Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-25 / 46. szám

1941 junius 25. nyesülését csak erős magyarság vívhatja ki. Az ország erkölcsi és hatalmi ere- jének egyik legfontosabb alapfeltétele a magyar honvédség továbbfejlesztése, továbbá a magyar gazdasági élet tel- jesitő képességének és rugalmasságá­nak növelése. A közrend biztosítása ugyancsak nagyon fontos. Politikai és közéleti belső csatározások ilyen súlyos időkben csak aláássák a nem­zet erejét. Azért kell dolgoznunk, hogy a magyar politikai élet ne az eröpazarló harcoknak, hanem a termékeny együttműködésnek legyen színhelye. A cigánykérdés rendezése Évszázados probléma hazánkban a kóborcigányok letelepítése és — munkához szoktatása. Ismerünk pró­bálkozásokat arra vonatkozólag, hogy le akarták telepíteni őket, s helyhez kötött életet biztosítani szá­mukra. Azonban mindezideig nem járt sikerrel semmiféle próbálkozás. Mert továbbra is mint a társadalom fekélye éltek és betegséget, bűnt terjesztve vándoroltak faluról-falura. A cigánykérdés rendezésére vo­natkozó rendeletet most tárgyalják és a közeljövőben már napvilágot fog látni. A terv szerint a. kóbor cigányokat munkatáborba gyűjtik ősszé, ahol munkára szoktatják őket. A vármegyék nyilván fogják tar­tani a kóborló cigányokat és a sze­rint, hogy az egyes vármegyékben mennyi cigány él, állítják fel a munka­táborokat, ahol a gyermekeket isko­lai oktatásban részesítik, az idősebb férfiakat és nőket pedig ipari és mezőgazdasági pályákra képezik ki. A rendelet Sikerét szolgálja az a tény, hogy a lótartást meg fogják vonni a cigányoktól s igy el fognak tűnni országutjainkról a cigány- j karavánok. A magyar társadalom meg fog szabadulni ily módon a kóbor és sátoros cigányok garázdálkodásától. — Kitüntetéses birói-ügyvédi képesítés. Ifj. Marxreiter Alajos dr szekszárdi törvényszéki jegyző az egységes birói-ügyvédi vizsga má­sodik felét a budapesti vizsgabizott­ság előtt kitüntetéssel letette. Hisz- szfik, hogy ez a kivételesen ritka képesítés szép reményekre méltán jogosító karri ér kezdetét jelenti. — Az erdélyi emlékérmek ki­osztása Pakson. Felejthetetlen ün­nepségben volt része a Kormányzó ur ófőméltóságának születése nap­ján Paks közönségének. A vallás­felekezetek istentiszteletei után a községháza udvarán szép és meg­ható ünnepség keretében adta át dr Korniss István járási főszolgabiró Őfőméltósága által alapított és ado­mányozott „Erdélyi érmet* mind­azoknak, kik az elmúlt év nyarán részesei voltak Erdély egy részének TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Isten országa inkább ez ... Irta: Kovácsné Huszár Jolán Beszélnek sokan, mondanak gazdag, gyönyörű szólamot S ajkukon a zengő Ige a lelked számára halott. Látod mögötte azt, aki nem adja magát eszközül S a csodálatos hegedűn csak lélek nélkül hegedül. Jaj, szép a szó, a gondolat, a szédületes ész, titok. Mi belőlük, mint áradat — Isten kegyelméből buzog: Szép, szép a gazdag messzeség, az ígéretek földje szent; Az út, amelyet megmutat: az Üdvözítő erre ment. De akkor ragad meg csupán és akkor hisznek teneked: Ha arra, amit énekelsz, reá tetted az életed, A küzdelmed, a könnyeid, alázatos, mély vágyadat, A ujjongásod, örömöd: nem szavakat, de magadat. S tiéd mindaz a nagy csoda: a látás és a kegyelem Istennel jársz fenn a hegyen és Istennel a völgyeken ... S megérzem rajtad a hegyek csodáit akkor, ha alant A völgyekben is énekel lábad alatt a föld. a hant.. . Isten országa nem beszéd, nem tudomány és gondolat: Isten országa inkább ez: megöldökölöm magamat... Odaadom és leteszem kicsinyen, koldusán szivem Akkor hisznek majd énnekem, akkor enyém a győzelem. János ig. tanító Kölesd. 7. Berké- nyi Ádám pénztáros jelentése. 8. Ál­talános tisztujitás. 9. Esetleges in­dítványok. 10. A közgyűlés bere­kesztése. Himnusz. — Halálozás. Niederland Ferenc bátaszéki nyugalmazott tanító folyó hó 18 án életének 76 ik évében el­hunyt. Temetése folyó hó 19-én dél­után volt Bátaszéken nagy részvét mellett. Elhuny tát özvegye, gyer­meke és kiterjedt rokonság gyá­szolja. — Érdekes magyarságtudomá­nyi előadássorozatot rendeznek a debreceni nyári egyetemen. A debreceni tudományegyetem az idén is megrendezi a világszerte ismert Nyári Egyetemet augusztus 1—18-ig. A tanfolyam programjának közép­pontjában a magyarságtudományi előadássorozat áll, amelynek meg­rendezésével a Nyári Egyetem veze­tősége a helyes magyar önismeret elmélyítésének és az egységes ma­gyar közszellem kialakításának ügyét akarja szolgálni. A magyar nyelvű előadásokkal párhuzamosan német és olasz nyelvű előadásokat is tar­tanak kiváló külföldi és magyar tu­dósok. A nyelvleckék a modern nyelvek elsajátítását teszik lehetővé. Az előadások időpontját úgy válasz­tották meg, hogy a modern városi ! strand- és gyógyfürdő és a gyö- I nyörü nagyerdő nyújtotta üdülési lehetőségeket, valamint sportolási j alkalmakat a hallgatóság kihasznál- j hassa. Féláru utazás Debrecenbe és j vissza. A tanfolyamra előképzett­ségre való tekintet nélkül bárki be- iratkozhatik. Mindennemű felvilágo­sítást készséggel ad a Nyári Egye­tem titkársága (Debrecen, Központi Egyetem). — Másodszor is lesz selyem- hernyótenyésztés. Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség a folyó évben másodszor is rendez- tet tenyésztést. Mint ismeretes, az első tenyésztés májusban kezdődött, mig a második julius végén, vagy augusztus első napjaiban bonyoló­dik le, vagyis akkor, amikor az aratási munkák már befejeződtek. A szükséges selyempete mennyisé­get a felügyelőség már be is sze­rezte, úgyhogy az már most ren­delkezésre is áll. Felhívjuk az ér­deklődök figyelmét erre a körül­ményre, hogy a második tenyész­tésben résztvenni kívánók fordulja­nak mielőbb a szekszárdi selyem­tenyésztési felügyelőséghez. — A fémgyfijtö a háziasszo­nyokhoz. A vasgyüjtéssel kapcso­j latban a háztartásokban felgyűlt vas- ! és fémhulladékok rendszeres gyüj- I tése, helyes kezelésük és a vasna­pokon történő, beszolgáltatásuk so- | kát jelent a gyűjtési munka sikere I szempontjából. Éppen ezért a Fém­gyűjtő felhívja a háziasszonyok figyelmét, hogy a gyűjtött ócskavas kellő kezelése sokbad emeli az anyag gazdasági felhasználhatóságát. Ha konzerdobozokat tesznek el, akkor helyes ezeket kimosni és szárazra | törölni, mert különben a jelentkező rozsdásodé? felhasznál hatatlanná te­visszaszerzésében. Az ünnepélyt a leventezenekar a Himnusszal nyi­totta meg. Müller József rk. segéd­lelkész, — aki maga is részt vett, mint tábori lelkész a bevonuláson, — tartott mélyen átérzett, tüzes ha­zafias beszédet, majd a kitüntetet­tek nevében köszönetét mondott a Kormányzó ur Of Öméltóságának a kitüntetésért s valamennyidk nevé­ben hitet és fogadalmat tett, hogy továbbra is hű fiai és védelmezői akarnak lenni az édes magyar hazá­nak s ha elérkezik az idő, Istenben hivő lélekkel, megnövekedett lelke­sedéssel fognak ismét Őfőméltósága zászlója alá sietni, hogy vissza­állítsák minden magyar leghőbb vágyát, a szép, nagy bolog Magyar- országot, hogy időtlen időkig hir­dessék a Kárpátok hegyormaira tű­zött magyar zászlót, a magyar élni akarást. Utánna dr Korniss István főszolgabíró meleg kézszoritás mel­lett nyújtotta át az érmeket a nem­zet büszkeségeinek, a napbarnított arcú, kemény nézésű honvédeknek és lelkes, hazafias szavakban buz­dította őket a haza további szolgá­lataira. Az ünnepségen részt vett a község értelmisége, a polgári fiu- és leányiskola növendékei és a le­venték diszszakasza, mely utóbbi az ünnepség után diszmenetben tisztel­gett a kitüntetettek sorfala előtt. — Érettségi vizsga a szekszárdi gimnáziumban. 46 tanuló vett részt az érettségi vizsgálaton, köztük 1 fiú- és 5 leánymagántanuló. Az írás­beliek május 15—17-én voltak. A kővetkező tételek kerültek kidolgo­zásra : magyar nyelvből és irodalom­ból : a) Individualizmus és közösségi eszme küzdelme Az ember tragédiá­jában. b) Az elektromos hullámoktól a kozmikus sugarakig. Latinból: Ver­gilius, Aeneis XI. 180—207. Német­ből: Magyar húsvét 1941-ben című szöveg németre fordítása. A szóbeli érettségi vizsgálat június 14—20. napjain folyt le Madocsai Pál tan­ügyi tanácsos, főigazgatói szakelőadó elnöklésével. Mind a 46 tanuló vizs­gálatot tehetett. Eredmény: kitüntetés­sel érett 3 tanuló: Kiss László, Leszlei Márta, Pozsonyi Károly. Jelesen érett 3: Bereznay István, Nedók Ferenc, Varga Anna. Jól érett 19: Devecseri László, Eordögh Bertalan, Horváth Sándor, Jaszmann László, Kelemen Margit, Kenéz János, Kindlovics Jó­zsef, Kovács Károly, Lovas Gábor, Németh Pál, Pirgi Tivadar, Prantner János, Schléder Henrik, Stengeli And­rás, Tessényi Gyula, Törő József, Ulrik Ferenc, Vendel Ilona, Vendel Mária. Érett 13: Dőiy Dénes, Gaal Dezső, Hetényi Lajos, Horváth Nán­dor, Kilián Mihály, Lestyán István, Petz János, Ranga Ferenc, Ranga István, Rehák Imre, Sarlós László, Suhajda Géza, Zsigmond Zoltán. Egy tárgyból javít 6, ismétel 2 tanuló. — Eljegyzés. Klósz Györgyit el­jegyezte Szdllásy Ernő tanító, Báta­széken 1941 junius 15 én. (Minden külön értesítés helyett.) — Uj iskola épfii Bogyiszlói!. A bogyiszlói református egyháznak régi terve valósul meg. Éveken át próbálkozott segélyt szerezni arra, hogy iskolát építhessen meg. Most a vármegyei gyámalaptól 30 ezer pengős kölcsönt sikerült megsze­rezni, aminek segítségével felépül­het az iskola. A kölcsönügylet le­bonyolítását Böcs István presbiter és Gyöke József főjegyző jótállása tette lehetővé. — Tanitógyűlés. A Tolna-Ba­ranya—Somogyi Ág. Hit. Ev. Egy­házmegyei Tanítóegyesület julius hó 1-én délelőtt 8 órai kezdettel Bony- hádon, a Protestáns Kör nagyter­mében tartja rendes évi közgyűlé­sét az alábbi tárgysorozattal: a) Közös értekezlet a templomban. 1. 8 órakor Lelkészegyesület és Tanító­egyesület közős áhítata. 2. Elnöki megnyitók. 3. Esetleges közös ügyek megtárgyalása és elintézése, b) Kü­lön értekezlet 4. Elnöki jelentés. 5. „Az életnek tanítsunk“, előadó: Halmai Olivér sárszentlőrinci tanító. 6. „A tanköteles korú gyermekek akaratának irányítása, előadó: Végh

Next

/
Thumbnails
Contents