Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-13 / 60. szám

XML Mohram. to. atm. izetozflrd. 1941 mumszlm 13. (tenia) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre — 12 pengő || Félévre _____6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lop szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerUI. — - llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. A föld Irta: Jánosi György A mostani hánykolódó világban ismét visszanyerte nagy jelentőségét a magyar föld, a megbecsülést a magyar föld népe, a gazdasereg és a közfigyelem ismét a magyarföld népének munkáján nyugszik. Mi történt, mi történik a magyar föl­dön? A magyar holnap kérdése attól függ, hogy milyen feleletet ad erre a föld. Nyilván mindenki emlékszik arra, hogy a közelmúltban pontosan ugyanilyen érdeklődéssel kisérték a föld sorsát boldogok és főként bol­dogtalanok. Siettek is gyanús szán- dékuak a nemes gazdasági kérdé­seket a maguk politikai érvényesük lése számára kiaknázni. A termelés­ből, a többtermelés hangoztatásából osztállyá tömöritették a kisgazdákat, sikerült kétes helyzetet teremteni és befogni a tapasztalatlan tömeget a maguk érvényesülésének szekerébe. Isten őrizze meg az országot délé­től s amikor a magyar földről Írunk, vagy a magyar gazda értékét han­goztatjuk, ez azért történt és tör­ténik, mert meg vagyunk arról győződve, hogy elérkezett az idő, amikor ráeszmél Európa arra, hogy függetleníteni kell magát minden külső gazdasági elnyomatástól. A fegyverek szabadságharcával párhuzamban kell történnie a kenyér szabadságharcának is. Emlékezzünk! Európa gabonabehozatala megkö­zelítette a 100 millió métermázsát. Ebből nagy rész esett Németor­szágra. Ránk semmi, mert csonka hazánk ki tudott szállítani évenként 8—10 millió métermázsa gabona­féleséget, amellett, hogy a maradék bőségesen ellátta az országot. Ez a ÍOO millió métermázsa gabona ütő­kártya volt az idegen ér dekeltség kezében s vele a nemzetközi speku­láció nem egyszer csaknem tönkre­tette a magyar gazdaközönséget, gyengítette a magyar állam teher­bíró képességét. A magyar búza árát mindig ez a 100 millió métermázsa gabona ára szabta meg s ha Csiká* góban ennyi, meg ennyi bushel bú­zát tettek hajóra, megsínylette a magyar gazda, kisgazda, részarató, az egész ország. A szó szoros ér­telmében a magyar búza árát Csiká- góban határozták meg s hogy az amerikai jenkik feje ne fájjon, azt nekün^ kellett elszenvednünk. Az uj világ egyik ma még gyen­gén hangoztatott jelszava az, hogy függetleníteni kell Európát ettől a gazdasági gyámságtól. A magyar kormány tökéletesen tudatában van annak a feladatnak, amit ez a szán­dék a magyar földre ró és csak örömmel köszönthetjük azokat a pompás intézkedéseket, a föld- mivelésügy nagyszerű szándékait, amelyek arra hivatottak, hogy az óvilági állapotok korhadt és gazda­ölő, gyanús és árdrágító eredmé­nyeit örökre megszüntesse. Miről i lehet szó ? Magyarország ellátására 18*5 millió métermázsa gabona kell. Ebben nincs benne a takarmányo­zásra szükséges gabonanemü. Ter­méseredményünk jóval felülmúlja ezt a szükségletet. Úgy azonban, hogy mig más országban a termés átlag 15—17 q holdanként, nálunk ez a szám 6—65 q volt csupán. Tehát a magyar föld, amit a török­hódoltsági idők Európa kertjének neveztek el, a közfelfogás Kánaánok emleget, a saját termőképességének sivárabb talajú országokhoz viszo­nyítva is csak egy harmadát adja. 1928-ban indult meg a több és jobbtermelés ügye hazánkban. A bolettás világ letorkolta, elgáncsolta a remekül megvalósuló szándékot. A tőbbtermelés kevesebb termeléssé változott. Most az idők visszatérítik az egyszer szárnyrakelt sasfiókot s ott vagyunk, hogy sajnálnunk kell a közbeiktatódott átmeneti időket. Beláthatatlan fejlődési lehetőséget jelentett néhai Darányi miniszter- elnök győri beszéde, melyben kö­zölte, hogy a kormány milliárdos programmja hatszáz milliót szán a honvédelem fejlesztésére, mig 400 milliót a többi tárcák kaptak volna. Az ismeretes események következ­tében a milliárdot majdnem teljes egészében a honvédség korszerű fejlesztésére fordították és mint is­meretes, ez a befektetés meg is hozta a maga sikereit. Most újabb milliárdos program- mot állított össze a kormány és mint báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter közölte a sajtóval, ez a Programm a megnagyobbott ország­nak földmivelő lakosságában és földjében rejlő értékeit hivatott na­gyobb mértékben érvényre juttatni. A milliárd pengő súlyos terhet je- _lent ugyan, de mert a programm végrehajtása nemzeti ügy, annak vállalása elől kitérni nem lehet. Hogy ez a programm mit jelent, azt megvilágíthatjuk azzal, hogy az 1925—1940. évek közt a földmi- velési tárca összes fedezete 685 | millió pengő volt. _____ A több és jobb termelés talán nem is egészen helyesen határozza meg a magyar nemzetgazdaság szándé­kait. Jobb lenne azt mondani, hogy a föld teljes kihasználása. Ez csak addig lehet, amíg a tél rá nem te­szi a kezét mindenre és be nem kergeti a föld hőseit a négy fal fel­legvárába, hogy ott folytassák to­vább, amit a földön abba kell hagyniok. A föld teljes kihasználásához nem elég a szándék. Hiába akar valaki szőlőt csapra metszeni, ha azt se tudja, milyen az ? Hiába hangoz­tatjuk azt, hogy kétszer kell arat­nunk, időben kell kihasználnunk a föld termőkészségét, vagy többet és jobbat kell termelnünk, ha nem ér­iünk hozzál A magyar gazdasági tudományokat, még az iskolák is aféle másodrangu, parasztintézmény­nek tekintették sokan. S most fel- . tárul roppant horderejűk. Most min- I den szem rajtuk függ s állítom, hogy A mezőgazdaság fejlesztésére for­dítandó egymilliárd pengővel tiz év alatt fogja a kormány a program- mot megvalósítani és biztos, hogy ez az egymilliárd pengő többszörö­sével fogja majd gyarapítani a nem­zeti vagyont és a nemzeti jövedel­met. Gyönyörű perspektívát nyit ez a programm az ország egész lakos­sága számára, mert a mezőgazda­ság fellendülése a többi gazdasági ágak megerősödését, az egész or­szág nagyobb anyagi jólétét, teher­bíró képességének fokozását és szel­lemi haladását is előmozdítja. Olyan termelési törvényt jelent a báró Bánffy miniszter által bejelen­tett programm, amely a mezőgaz­daság teljesítő képességét fokozza. Erre a fokozásra pedig annál in­kább is szüksége van az ország­nak, mert a kisgazdatársadalom és a mezőgazdasági munkásság jöve­delemelosztása helyesbítésre szorul. Mindenkinek bele kell illeszkedni a nemzeti termelés rendjébe és az állam be is avatkozik ott, ahol vi­lágos, hogy a birtokos ingatlanát nem műveli, vagy gazdálkodása az | okszerű gazdálkodással ellenkezik. a több, jobb termelés, a magyar föld teljes kihasználásának kérdése attól függ, hogy az egyedül hivatott ma­gyar gazdasági szervek e mostani nehány hét alatt, de méginkább az elkövetkező téli időben mimódon tud­ják pótolni a bolettás időkben vissza- hanyatlott dolgokat? így mondjuk: a magyar kenyér szabadságharcá­nak sorsa attól függ, hogy a ma­gyar gazdasági értelmiség milyen módon veti bele nemzetmentő tu­dását ebbe a kemény harcba ? Most nincs több mondanivalónk, hogy a többit ők mondhassák el úgy, ahogy eddig is mélységes szerénységgel várták jelenésük idejének elközele- dését. Ez az idő megérkezett. Na­gyobb kenyér, nagyobb ország! — mondta valaki. Reméljük, hogy ez bekövetkezik és ilyen alakot nyer: a föld kihasználása növeli hazánk gazdasági jelentőségét a világban, jobbá, értékesebbé teszi a magyar \ nemzet életét. A magyar földmivelésügyi poli­tikának — úgymond báró Bánffy földmivelésügyi miniszter — jel­legzetesen kisgazdapolitikának kell lenni, mert az ország szántó területének közel háromnegyed része, állatállományának négy­ötöde pedig kisgazdák kezén van. Ez az arány pedig a kormány föld­birtokpolitikája következtében a jö­vőben tovább is emelkedik. Elsőrendű érdek e programm végrehajtása mellett a magyarság megerősödése és evégböl támogatni kell a föld­birtokpolitika végrehajtása során a népes családokat és e népes csa­ládok alapját: a mezőgazdasági munkásságot. Nagyobb töke, több tudás kelt a mezőgazdaság haladásához és éppen ezért nagyvonalúan ki kell építeni a mezőgazdasági szakokta­tást, a téli gazdasági iskolákat és tanfolyamokat, mert a cél az, hogy az ismeretek minden gazdához el­juthassanak. Hogy pedig a lakos­ság az eredményeket gyakorlatilag is láthassa, Milliárdos programm a magyar mezőgazdaság fejlesztésére Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents