Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-20 / 61. szám

2 TOLNAMEöYEI UJSifl 1941 augusztus 20. tudás, művelődés nélkül elképzelni sem lehet. Igaza van annak a bölcs mondás* nak, amely megállapítja, hogy nincs az a mérhetetlenül nagy összeg, amely eredménytelenül ki ne folyna a tudatlanság üres zsákján keresz­tül. A hozzá nem értés, a maradi- ság, a tanulni nem akarás, a mo­dern szaktudományok vívmányainak figyelmen kívül hagyása felemész­tene sok milliárdos nehezen össze­hordott tőkét is. Viszont, ha az elő­teremtett tőkeösszeg felhasználása együtt jár a szakszerűséggel, a tu­dományos vívmányok felhasználá­sával, szóval: a tudással, akkor a gyakorlat olyan nagyivelésü mező- gazdasági fejlődés irányát fogja igazolni, aminek gyümölcseit nem­csak a jövő, hanem a ma élő nem­zedék is élvezni fogja. Nem lehet ma már úgy gazdál­kodni, mint ahogy azt a nép annak idején az öregapjától tanulta. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi mi­niszter tehát a milliárdos program végrehajtásával kapcsolatban nagy súlyt helyez a termeléshez szüksé­ges tőke biztosítása mellett a mező­gazdasági tudás szakszerű kiműve­lésére is. Az ismeretek terjesztését az ő elgondolása a mezőgazdasági szakoktatás nagyvonalú fejlesztésé­vel fogja elérni és ezzel kapcsolat­ban a tudományos kutatást korszerű színvonalra emelni. — Nem lehet eléggé helyeselni a földmivelési miniszternek azt a szándékát, hogy f felállítja a községi mintagazdaságo- | kát és a kísérleti birtokok rend- j szeres intézményét, amelyeken a termelő lakosság a saját szemével láthatja a tudás felsőbbrendűségét a maradi módon való gazdálkodás­sal szemben. Báró Bánffy Dánielnek, a milliár­dos mezőgazdasági programot is­mertető sajtónyilatkozatából a segí­teni akarás, a kitűnő hozzáértés és szakavatottság — szinte határtalan mértéke árad szét és ami a legfon­tosabb, mint kiváló gazda, a nép igényeit és teljesítőképességét ismerő férfiú eltalálta a mezőgazdaság fej­lesztéséhez azt a legjobb gyakorlati megoldást, amelynek alkalmazása feltétlenül eredménnyel jár. Ez pe­dig az, hogy a községenként fel­állítandó mezőgazdasági mintagaz­daságokban és kísérleti birtokokon tudományosan képzett kisgazdák és törpebirtokosok fogják bemutatni az egész község és környék lakossá­gának a modern gazdálkodás helyes irányait. Nem uj hivatalok alakításáról van ebben az elgondolásban szó, haneip báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszternek az a terve, hogy ma­guk a magasabb képzettségű hely­beli gazdák vezessék és irányítsák a nagytőkebefektetéssel járó mező­gazdaságfejlesztő kormányprogram- mot. A magunk erejével és tudásá­val, mindnyájunk hasznára és nem­zetünk felvirágoztatására csak úgy dolgozhatunk majd a magyar mező- gazdaság fejlesztésén, ha a tőkét és a munkát a tudás is segiti, vagyis, ha mezőgazdaságunkat tudományos alapokra fektetjük. Negyedmllliő pengő mezőgazgaságt és erdészeti ösztöndíjakra A mezőgazdaság ffejleszését szol­gáló második milliárdos program­mal kapcsolatban is szükség van arra, hogy a szakoktatás és a föld­mivelésügyi igazgatás nagyszabású kiépítése érdekében a szakemberek megfelelő számban álljanak rendel­kezésre. Bánffy Dániel báró föld­mivelésügyi miniszter ebből a cél­ból egyelőre negyedmillió pengőt meghaladó pénzügyi fedezetet bizto­sított azzal, hogy az ifjú termetők ösztöndíjakat kapjanak. Az első ilyen pályázat a mezőgazdasági szak­oktatás részére szükséges szak­emberek képzését mozdítja elő. A gazdasági szakoktatást minél ál­talánosabbá és tökéletesebbé kell tennünk, mert csak igy érhetjük el a szakismeretek színvonalának kor­szerű emelését az egész országban. Bánffy Dániel báró nagy súlyt kíván helyezni a klsgazdaifjak oktatására szolgáló téli gazda­sági iskolák hálózatának ki­építésére. Az általa bejelentett program szerint ezeknek az iskoláknak a száma fokozatosan a jelenleginek több, mint hatszorosára fog emel­kedni. Ennek következtében már most kell gondoskodni a gazdasági . tanárok számának megfelelő sza- | poritásáról, amit a gazdasági fő- I iskolák látogatottságának előmoz­dításával és a hallgatóknak a tanári szolgálatra lekötésével biztosítanak jelentékeny összegű ösztöndíjakkal kapcsolatban. Gondoskodás történt a gazdasági tanárok jó megélheté­sének biztosításáról is, amennyiben éppen úgy élvezik az automatikus elólépés előnyeit, mint a közép­iskolai tanárok. A földmivelésügyi miniszter az ősszel kezdődő tanévben 168 ösz­töndíjra irt ki pályázatot, az ösztön­díjak összege évi 1000, illetőleg 500 pengő, összesen 126.000 pengő végösszeggel. A pályázat határideje szeptember 15, a kérvényeket a földmivelésügyi miniszterhez címez­ve annál a gazdasági akadémiánál kell benyéjtani, ahol a hallgató tanulmányait végzi. Nemcsak az első, hanem a többi évfolyamok hallgatói is pályázhatnak. Megki- | vántatik legalább jó előmenetel, egyenlő feltételek mellett pedig előnyben részesülnek'a gazda szü­lők, gazdatisztek és közszolgálati alkalmazottak gyermekei. Az ösztön­díjasok legalább kétszerannyi évig kötelesek majd a gazdasági tanári pályán működni, mint ahány évig az ösztöndíjat élvezték, felvilágosí­tást adnak a gazdasági akadémiák, a mezőgazdasági kamarák és járási, vármegyei gazdasági m. kir. fel­ügyelőségek. Legolcsóbban a legjobbat A M. Kir. Közélelmezési Hivatal a következő célokkal és feltételek­kel pályázatot hirdet: A viszonyok megkövetelik, hogy a magyar házi­asszonyok gondolkodásmódjukat, szokásukat a tápláló, olcsó élettani- lag helyes főzésre és takarékosságra állítsák be, — ezért a minisztérium pályázatát két csoportba osztotta : Az első csoport: A legolcsóbb, legkorszerűbb, az idényeknek meg­felelő, tápérték szempontjából, he­lyesen összeállított heti étrend be­küldése, a fejadagok helyes be­osztásával. A második csoport: Konyhagaz­dálkodási (háztartási) takarékossági tanácsok, eddig elhanyagolt táp­anyagok felhasználására vonatkozó ötletek közlése. Egy pályázó tetszése, tudása sze­rint több pályázatot is beküldhet, mind a két pályázati csoportra, vagy csak 'az egyikre, fontos azonban, hogy minden egyes étrendet, vagy takarékossági ötletet okvetlen külön- külön darab papirosra, vagy leve­lezőlapra Írjon fel. Ezeket a külön lapokat azután elküldheti akár egy borítékban is. A pályázat cimzendő: a M. Kir. Közélelmezési Hivatalnak, Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 11. szám, 118. számú szoba. ( Akár borítékban küldünk be több pályázatot, vagy csak egy levelező­lapon egy pályaművet, mindenkor írjuk rá feltűnő betűkkel: Leg­olcsóbban a legjobbatl A pályázat határideje: 1941. évi szeptémber 15. Pályadijak : Mindkét csoportban: egy I. díj 200 P, egy II. díj 150 P, egy III. dij 100 P. fiz díj ä 20 P, húsz dij á 10 P és tárgyjutalmak. A köles és a hajdina A közellátás zavartalanságát két­féleképpen lehet biztosítani. Az egyik mód a készletekkel való takarékos­ság, a másik a kenyérgabona pót­lása más terménnyel. Az elsőt ren­delettel szabályozzák, a második­kal a termelő igyekszik a kérdést megoldani. A gabonaliszt pótlására a köles­liszt kitünően bevált. A búzaliszt egy részét sikerült ezzel helyettesíteni. A búza- és kölesliszt keverékéből ké­szült tészta, illetve kenyér nem ma­rad el a tiszta búzából készült mögött. MAVAUT szekszárdi autóbuszOz.mén«k MENETRENDJE Érvényes 1941. évi augusztus hó 15-tői. \ f 1202. Dunaföldvár—Szekszárd i 6 00 X Dunaföldvár községháza X 16 25 6 56 11-15 Paks pályaudvar 10 40 15 29 8 65 13 30 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 910 13-45 1204. Szekszárd—Tamási— f Magyarkeszi—Siófok t 6-30 1405 Szekszárd (Szekszárd- Szálló) _ 8-50 21-25 Tamási pályaudvar _ _ . — 1705 Magyarkeszi postahivatal _ . 5 40 — 9 55-—1 Siófok fürdőigazgatóság _ _ —­18 05 1207. Szekszárd—Bonyhád—Pécsvárad 535 1315 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 910 21-25 7*15 14'50 1 Pécsvárad pályaudvar _ 7-25 16 20 9 02 16-10 f Pécs MÁV. 57. __________ft 450 1537 x Csak hétköznap közlekedik. f Csak vasár- és flnnepnap közlekedik. Kölest nem szoktak főnövényként vetni, igaz, az árvizes területek jó­részébe, mint főnövény kerül. E helyeken remélhetőleg jó termést is ad. Nagy része el van már vetve. Ha a termés megfelel a búza pót­lására, akkor már ezt is számításba kell venni kenyérellátásunk érdeké­ben. Nagy területet vethetünk be másodterménynek is. Korán leke­rülő növények, sőt az ország sok helyén korán lekerülő kalászosok után is sikerül még. Mivel ezek sze­rint a vetés ideje most van, azon­nal intézkedésre van szükség. A terület adva van. Mintegy négy millió hold búza- és rozsvetés után legalább felerészben trágyázott ka­pás kerül. Ez előtt az összes tarló­kat be lehet vetni azonnali feltörés után kölessel. Mégis számítsuk e területnek csak a felét, mivel több helyen nem sikerűi az időjárás és be nem érés miatt. Egy millió hold területre 20 kg-mai számítva 200.0Ó0 q vetőmag kell. A vetőmag nagyobb része a kölest termelő gazdák ke­zén van. A hiányt lehqt pótolni a beraktározott maggal. — Addig ne használjunk fel semmit élelmezésre, amíg az ország vetőmaggal einem lesz látva, hiszen úgyis itt van az uj gabona. A szükségletet igy fe­dezni lebet. A bevetett területen 4 q-s termést számítva, 4 millió métermázsa buzá- pótlást kapunk. Olyan mennyiség ez, ami majdnem eléri Csonkamagyar-

Next

/
Thumbnails
Contents