Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-25 / 46. szám
TOLNANEGYEI UJSlfi 1941 junius 25. választóval, meghallgatva és javítást Ígérve azokban a problémákban, amelyeket eléje tártak. Alsónána és Várdomb szervezeteit szombaton délután látogatta meg Szakáts Pál- Itt h, mint Decsen, a beszámoló beszéd után köz- és magánérdekfi panaszokat vett fel. BAtai választóit szombaton este látogatta meg a képviselő. A nagy számban Összegyűlt választók lelkesen ünnepelték a község érdekében sokat fáradó képviselőt. Képviselőnk beszámolója után a község választói táviratban üdvözölték dr Bárdossy László miniszterelnököt és vitéz Lukács Béla pártelnököt. Bogyiszlón 22-én, vasárnap délelőtt számolt be képviselőnk az időszerű kérdésekről. Istentisztelet és az építendő iskola ügyében egybehívott egyházközségi közgyűlés után megtartott pártértekezlet igen lelkes hangulatban folyt le, aminek bizony sága az a tény is, hogy a miniszter- elnököt és vitéz Lukács Béla pártelnököt táviratban köszöntötték, hű ségükről biztosítva őket az ország- épités nehéz munkájában. Vasárnap délután Sióagárdon és Harcon volt pártértekezlet. Sióagárdon részt vett a leventeversenyen, ahol sokáig elbeszélgetett a leventékkel, érdeklődve munkájuk iránt. A népes agárdi pártgyülésen dr Málinger Mihály körorvos üdvözölte a képviselőt, biztositva arról, hogy a község választói bizalommal figyelik épitő munkáját. A képviselő beszámolója után dr Szakáts István kir. közjegyző szólalt fel, mialatt a képviselő közérdekű és magánügyekben vett fel panaszokat. Képviselőnket kőrútjára dr Szakáts István kir. közjegyző, dr Hadnagy Albert vármegyei főlevéltáros, dr Halmos Andor vármegyei központi titkár és Kelemen Sándor kerületi titkár kisérte el. A három nap alatt szerzett tapasztalatokról hétfőn délelőtt az illetékes vármegyei hatóságoknál, így a vármegye főispánjánál, alispánjánál és a pénzügyigazgatóságon folytatott tárgyalásokat. Délben pedig az idén érettségizett gimnáziumi növendékeket a Kaszinó kertjében látta sörpartin í vendégül, amikor is az életbe induló fiatalokkal hosszasan elbeszélgetett, támogatásáról biztositva őket. Az Országos Nép- és Család- védelmi Alap 60 millió pengős keretben végez igen nagy szociális munkát. Gazdasági utón természetben juttatott kölcsönökkel, a megsegítettek munkájának bekapcsolásával teremti meg az erkölcsileg egészséges, de anyagiakban szűkölködő sokgyermekes magyar családok megélhetését. A költségvetési keret külön gondoskodott a keleti és erdélyi országrészek szociális szükségletének kielégítéséről. A már meglévő gyermekvédelmi intézmények fenntartására 14 millió pengő jut. A társadalmi és szociális intézmények másfélmillió [pengőt kapnak s a Szociális Felügyelőség személyi és dologi kiadásai összesen 1 millió pengőbe kerülnek. — Hatmillió pengő jut a sokgyermekés mezőgazdasággal foglalkozó családok intézményes támogatására, s összesen 37 és félmillió pengő áll rendelkezésre a szorosabb érte* lemben vett családvédelmi munkásság költségeinek biztosítására. A 37 millióból ötezer kertes családi ház épfii s 4 millió pengő értékben kapnak haszonállatot az arra érdemesek, fél millió pengő értékben pedig apró háziállatot. Szociális és közgazdasági szempontból egyaránt nagy jelentősége van annak, hogy a téli hónapokban munkanélküli lakosság háziiparának megteremtésére és fejlesztésére 2 5 millió pengőt forditanak s emellett 1 millió pengővel segíti az Alap elő a sokgyermekes falusi családok föld- hözjutását. Székelyek a Bácskában A világháború után ébredtünk rá arra, hogy országunk szétdarabolá- sának a gyűlöletes trianoni békeparancs mellett egyik oka volt az, hogy magyarságunk nagyon megcsappant lélekszámát illetőleg. A sók háborúban elpusztult magyar után a világ minden tájára elvándorolt tőlünk sok ezer magyar vérünk. Elmentek és megmutatták a magyar életerőt Amerika gyáraiban, a gyarmatok ültetvényein. Századok alatt háborúban és a szürke élet hétköznapi küzdelmeiben folyott a drága magyar vér. És mi egyre kevesebben lettünk, s mire magunkra ébredtünk szegényen, kifosztva és megtépázva, elfogyva állottunk az európai élet országutján. A fekete-sárga spanyolfal össze- omlott és mi magunkra maradtunk. I Meg kellett lássuk, hogy egyedül vagyunk és testvéreket csak azokban lelhetünk, akiket elhagytunk vándorolni innen. A magyarság nagyszerű önmagára ismerésének bizonysága az az ajándék, amit Kormányzó Urunk születése napján adtunk az ország- gyarapitó Hadúrnak. A magyar honvédség által felszabadított Bácskába hazatelepítettük a bukovinai székelyeket Századokon keresztfii hiába sírták bele a bukovinai éjszakákba hazavágyó panaszos dallamaikat, azok visszavágódtak a Kárpátok keleti oldaláról! Hiába írtak, hiába szerveztek sokan mozgalmakat az ér- dekfikben, Hadikfalva, Istensegits, Fogadjisten, Józseffalva népe továbbra is az elnyomatás keserű kenyerét ette. A román csendőrszuronyok árnyékában elfojtott kiáltás örömujjongássá változott, a bukovinai szivekben felzugott ismét a lármafa, amely most nem menekülésre, hanem haza- telepedésre szólította fel székely testvéreinket. 177 év után ismét itthon, a szabad magyar főidőn állanak s ajkukat tisztán és boldogan hagyja el immár az a férfiasán zengő, örömet és sirá it olyan gyönyörű ízzel kifejezző énekes magyar szó, amit nem sikerfiit elnémítani. Mi, a dunántúli magyarok örömmel és szeretettel üdvözöljük őket az elhagyott magyar föld megtalálása alkalmából. És azt mondjuk nekik, hogy mi egyet akarunk csak, és ez minden: Magyar földről ném vádorolhat ki többé soha senki, hanem építsen házat, falut, országot, magyar jövendőt itt a Duna- völgyében. Fogadalmunk pedig az, amit a fiatal erdélyi költő ezelőtt pár évvel éppen halála előtt igy fejezett ki: — Magyarok Afrikában, Ázsiában Párisban, vagy Amerikában, Öljetek mellém! Üj (de, gyűlj ide népem, s hallgasd, amit énekelek ... Dalolj velem hörögve, és vigan és dörögve tízmillió, százmillió torok I S Európa fogja be fülét s nyögjön a borzalomtól és órüljöa bele; Epévé változzék a viz, mit lenyelek ha téged elfeledtelek I Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget 1 Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága I Társadalmi rágcsálók A városban ragyogó napsütésben sétálnak a hölgyek, falvakon összejönnek, tereferélnek. Az emberek sietnek, az üzletek mosolyogva néznek nagy szemükkel a forgatagba. S mig a város belsejében és a falvakon halad tovább az élet s min- denik embernek a maga gondja képezi élete terhét, amelyet vállain kénytelen viselni, addig sokan vannak, akik — úgy látszik unalmukban, — mindenkit megrágnak, mindenkire tudnak megjegyzést tenni s mindenkiről tudnak rosszat mondani. Eddig csak egyes asszonyokról tudtuk, hogy fecsegők, pletyká- zók s tudtuk azt is, hogy az ilyenek bizony a műveltség nagyon -alacsony fokán állók még akkor is, ha a külsőből másra lehetne következtetni, mert igazi művelt, finom lelkű urinő nem pletykál, nem csap fel társadalmi rágcsálóknak. Sajnos, ma le kell szögezni azt Í3, hogy már vannak férfi társadalmi rágcsálók is, akik csak úgy szórják pletykáikat nőkre, férfiakra egyaránt. Ha azután elérkezik a számonkérés, van nagy mosakodás. 0 X Y-tól hallotta, de rá ne hivatkozzanak, mert nem akar összeveszni senkivel, avagy hangos fellépéssel és tagadással igyekszik kibújni a felelősség alól. Emberek, magyarok, hát igy kell élni? Hej-hej nyelvhősök, jó lesz vigyázni, mert már csordultig a türelem pohara, már útban vannak a patkányfogó cicák s ha elcsípnek, csúnya véged lesz! Harapd össze fogad, ha nyelved, csípni, locsogni akar s tanuld meg jól e két szót: „Ne fecsegj!“ TtiMélel Dr Antal István államtitkár a Magyar Élet Párt megalakulását, fej- lődését, történetét ismertette a Mára- marosszigeten tartott zászlóbontó gyű lésen. Beszédében rámutatott azokra a nagy és fontos feladatokra, amelyek a magyarságra várnak. A Magyar Élet Pártja három pilléren nyugszik. Első a trianoni állapot tagadása, a másik külső függetlenségünk és belső szabadságunk megőrzése és a harmadik a keresztény eszme alap- I ján álló nemzeti szolidaritás. Ez a Hodlemlékműoek. orszúszaszlóK, templomlelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Huischenliacher Ödön és Fia (kutschenbaoher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sirkő^nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 párt volt az első, mely az alkotó magyar fajvédelem jegyében hirdette a kulturális, gazdasági és politikai megújhodást és a nagy háború után már olyan elveket hirdetett, amelyék ma már általános európai eszmék. Ennek a nagy és átfogó programnak a megvalósítása azonban összefogást kíván, A Magyar Élet Pártja két évtized alatt jó munkát végzett, —mondotta Antal István. Kivezette az országot az összeomlásból, rendet teremtett a háború utáni zűrzavarban s kivezette a magyarságot abból a megalázó helyzetből, amelybe Trianon és a Nép- szövetség állította. Még nem vagyunk az üt végén. Elindultunk, de még nem érkeztünk meg. Nehéz feladatok várnak még ránk, melyek között első az ország lelki és hatalmi biztonságának megteremtése és biztosítása. A háború | után bekövetkező ujjárendezéskor csak j tiszta erkölcsi és súlyos hatalmi erőkkel ülhetünk le a tárgyaló asztalhoz. I A magyar érdekek európai érvéA Családvédelmi Alap munkája
