasabb műveltséget, tanult beleilleszkedni a művelt nyugat népei közé. Századok múltak el feje fölött hol jó, hol meg balsorsban; de a magyar nép úgy volt, mint az asszír-babilóniai fogságból hazatérő zsidóság a templom- építéskor, egyik kezében kardot tartva a védelemre, a másikban kőműveskanalat az építésre. (II. Ezdr. H. 17.) A mi népünk is küzdött és dolgozott; küzdött létéért, dolgozott jövőjéért; harcolni Árpád apánktól tanult, dolgozni Sz. Istvántól, kinek örök hálával tartozik a munka tanulságáért. A magyar kenyér másodszor a munka egyesítése, az összetartó, egyetértő, egymást kiegészítő munkaEbben is első az ősökkel való együttműködés, a nemzeti hagyományokhoz való hűséges ragaszkodás, a saját alkotmányunknak megbecsülése. Az idegent nem keressük, majdnem triviális szóval szeretném mondani: ne majmoljuk csak azért, mert idegen, de a hazaihoz igen is ragaszkodjunk azért, mert hazai, mert a magyar haza intézményeinek ezeréves múltja egyúttal életerejének, történelmi igazságának tanúbizonysága. De legyünk egyek a jelen munkáiban is. Maga a munka úgyis nagyon sokféle; de a munkások, a honpolgárok, a magyar testvérek legyenek egyetértők, becsüljék meg egymás munkáját, tiszteljenek mindenkit, aki tisztességesen dolgozik, ne nézzék le senkinek becsületes munkáját és segítsenek egymásnak, mert ezzel a hazának is segítenek. Persze ehhez a hazának bizonyos magasabb eszméje, áldozatosabb szeretete szükséges. Ehhez nem elég a magyar kenyeret csak fogyasztani. Ehhez nem elég csak itt lakni Szent István országában, s annak határain átkacsingatni. Az ezeréves magyar kenyér szeretetet követel és hálát. Szeretetet azért, mert magyar, hálát azért, mert Szent Istváni. S akiben nincs meg e kettő, nem is érdemli meg, hogy Szent István kenyerét egye Szent István országában. Néhány hónap eredményei Az eseményekben és változatokban oly gazdag ezeréves magyar történelemben is keresni kell olyan mozgalmas és jelentőséges időszakot, mint amilyen ez a négy hónap, amely Bárdossy László kormányalakítása óta telt el. Április 3-án jelent meg a legmagasabb) kézirat, amely Csáky István gróf utódát, a tragikus körülmények között elhunyt nagy magyar államférfiu, Teleki Pál gróf örökébe hívta és Bárdossy László miniszterelnöki ki- neveztetésének második napján már lezárult az egykori magyar-jugo- szláv határ. Történelmet formáló nagy napok sorozata indult, uj térkép rajzolódott nemcsak hazánkról, de Európáról és ugylehet, az egész civilizált világról is. A kora tavasz óta bekövetkezett Délvidék katonai visszafoglalásával, az ország negyedszeri megnagyobbodása s ma már mélyen benn járnak honvédeink a Szovjet földjén. Harcolnak Európa védelmében a világháborús nagy szövetségessel a bolsevizmus ellen, öregbítik azt a dicsőséget, amelyet megszereztek a volt Jugoszlávia ellen vívott villámháboruban. A súlyos történelmi események között sem ált meg azonban a belső | építés munkája. A reformok terén komoly léptekkel haladt előre a magyar élet, törés és fennakadás nélkül dolgozott a törvényhozás, az államigazgatás és ma az aratás után a parlamenti szünetben érdemes és hasznos seregszemlét tartani a legutóbbi négy hónap politikai, szociális és gazdasági munkássága fölött. Érdekes és sokat- mohdó az összefoglalás még a törvények, rendeletek címszavai szerint is, amint itt következik, csoportosítva a dolgokat az egyes tárcák szerint: A mezőgazdasági munkák biztosítása. Házhelyrendelet. Zsidó birtok keresztény kézben. Vetőmag kiosztás. Egymillió hold vizmente- sitése. Uj gabonatárházak. A gyümölcs és főzelék export biztosítása. Erdélyi agrárkirendeltség. Állattenyésztési alapok. Milliárdos mezőgazdaságifejlesztési program. (Föld- mivelésügy). A fémellátás megoldása. Zsiradékgazdálkodás. A bőrszükséglet biztosítása. Nyersanyagnehézségek leküzdése. Iparfejlesztés. Az energiagazdaság továbbfejlesztése. A kisipar és háziipar támogatása. Szociális munkabérpolitika. A munkaközvetítés államosítása. A munkakamarák előkészítése. Családi ház az ipari munkásnak. (Kereskedelmi és iparügy). A hadrakelt sereg ellátása. A zsír és kenyérellátás biztosítása. Gabona- értékesítési reform. Egységes mező- gazdasági árrendszer. Vásárlási könyv. Keresztény kereskedők kijelölése. (Kőzellátásügy). Családvédelmi alap. ötezer kertes ház. Kishaszonbérletek. Gyermek- védelem. A leszereltekért. Az ifjúság honvédelmi nevelése. (Belügy). Nyolcosztályos elemi. Nemzetiségi iskola. A magyar szórványok iskolázása. Adminisztrátor a görögkeleti magyar és rutén egyházak élén. (Vallás és közoktatásügy). Erdélyi költségvetés. Illetmény és nyugdíjügyek. Hitelkérdés. Valuta és biztosítási ügyek. Egyenes, fogyasztási és forgalmiadók, illetékek. Vám és dohány jövedéki ügyek, (Pénzügy). Vázlatos és rövid felsorolás ez a néhány címszó, amely mutatja, hogy néhány tárca e négy hónap kemény, alapos munkájával, menynyit haladt a kormányzat a miniszterelnöki bemutatkozó beszédben megjelölt reformok utján. Tudományos gazdálkodás Gróf Széchenyi István szellemi magaslatára emelkedett jelentőségében báró Bánffy Dánielnek, a mezőgazdaság fejlesztéséről tett — szenzációs nyilatkozata. Mint már említettük és részletesen ismertettük, ez az úgynevezett milliárdos törvényjavaslat óriási jelentőségű mezőgazdasági megmozdulást készít elő, amelynek során nagy remények és a fejlődés széles kontúrjai bontakoznak ki előttünk. — Mert amint az L egymilliárdos honvédelmi tőkebefektetés meghozta a maga imponálóan gyönyörű eredményeit, úgy a fejlődés széleskörű megmozdulását eredményezi majd a mezőgazdaság céljaira programba vett egymiltiárd pengő befektetés is. Hála a Bárdossy kormány és elsősorban báró Bánffy Dániel föld- mivelésügyi miniszter nagyivelésü mezőgazdasági politikájának, ez a nagy összeg, ez az imponáló tőke rendelkezésre fog állani az ország fundamentumát képező mezőgazdaság fejlesztéséhez, amelyet a mai, egyre haladó időkben nagyfokú Egyes szám ára 12 fillér
