Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-21 / 45. szám
uni. Mtinn. Szekszom, 1941 Junins 21. (Izomnál) 45. itfa TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztésig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_____ 6 pengő Pe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl)a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 60 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Ennek a mindent körültekintően mérlegelő külpolitikának és a nemzet fegyveres hatalmának köszönhetjük az elmúlt három év nagyszerű sikereit, amelyeket a maga Időszerű magyar kérdések A Vas Gereben szellemi hagyományait őrző és a mai magyar életkérdéseket állandóan szem elölt tartó s azoknak megoldását kulturális téren >zolgá1ó Vas Gereben Irodalmi Körnek Űrnapján tartott tolnai kulturestélyén dr Szakáts István kir. köijegyző, Vas Gereben Kör tagja időszerű magyar kérdések címen tartott ébresztő erejű előadása. II. Horthy Miklós kormányzó születésnapját ünnepelte szerdán, e hó 18-án a megnagyobbodott Magyarország és nemzetének minden fia tiszteletteljes szeretettel fordult e napon államfője felé, aki egy tölgy délcegségével hordja hetvenhárom évét. Az egész ország népe egybeforrva könyörgött az Ég Urához, hogy tartsa meg, áldja, segítse továbbra is a legelső magyar embert, a világháború utáni Közép- európa legsúlyosabb történelmi alakját: az országépitő, az országgyara- pitó vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur Öfőméltóságát, aki hetvenhárom évvel délceg vállain, újra a Beszkidek lejtőjéig, a Kárpátok gerincéig, Zágonyig és a Tisza torkolatáig inthet a magyar hadaknak. Minden magyar hálát adott ezen a napon a Mindenhatónak, hogy ezt a jelentős országgyarapitást töretlen friss erőben megérhette az a férfiú, aki több mint két évtizede képviseli a magyarság történelmi elsőségére való igényének jogfolytonosságát és az ország örökös területére való igényének a meg- szakithatatlanságát. Mert az ő monumentális egyénisége a magyarság legnagyobb történelmi megpróbáltatásának idején is mindig töretlenül képviselte az ezeréves hatalmi hagyományokat, az ezeréves politikai realizmust és sikerült épségben megtartania és uj századokon át is hatóvá tenni az ezeréves fejlődési erőket. Fenntartott, átmentett a jövőbe minden bevált magyar értéket és megőrizte, fenntartotta a magyar nemzet kifelé és befelé forduló jellemvonásainak mindig tiszteletet parancsoló férfias jellegét. Az ő érdeme, hogy történelmi magatartásunk megmaradt az általa megtestesített régi magyar férfiasság vonalán, hiszen közismert, hogy a magyar államkormányzat az összeomlás utáni idők válságsorozatai dacára is mindig megmaradt férfiasnak, fölényesnek, vagyis azokat a tulajdonságokat őrizte, amelyek az ősi magyar politikai géniuszt jellemezték. Az ő bölcs országvezetésének az eredménye az önálló magyar külpolitika és az önálló magyar hadsereg, amely együttvéve a legkitűnőbb európai tájékozottságot és a I legtekintélyesebb erőt képviseli. — I Felekezeti kérdés Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egymás között a szerint tegyünk különbséget, hogy melyik templomban imádja az Istent. Talán egyetlen magyar követelményt támaszthatunk, ha a felekezeti kérdésben s ez az, hogy semmikép, senkiben és semmiben, sehol se bántsuk azt a minden egyes egyén leikéből egybeszervezetett acélegységet, mely a nemzetet, a nemzet állandó megépítését jelenti. A nemzetiségi kérdés újabban egyre nagyobb hullámokat vet és vannak lelkiismeretlen emberek, akik az évszázados együttélés folyamán egybekovácsolt nem- zetegyedeket egymástól szinte erőszakkal akarják elszakítani. Ennél a kérdésnél mindenekelőtt tisztázzuk azt a tényt, hogy mi magyarok minden szerénységünk mellett is büszke nép vagyunk. Büszkék vagyunk történelmi múltúnkra, kultúránkra és Európa történelmében elfoglalt szerepünkre. Nem koldulunk senkitől beolvadást, nem kényszerítünk senkit a magyar népközösségbe való belépésre, mert azt tartjuk, hogy mindenkire nézve legfeljebb kitüntetés lehet az, ha tagja lehet ennek a nagymultu népnek. Mert „a magyarság nemcsak faji fogalom, de elsősorban értékfogalom is. Hűséget, nagylelkűséget, becsületet, jóakaratot és bátorságot jelent abban a minőségben és életmódban, melyet magyarnak mond a történelem.“ A nemzetiségeinktől csak azt kívánjuk, sőt követeljük, hogy a nemzet egységét ne veszélyeztessék, örömmel tapasztaljuk a német hivatalos álláspontnak a nemzetiségi kérdésben is vallott korrektségét, amely szerint az, aki nem tud beleilleszkedni híven ezen nemzetközösségbe, térjen vissza régi hazájába 1 A nemzeti munka minden egyedének benne kell lennie a közösség minden tényében uralkodó nemzeti nyelv és nemzeti kultúra egységében, mert tudnunk kell, hogy a nemzetiségeket is magába foglaló nemzet minden egyes tagja a nemzet külön- arcu történelmi műhelyének egységében termi meg életét. E mellett azonban a nemzet bármelyik tagja beszéljen olyan nyelvet egyéni élete viszonyaiban, amilyet akar s részesítse magát olyan kultúrában, amelyhez leginkább érez hajlamot. Tisz- I teljük nemzetiségeink érzelmeit és érzékenységét, de egyet nem lehet kívánni egyetlen nemzettől sem, hogy mesterséges eszközökkel ön- gyilkosságot kövessen el. Nem lehet józan ésszel követelni az államalkotó nép rovására előjogokat és erőgyarapitást ahhoz, hogy erősítsük azokat az elkülönítő törekvéseket, amelyek a közelmúltban már nem is disszimilációs hajlamokat óhajtottak kielégíteni, hanem egyenesen a magyarokat óhajtották kitelepíteni ezeréves hazájukból. — E helyütt is kénytelen vagyok leszögezni, hogy az ilyen felelőtlen magatartás — német vonatkozásban — rossz szolgálatot tesz annak az ezeresztendős magyar —német összeköttetésnek, amelynek barátságos volta pedig az európai egyensúly egyik biztosítéka. Földkérdés Tudnunk kell, hogy Isten ezt a földet, amelyen élünk, nekünk juttatta. Nekénk ezzel a földdel, mint Isten ajándékával, úgy kell bánnunk, hogy mindig érezzük, hogy ezt csak addig birtokolhatjuk, amíg méltók vagyunk Isten kegyelmére. Magyar tragikum szomorú jegye az, hogy a XIX. század második felében éven- kint százezernyi jó magyar ember vándorolt ki, ugyanakkor csendesen szállingóztak be az idegenek, mindenek felett pedig a zsidók. — Ha számba vennők hány ezer hold van most olyan emberek kezén, akiknek dédapja még lengyel Gettóben nyüzs* gött s hány magyar pusztult el Észak- és Délamerikában, akiknek lába alól, saját hibájukon kívül, kiszaladt az ősi magyar föld, akkor szivünkre nagy bánatnak kell ülnie. A magyar földnek a magyar hűséget kell jutalmaznia. Legyen a magyar föld azok kezében, akik megtartják, védik s akiken keresztül az isteni Gondviselés ezt a földet az idők végéig magyarnak tartja meg. Nemzeti öntudat — magyar iövendő A elmondottak összefoglalásaként le kell szögeznem, hogy magyar hivatásunkat, európai feladatunkat, emberi küldetésünket csak akkor tudjuk maradék nélkül betölteni, ha a magyar nemzet egy különálló és független történelmi műhelyben teljesíti feladatát. Termeljük ki a magyar egyéneket, az egyéniségeken keresztül a magyar közösséget, termeljük ki a nemzetfenntartó elemeket, olyanokat, akik keményen álla- ! nak a magyar élet viharában és nemcsak „lógatják fejüket a történelmi huzatban*. Az időszerű kérdéseknek csak egy nagyon kis részét tudtam felölelni mai előadásom keretében, de az idő előrehaladott volta sürget. Az elmondottak summázásaként le kell szögeznem, hogy magyar hivatásunkat, európai feladatunkat, emberi küldetésünket csak akkor tudjuk maradék nélkül betölteni, ha a magyar nemzet egy külön önálló és független történelmi műhelyben teljesíti feladatát. Ennek a külön álló és független magyar történelmi műhelynek feladata a teljes emberi értékek megteremtése. Mert a nemzet nem egyéb, mint egy külön történelmi műhely munkásainak egyeteme, a minden mellékgondolattól ment közös nyelv, közös kultúra, közös történelmi célok egységében. Ebben a történelmi kohóban termeljük ki hát a magyar egyéniséget^ a magyar ember tejes történelmi értékét, mert csak ilyen teljes értékű egyének biztosíthatják a közösség magyarvonalu fejlődését és erőkifejtését. Mondottam volt, hogy a .magyar célkitűzések megvalósítása érdekében elsodró erejű mozgalomra van szükség. Ezt az elsodró erejű mozgalmat nem újabb egyesületekkel, pártok alapításával vélem elérhetőnek, hanem csak egy igazi magyar egység megteremtésével. Úgy érzem, hogy mindenkinek, aki a* magyar sorskérdések intézésében szerepel, munkálnia kell az egészségesen, egyöntetűen gondolkozó, de különösen cselekvő [magyarok közös nevezőre hozását. Vegyük észre, hogy sokszor mesterséges válaszfalakat igyekeztek és igyekeznek emelni magyar és magyar közé. Vegyük észre, hogy nem a magyar jövő munkálják azok, akik ilyen természetű megmozdulások eszközéül dobják oda magukat.j Sokkal inkább érezzük meg azt* hogy ha néha külön utakon is járunk, de valamennyien becsületesen gondolkozó és magyar népünk elhivatottságában hivő magyarokként egy cél felé menetelünk. Ne értsen félre senki. Iyen és hasonló célkitűzéseket eddig is sokat mondottak s könnyen szemünkre vethetnék tendenciózus beállítottságú egyének, hogy mi, a magyar fajvédő gondolat munkásai, nem szolgáljuk ezt az egyetemes összefogást. Ezeknek azt üzenjük, hogy a nemzet összefogása csak magyar népi összefogás lehet, amely összefogásban mindenkinek segíteni kell,: aki a nemzet jobb jövendőjének Egyes szám ára 12 fillér politikafeletti állásában Horthy Mik- | lós készített elő, az a Horthy Mik- ' lós, akinek boldogságáért állandóan I ostromolják az Eget minden ma- I gyarok imái.
