Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-21 / 45. szám

TOLNAMEÖYH OJSlfl kialakítását őszintén akarja, de tá- vozniok kell a közszereplés dobo­gójáról azoknak, akik az elmúlt évtizedek alatt a jóhangzásu frázi­sokon keresztül nem az egységet, hanem sokkal inkább a rombolás szellemét szórták szét hallgatóik szivében. A magyar egység, a ma­gyar nép egyedeinek felemelkedését kell, hogy biztosítsa, mert csak erős magyar egyedekből sztllethetik meg mindnyájunk várva-várt és szebb jövendőt biztosító magyar közössége. Minden ilyen kulturestély előadása fel kell, hogy nyissa a szemünket, hogy meglássuk a magyar időszerű kérdések megoldása felé vezető egyetlen utat, a magyar egység, a magyar összefogás szükségességét az ősi magyar kultúra jegyében, A nemzet léié attól függ, hogy milyen véleménnyel van a nemzet önmagá­ról. Ez pedig az öntudat kérdése. Legyen a magyar öntudat igaz, egye temes, vallásos, mert akkor jelent egy nemzet öntudata erkölcsi és nemzeti erőt. Tolna vármegye mezőgazdasági bizottsága folyó hó 14-én tartotta ezévi tavaszi rendes közgyűlését Szekszárdon, a vármegyeháza tanácstermében dr Kováts-Sebestény Endre földbirtokos elnöklete alatt. A közgyűlésen meg­jelent Szongott Epvin vm. alispán, több környékbeli földbirtokos és a bizottsági tagok szép számban. Elnök megnyitójában megemlé­kezik az országgyarapodásról, a Délvidék visszaszerzéséről, majd át­tekintő képet nyújt a gazdatársada­lom mai helyzetéről. A vármegyei gazd. felügyelőség képviseletében megjelent Halmi Pál gazd. felügyelő részletes beszámolóban ismerteti a vármegye gazdasáági helyzetét. — Ráner László vm. kamarai előadó beszámol a bizottságnak a járási mezőgazdasági bizottságok műkö­déséről és azok fontosabb határo­zatairól. Wolf Antal bizottsági tag a szö­vetkezeti nevelés fontosságát han­goztatva, szükségesnek tartja, hogy már a nyolc osztályú elemi iskolák falsöbb osztályaiban és a közép­iskolákban tanítsák a szövetkezés lényegét és fontosságát. Foglalkozott a bizottság a vándor- juhászatokból eredő károk kiküszö­bölésével és ezzel kapcsolatban határozatot fogadott el, tegyen a Kamara javaslatot a földmivelés- figyi kormányzathoz, hogy vándor- juhászatot csak az tarthasson, aki földdel, vagy legelővel rendelkezik. A gyűlés folyamán felszólalt még Tolnay- Knefély Ödön az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke foglalkozott az érdekképviseletek munkásságával, hangsúlyozva a gazdaösszefogás fontosságát Michéli Mihály gazd. tanácsos, bizottsági tag szintén összefogásra és kitartásra buzdítja a gazdákat, hangoztatva, hogy a mai nehéz idők problémáit csak kölcsönös megértéssel lehet megoldani. Taksonyi János biz. tag a buza-árkérdéssel kapcsolatos pa­naszát adja elő, melyre a jelenlevő Schneider Elemér igazgató adja meg felszólalónak a megnyugtató választ. Több bizottsági tag felszólalása után a közgyűlés számos közérdekű indítványt fogadott el. A vármegyei muzeum legújabb szerzeménye Római-kori katonai elbocsátólevél RegOlyböl Néhány nappal ezelőtt Hegedűs László regölyí róm. kát. plébános közvetítésével nem mindennapi le­letet vásárolt a vármegyei muzeum. Két darab 10*5X 13*9 cm nagyságú, négyszögletes bronzlemezről van szó, melyeknek lapját minden ol­dalon latinbetfls szöveg borítja. A két bronzlemez eredetileg is együvé tartozott és a rajtuk látható lyukakon átfőzött rézsodronnyal ősz- sze volt kötve. A táblák belső ol­dalára vésett szöveg a hét pecsét ellenére sem volt titok, mert ugyanez a szöveg a külső előlapon is meg­található. A külső hátlapon hét ne­vet olvashatunk, azokét, akik az ok­mányt a hitelesség kedvéért pecsét­jükkel is ellátták volt. Miként a tartalomból kitűnik, az okmány katonai elbocsátólevél. Ránk­nézve különösen becses, mert egy oldalnyi helyi vonatkozású történel­met őrzött meg. — Antoninus Pius császár uralkodása idején, Krisztus után 152 október 8-án adták ki egy bizonyos Reidomarus nevű katoná­nak, aki 26 évet szolgált volt az akkortájt Pannónia Inferiorban állo­másozó Ala 1. Flavia Brittaníca nevű csapattestben. Reidomarus a szö­veg szerint kelta származású volt és az Eraviscusok törzséhez tarto­zott. Annál érdekesebb ez az adat, mivel Regöly régtőlfogva ismert és nagyon gazdag kelta lelőhely, mely­nek a római időkben való tovább­élését az eddig ismert leletekből csak sejthettük. Az okmány szerint Reidomarus katonáskodása jutal­mául megkapta a teljes római pol­gárjogot, törvényes római feleség­nek ismerték el azt az asszonyt, i «kivel eddig is együttélt, vagy akit | az okmány kibocsájtása után vett el feleségül és római polgároknak ismerték el már előre Reidomarus utódait. Reidomarus természetese nem volt az egyetlen, akit Antoninus Pius császár ezen a napon rámái pol­gárrá tett. Az okmány név szerint sorol fel 11 Pannónia Inferiorban állomásozó csapatot, melyeknek min­denegyes kiszolgált katonája ha­sonló elbánásban részesült A ki­szolgált veteránusok zöme valószí­nűleg szintén pannonjai származású kelta, vagy illír volt, bár a csapa­toknak jórészét thrákok, germánok, gallok, lusitániaiak, alpesiek és kü­lönböző itáliai népek töltötték ki. Nemzetiségek szerint nagyon tarka kép tárul itt elénk, az ala-kban és cohors-okban való hosszú szolgá­lattal szerzett római polgárjog és az ügyesen csurgatott magasabb római kultúra azonban egybefor­rasztotta a legkülönbözőbb eleme­ket is. A ránkmaradt szövegből Pannónia Inferior akkori helytartójának nevét is megtudjuk. Marcus Liciniusnak hívták és a mostani Szombathelyen született. Fontos adat ez azért is, mert kitűnik belőle, hogy a császá­roknak már ebben a korai szaka­szában is miként emelkedtek benn­szülöttek a lovagrendi karrieri lép­csőin. Okmányunk teljes megértéséhez hozzátartozik még az, amit a szö­veg zárósoraiból tudunk meg. Ezek szerint a császár napiparancsát, mely valamennyi polgárjoggal fel­ruházott egyén nevét tartalmazta. Rómában, Minerva templomának fa­lán, egy ércbevésett hirdetményen helyezték el. Erről az eredeti ok­mányról másolták le Reidomarus részére bronztábláinkat és ennek a másolatnak a hitelességét bizonyítja a hátlapon felsorolt hét tanú. Dr Csalog József muzeumigazgató. . * Tolna vármegyében talált római kori oltár. A vármegyei muzeum tulajdona.---—----------Jill mH F Co HlA] PRA í F‘: W°BVé AVGG'DDflNfM COMry faj-Mi "PáMélet Várong község szervezete választ­mányi ülést tartott, melyen több felszólalás után dr Szenczy Sándor kerületi titkár tartott politikai be­számolót. Lápafő, Szakcs és Nak közsé­gek pártvezetőségi ülésein megje­lent dr Szenczy Sándor kerületi tit­kár, aki ismertette az általános po­litikai helyzetet. Az értekezleten szociális és közellátási ügyeket tár­gyaltak. Dombóvár község pártvezetőségi ülésén Kovács Sándor pártvezető el­nöklete mellett közellátási kérdése­ket tárgyaltak, melyen az előadó dr Szenczy Sándor kerületi titkár volt, aki ismertette a kormány szo­ciális és gazdasági politikáját. — Döbröközön pártválasztmányi ülés volt, melyen dr Pajor István elnökölt A község szociális és gaz­dasági problémáinak megbeszélése 8ST STEYR és SKODA gépkocsik ismét kaphatók. Gummiwal felszerelve. Részletkedvezménnyel. A gépkocsikat a megkülönböztetett „E“ jelzéssel együtt adjuk át Hamerli József k. f. L autóosztálya Pécs, Rákóczi-u. SO. Telefon 29-18 A fenti gépkocsik Baranya-, Tolna- és Somogymegyei körzetképviselete után a kerületi titkár vezetésével a pártszervezet belső életének kérdé­seit beszélték meg. 1941 junius 21. /'Középiskolai tanulmányi verseny Dombóvári diák nyerte a magyar nyelv és irodalom első diját Évről évre versenyre gyűlnek Össze az ország diákjai, hogy össze­mérjék erejüket egymással. Ebben az évben 37 budapesti és 45 vidéki gimnázium állította versenyre leg­jobb diákjait. Büszke örömmel olvastuk, hogy a budapesti VII. kér. állami Madách gimnáziumban megtartott tanul­mányi versenyen 54 magyar tan­tárgyból versenyző növendék közfii Vida István a dombóvári kath. Eszter- házy Miklós gimnázium nyolcadik osztályos tanulója nyerte meg az első dijat. Melegen üdvözöljük ebből az alkalomból a győztes diákot s vele együtt a gimnázium tanári karát, különösen pedig Viola István szaktanárt, akinek minden bizony« nyal nem csekély érdeme van nö­vendéke nagyszerű felkészültsé­gében. A dombóvári gimnázium tanuló­jának szép sikere példa lehet me­gyénk minden diákja előtt. De a gimnázium Alma Matere, ahonnan Vida István a versenyre küldetett, iskoláink tanárai előtt legyen példa, hogy ez a nagyszerű kezdet ne maradjon folytatás nélkül. MIWMMWWMIMWMOMMIIIMMMMW | JtíieJi Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország ! Útközben.. . Most reáai hullik egy percre a csend, Mig megyek fáradt, messzenézó szemmel S állok Előtted — békességre vágyón — Én szegény, hajszolt, földrekúldött ember. Mily sóvárogva esdem a meleg Találkozások titkos rebbenését. .. A Veled való egyflttlét dalát: A végtelen zenéjét, lelkét, fényét.... S csak zűrzavar és rohanó robot Űz, ver, hajszól, mint ssélvész az ágat, Mit leszakít az ószi, vad vihar És nem visz mást, csak sóvárgó, bús vágyat. Levél, virág, ha porbaveszve fonnyag; Még új hajtásról álmodik a lélek, De ha az ág is törik, elszakad: Hogyan sarjad majd tavasszal új élet? Én szélhajtotta ember, tört fagally Csak így, csak fgy tudok remélni, élni: Sodró viharban nézek felfelé És megpróbálok Tevéled beszélni. Kovácsáé Haszár Jolán. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1941 junius hó 12—18-ig. Hőmérséklet maximum: 24*0 C° junius 13-án, [minimum: 10*8 C° junius 16-án. Csapadék: eső 3*3 mm junius 13-án. eső 0*8 mm junius 16-áa. összesen 4*1 mm

Next

/
Thumbnails
Contents