Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-25 / 46. szám

Mill. Mahon. Szétszórd, 1941 Junlns 25. (Szerdo) 46. szOm. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő I Hirdetések árait BLÁZSIK FERENC A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter • ■ ... .. . I széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. A hírrovatban el­. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­Előfizetési d IJ: I Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető | ként 60 fillérbe kerül. - Ildstkeresőknek 60 százalék kedvezmény Egész évre _ 12 pengő || Félévre---------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Ban koknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Összeférhetetlenség Alig két hónappal ezelőtt mon­dotta el a képviselőházban Bárdossy László miniszterelnök bemutatkozó beszédét, amelyben tiszta nemzeti programot adott s amelyben többek között bejelentette az uj összeférhe­tetlenségi törvényt és ezzel kapcso­latban a közéleti tisztaság felett való őrködés elsőrangú fontosságát. — Hangoztatta, hogy a törvény meg­alkotását a kormány egyik legfon­tosabb és legsürgősebb feladatának tekinti. Azóta az igazságügyminiszter és a kormány sokat foglalkozott a kérdés részleteivel s most a miniszterelnök elérkezettnek látja az időt a feladat megoldására. Miután azonban a kér­désnek különleges alkotmányjogi jelentősége van s miután a kérdés nem csupán közjogi és politikai, hanem erkölcsi és társadalomneve­lési is, úgy látja jónak a miniszter- elnök, hogy a törvényhozói össze­férhetetlenség szabályozásáról szóló törvény megalkotásának kezdemé­nyezése ne a szokásos utón történ­jék, tehát ne a kormány terjessze a Ház elé, hanem az előkészítésbe vonják be a Házat s a Ház a tör­vényjavaslat kidolgozására küldjön ki külön bizottságot és utasítsa fel­adatának a lehető legsürgősebb el­végzőre. Azért tartja szükségesnek a mi­niszterelnök a megoldás ilyen for­máját, mert a törvényhozói — tehát a Képviselőház és Felsőház tagjai­nak összeférhetetlensége olyan kér­déseket érint, amelyek a két Ház belső életét, működését, a közéleti erkölcs elveinek a törvényhozókra való alkalmazását, a törvényhozói minőségük különleges feltételeit, sőt személyes kapcsolatait és cselekvé­sét érintik, amelyek felett a Ház tagjainak kell majd állást foglalni és a Háznak kell e kérdések el­bírálásánál befolyását érvényesíteni. Bárdossy László miniszterelnök javaslatát a képviselőház annyira fontosnak s elgondolását annyira helyesnek tartotta, hogy bejelentését egyhangúan fogadta el. Tisztában van minden képviselő azzal, hogy bejelentését egyhangúan fogadta el. Tisztában van minden képviselő azzal, hogy az elburjánzást ezen a téren is sürgősen meg kell aka­dályozni. A törvényjavaslat elő készítési munkálatainak megkezdésével egyik elsőrangú magyar sorskérdés köze­ledik a megoldáshoz, ami egészsé­ges társadalmi közszellemet s ma­gas erkölcsi színvonalon álló köz­életi felfogást fog megteremteni. Gömbös Gyula síremlékének felavatása A nemzet kegyelete ragyogó sír­emléket emelt vitéz jákfai Gömbös Gyulának, vármegyénk nagy szülöt­tének, a murgai tanító fiának, a providenciális államférfinak, Magyar- ország tragikusan elhunyt fiatal mi­niszterelnökének, a mostani világ- politikát mozgató Berlin—Róma ten­gely gondolata megteremtőjének. A megnagyobbodott ország résztvevő kegyelete mellett vasárnap délelőtt leplezték le a nagy halott porai fölé állított Örkény vitéz arany lovas­szobrát, amely híven kifejezi igazi egyéniségét annak, akinek emlékét hivatva van megőrizni. Hirdeti ez a szobor, hogy a vitéz magyar fajtá­ból sarjadt és minden gondolatá­val, tettével ezért a fajtáért küzdött életében az a Gömbös Gyula, aki­nek hamvait ez az emlékmű ta­karja. A leleplezés alkalmából össze­gyűltek a budapesti kerepesi teme­tőben nemcsak az egész hivatalos Magyarország reprezentánsai, ha­nem elzarándokoltak oda a közön­ség ezrei is. Bárdossy László mi­niszterelnökkel az élen ott voltak a kormány tagjai, a honvédséget vitéz Jány Gusztáv tábornok, hadsereg­parancsnokkal az élen nagy tábor­noki küldöttség képviselte. Ott vol­tak a felsőház és a képviselőház elnökei és alelnökei, igen sok or­szággyűlési képviselő és felsőházi tag. Megjelentek Gömbös Gyula leg­bizalmasabb munkatársai, volt mi­nisztertársai és igen sok más köz­életi kitűnőség. A baráti államok külképviseletének tagjai közül ki­vonult a német követség Erdmans- dorff Ottó német követtel az élen, továbbá Talamo márki vezetésével az olasz követség, végül a bolgár követség tagjai és a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek. Tolna vármegyét Szongott Edvin alispán képviselte, és koszorút he­lyezett a síremlékre. Az ünnepséget a Budai Dalárda énekszáma nyitotta meg, majd Raf- fay Sándor evangélikus püspök, mint a Gömbös Gyula Társaság el­nöke lépett a síremlék talapzatához I és megtartotta nagyhatású, költői szépségű avató beszédét, melyben azt fejtegette, hogy a barátok és követők egybesereglése beszélő bi­zonysága annak, hogy Gömbös Gyu­lát még ma is ott érzik maguk közt. Gömbös Gyulát még mindig maguk előtt látják derűs szemé­vel, szigorú arcával, okos nézé­sével, éles látásával, egyenes és határozott megállásával és azzal a bölcseségével, amelyet a sors­döntő idők mindenben igazoltak. Mert Gömbös Gyula nekik nem halt meg, itt él e földön tovább is szerettei szivében, tisztelői emléke­zetében, építő elgondolásaikban, nemes, hazafias felbuzdulásaikban. A gyönyörű beszéd után Raffay püspök áldást és imát mondott, majd a koszorúkat helyezték el a síremlék talapzatán. Az emlékezés sok-sok virága valóságos heggyé tornyosodott a síron. A kormány koszorúját Bárdossy László minisz­terelnök tette le, a felsőházét báró Radvánszky Albert, a képviselő- házét Tasnády-Nagy András, Érd- mannsdorff német követ Ribbentrop külügyminiszter koszorúját, Talamo márki az olasz kormányét, a bolgár követ a bolgár kormányét, a német követség légügyi attaséja Görlng marsallét, mig a honvédség nevé­ben vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter tette le az emlékezés virá­gait, a vitézi rendét pedig Igmándy- Hegyessy Géza nyug. testőraltábor- nagy. Mezei virágokból kötött meg­hatóan szép koszorút vitt Gömbös Gyula szülőfalujának, Murgának a küldöttsége. A Magyar Élet Pártja koszorúját Lukács Béla titkos taná­csos tette le, majd a miniszterelnök­ségét Bárczy István államtitkár. A Gömbös-család tagjai léptek ezután a síremlékhez. Két hadnagy fia és leánya, valamint özvegy édes­anyja és nővérei szintén odahelyez­ték a maguk virágait az emlékmű talapzatára. Megszámlálhatatlan ko­szorúval díszítették fel még az em­lékművet, amelynek mélyen meg­ható felavatási ünnepsége a Szózat ! hangjaival ért véget. Dr Szakáts PAI képviselő kőrutla A szekszárdi választókerület or­szággyűlési képviselője meglátogatta választóit, hogy tájékoztatást adjon azokról az időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről, melyek ma meghatározzák az egyén és a nem­zetközösség életét. Az a tény, hogy képviselőnk ezekben a nemcsak szá­munkra, de a világ számára is sors­döntő napokban lejött választói közé, fényesen igazolja, hogy mennyire szivén viseli választói sorát. Min­denütt, ahol megfordult, felvilágo­sított, tanított és igen melegen ér­deklődött azok iránt a problémák iránt, amelyek a magyar falu né­pét a mai nehéz időkben közelről érintik. Decs, Báta, Sióagárd, Harc, Bo* gyiszló, Alsónána, Várdomb közsé­geket látogatta meg. Decs pártvezetősége 20 án tartott választmányi gyűlésén, amelyet a községháza tanácstermében rende­zett a helyi szervezet, Szakáts Pált vitéz Könczöl János pártvezető üd­vözölte. A képviselő beszámolójá­nak . első szavai országgyarapitó Kormányzó Urunk felé szállottak, aki a napokban ünnepelte 73 ik szü­letésnapját. A gyűlés résztvevői he­lyükről felállva tisztelegtek Horthy Miklós előtt, akinek nevéhez és élet­munkájához a trianoni békeparancs revíziója és az uj népi Magyar- ország kialakulása fűződik. A nagy tetszéssel fogadott beszá­moló feltárta a tengelyhatalmak és a demokrata államok között dúló háború elvi rugóit, továbbá a most megindult német—szovjetorosz há­ború világnézeti különbségekben rejlő okait. A belpolitikai kérdések ismertetése során kiemelte Szakáts Pál, hogy a háborús időben most a belpolitikai pártharcok alább hagy­tak, mert most sem alkalom, sem idő nincsen erre. A magyarnak most egy kötelessége van s ez az, hogy egységesen, fegyelmezetten készüljön az európai rendezésre. Szakáts Pál beszámolója után Nif- nási Pál községi vezetőjegyző töb­bek hozzászólása közben ismertette a .község közellátási és szociális problémáit. A pártértekezlet után képviselőnk hosszabb ideig elbeszélgetett decsi Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents