Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-05-24 / 39. szám

XIUL Mourn. SzeluM, Ilii ntlm 24. (fionltO 39. ulm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MinVNRftNT KftrHWW WBnjWTTrwrt inrBWRTTfeMY POTimrAI US TÁRSADALftU LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 8b Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerUI. — ■ llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak S0 százalék felár. szigorral kell megvalósítani, mert | nincs destruktívabb jelenség, mint | az, ha a tömegek kénytelenek vol- I nának tapasztalni, hogy mig ők élet- j színvonalukat leszállították, egyesek, Megjelent a házhelyrendelet Magyar erkölcsi erő Az egész vármegye közönségének élénk emlékezetében van még az a nagy koncepciójú és nagyhatású beszéd, amelyet dr Antal István igazságügyi államtitkár a megbol­dogult gróf Teleki Pál miniszter- elnök megbízásából a múlt évben tartott Szekszárdon, a MÉP tolna­megyei nagyválasztmányának impo­záns ülésén, ahol vármegyénk tör­vényhozói is felszólaltak. A kitűnő politikus, Gömbös Gyula egyik leg­bizalmasabb munkatársa most va­sárnap a MÉP csongrádmegyei nagy választmány ának szentesi ülésén mondott országos visszhangot kel­tett beszédet, melynek szenzációs megállapításait minden magyarnak meg kell szívlelni. Mostani feladataink itt, a hábo­rús Európa kellős közepén — mon­dotta többek között dr Antal István — kétirányuak : egyrészről alátá­masztani s a lehető legmagasabb fokra fejleszteni a nemzet erkölcsi és anyagi ellenállóerejét a háború minden eshetőségével szemben, más­részről már most elő kell készíteni mindazokat az alkotmányos, társa­dalmi, gazdasági és politikai refor­mokat, amelyek Magyarországon avégből szükségesek, hogy á nem­zet erkölcsi és anyagi erőinek tel­jességével érvényesíthesse a maga jogait a minden bizonnyal bekövet­kező nagy európai átrendeződésben, A magyar élet és államszervezet belső berendezése és az ezzel kap­csolatban szükséges reformok dolga tisztára autonóm magyar kérdés és annak „mikorját* és „mikéntjét“ csakis és kizáróan a magyar érdek, a magyar fejlődés, a magyar szel­lem és a magyar hagyományok ha­tározhatják meg. Minden nemzetnek megvan a maga lelkiségének meg­felelő politikai és alkotmányos habi­tusa : a magyar ezt megtalálta már sok évszázaddal ezelőtt, most csak arról lehet szó, hogy ez a politikai és alkotmányos habitus a mai kö­vetelményeket kielégítően, de a régi kipróbált alapokon fejlesztessék to­vább s a legkevésbé sem^rról, hogy az mással cseréltessék fel. Ne tévesszük szem elől, hogyha a ma­gyar nemzetre nem az ő testére szabott intézményétet, nem az ő szellemiségéhez Cigazodó politikai berendezkedést és módszereket kényszerítenének reá, ezzel a nem­zeti élet erkölcsi és anyagi teljesítő­képességében olyan visszaesés állna elő, amivel a mai súlyos körülmé­nyek között nem szolgálnánk sem a magunk, sem barátaink, sem pe­dig Európa érdekeit. Nagy barátaink és fegyvertársaink, valamint az egész Európa számára is csak addig jelentünk értéket, mig sértetlenül megőrizzük népi saját­ságainkat, faji különállásunkat, nem­zetünk szabadságát és az ennek fenntartását biztosító nemzeti intéz­ményeinket, amelyeket a magyarság sajátos politikai géniusza hozott létre és amelyek hibátlan működése nélkül ma szárnyszegetten és akció­képtelenül állnánk itt az európai vihar kellős közepén. Nekünk pedig ma és az elkövetkező időkben szár­nyakra, akcióképességre, erőre és bátorságra van szükségünk, mert csak e tényezők birtokában leszünk képesek a háború kihatásaival meg­küzdeni s hazánkat megillető helyet az uj Európában már tnost előké­szíteni. Azonnali feladataink legfontosab­bika : az ország belső gazdasági és szociális teljesítőképességének fenn­tartása, sőt, amennyiben lehetséges, még a további fokozása is. A tár­gyilagos szemlélőnek meg kell álla­pítania, hogy az ország vezetői ezt a kötelességüket — a közismerten igen súlyos körülmények ellenére is — eddig sikerrel tudták megol­dani és ha az ország továbbra is megértéssel, fegyelemmel és áldo­zatkészséggel fogadja az intézkedé­seket, a jövőben sem fog baj érni bennünket. Minden eddigi és jövőbeni kor­látozást erős lélekkel kell a nem­zeti közösség érdekében elviselnünk, abban a tudatban, hogy ezzel volta­képpen a magyarság társadalmi, szociális és hatalmi ellenállóerejét támasztjuk alá. Csak egy a fontos: hogy t. i. a korlátozások arányban álljanak az általuk érintett társa­dalmi rétegek elviselőképességével és azoknak az életszínvonalát lehető­leg ne érintse, ahol ezt a színvo­nalat emberileg már képtelenség tovább csökkenteni. Mindenkinek egyformán ki kell venni a részét a reánk váró meg­próbáltatásokból s ez alól a nagy nemzeti parancs alól ne vonhassa ki sénki sem magát csak azért, mert jobb anyagi helyzetben van, mint a. nemzet nagy többsége, u ■ Ezt a szabályt minden magyarra nézve egyformán és hß kell teljes Egyes szám A kormány, mint azt a miniszter- elnök bemutatkozó beszédében is kijelentette, a házhelyszerzések elő­mozdítását egyik legfontosabb fel­adatának tekinti. A miniszterelnök­nek ezt az ígéretét váltja valóra Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter most kiadott rendelete, amely a kishaszonbérleti törvény­nek a házhelyszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit hatálybaléptetL A házhelyek juttatására irányuló eljárás megindítását a rendelet a községi elöljáróságokra bízza. Ha a mezőgazdasági népességnek — ideértve a falusi kisiparosokat és kiskereskedőket is — lakásviszonyai kedvezőtlenek és a községben ház­helyjuttatásra érdemes 10 olyan személy van, akinek házépítésre alkalmas házhelye nincs és a saját erejéből sem tud szerezni, a köz­ségi elöljáróság a főszolgabíró utján véleményes javaslatot tesz a vár­megyei gazdasági felügyelőségnek. Községben bármely házépítésre al­kalmas beépítetlen ingatlan meg­szerezhető, ha azonban a házhelyek céljára alkalmas ingatlan tulajdo­nosa olyan földműves, akinek ezen­felül nincs még összesen ötven ka­taszteri hold mezőgazdasági ingat­lana, a községi elöljáróság a tulaj­donos kérésére megfelelő csere­területet is köteles kijelölni. A köz­ségi elöljáróság javaslatát a vár­megyei gazdasági felügyelőség vizs­gálja felül és szükség esetében helyszíni tárgyalást tart. A gazda­sági felügyelőség minden esetben helyszíni eljárást köteles tartani, ha a községi elöljáróság őtvennél több házhely alakítását javasolja, vagy ha ezt a főszolgabíró kéri. :A ren­delet részletesen szabályozza a hely­színi tárgyalás lefolytatásának mód­ját. A helyszíni eljáráson minden arra illetékes hatóság résztvesz, hogy a házhelyek egészséges csa­ládi otthonok építésére minden szem­pontból megfeleljenek. A rendelet a törvénynek az át­engedésre kötelezésre vonatkozó ‘ rendelkezéseit ifiaak egyezség hiá­nyában kivánja,- alkalmazni, ezért az eljárás során a házhelyek céljára ára 12 fillér! alkalmas ingatlanok tulajdonosaival lehetőleg egyezséget kell létrehozni. A rendelet a sokgyermekes csalá­dok otthonhoz juttatását, népessé­günk erőteljesebb szaporodását, az egyke leküzdését azáltal is elősegí­teni kívánja, hogy az egykés vidé­keken fekvő olyan lakatlan belső­ségek megszerzését is lehetővé teszi, amelyeket tulajdonosai kellő számú ivadék hiányában benépesíteni nem tudnak. A családi otthonok létesí­tését mozdítja elő a rendeletnek az a szabálya, amely szerint közület- nek (községnek, törvényhatóságnak), egyéb közintézménynek, egyháznak, szövetkezetnek is lehet házépítésre alkalmas megfelelő területű ingat- tant biztosítani az esetben, ha azok munkások és cselédek, törpebirto­kosok, falusi kisiparosok és más arra ráutalt kisemberek részére kí­vánnak családi otthont létesíteni. Csoportos telepítés esetén a ház­helyek kijelölése során gondoskodni kell a szükséges középületek cél­jára, továbbá a községi jegyző, lel­kész, tanító, kántor és az orvos lakóházához szükséges területek ki­jelöléséről is. Alapvető intézkedése a rendelet­nek, hogy az egyes házhelyszerzők részére akkora területű házhelyet kell kijelölni, hogy abból a szoro­sabb értelemben vett házhelyen és gazdasági udvaron kívül a földmű­ves családoknál szokásos nagyságú veteményes kert is kiteljék. A jut­tatott házhelyen öt éven belül kell építkezni. — Szociális szempontból könnyítést jelent a rendeletnek az á szabálya, amely a birtokszerzők ál­tal fizetendő vételári előleget a tör­vénynek megfelelően 25, illetve 20 százalékra csökkenti. — Mely ügyekben intézkedik a közellátási miniszter? A köz­ellátási miniszter leiratot intézett vármegyénk törvényhatóságához, melyben összefoglalja a minisz­térium hatáskörébe tartozó ügye­ket. E szerint a közellátási minisz­ter hatáskörébe tartozik mindazok­nak a rendeleteknek a kibocsátása, i amelyek a közszükségleti cikkek | vagy kisebb-nagyobb társadalmi ré- I tegek ez alól a kényszerűség alól I kivételek, vagy éppen ellenkezőleg: { jólétük túlzott nevelésére használják l fel a mai keserves időket.

Next

/
Thumbnails
Contents