Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-24 / 39. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1941 május 24. forgalmát és fogyasztását szabályozzák. Hatáskörébe tartozik a forga- lombahozatalra jogosult kereskedők kijelölése. Részleteiben: a petróleumforgalom és fogyasztás szabályozása, a tüzifanagykereskedők kijelölése, körzeti szabályozása, a vasáruk arányos elosztása, a gabona- kereskedői jogosítványok kiadása, az áruellátás biztositáss. A közellátási miniszter intézkedik a bőrtalpú cipők és talpbőr forgalmában szabályozó rendeletek végrehajtásában. A motalkó forgalmának szabályozása, a gumiabroncsok felhasználásának kérdése, a gépjárművek forgalmi korlátozása a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Fokozatosan iavul a vasalt forgalom Előző számunkban már megírtuk, hogy a MÁV igazgatósága Budapest—Ujdombóvár—Eszék közt e hó 20-tól kezdve nappali gyorsvonatpárt járat és ennek a gyorsvonatpárnak Sárbogárdon csatlakozása van a reggeli és esti bátaszéki motorvonatokhoz. Ezeken a vonatokon Baja—Bátaszék—Szekszárdról egy nap alatt fel lehet jutni Budapestre, ahonnan aznap este haza is érkezhetnek az utasok. Ennek a vonat6* *30 16*15 M Bácsalmás i 15*54 6*17 7*19 17*03 f Szabadka 1 15*14 5*27 Szabadka és Szeged-Rókus állomások között viszont az alábbi négy vonatpárt helyezték forgalomba: 6*00 8*20 13*55 18*00 y Szabadka _______1 7* 13 15*12 20*56 0*40 7*25 9*40 15*22 19*26 T Szeged-Rókus _ 5*50 13*48 19*30 23*20 Közlekedik azonkívül Szabadka és Újvidék között az alábbi három vonatpár, amelyek közül a vastag számokkal nyomtatottak gyorsvonatok, 4*52 13*20 Í8-?0 M Szabadka-----------1 7* 45 12-42 16*32 7*37 15*21 20-80 Y Újvidék________K 4*36 U'ÓO 13*25 A Bátaszék—Bácsalmás közt közlekedő vonatok menetrendje még nem áll rendelkezésünkre. Közöljük végül, hogy az itt közölt menetrendek úgy a Budapest—Ujdombóvár—Pécs—Eszék viszonylatban, mint a bácskai vonalakon, egyelőre ideiglenesek. A végleges menetrendet csak junius vége felé léptetik életbe. A közgazdaság termékenyítése százalékkal növelték a nyugdijakat. Ugyanekkor felemelték a többgyermekes alkalmazottak családi pótlékát. 1938-ban korpótlékot rendszeresítettek az alacsonyabb fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére s a feleség után járó családi pótlékot, valamint a gyermekneveltetési járulékot is emelték. 1939-ben a legalacsonyabb alkalmazotti csoportok fizetése már elérte a csökkentések előtti mértékét. 1940-ben az egész vonalon bekövetkezett ez, sőt az alacsonyabb fizetési osztályokban már bizonyos emelkedésről is szó volt A folyó évi májusi fizetérendezés már egészen komoly segítséget jelent. Az ötévi Mzetésjavitó rendelkezések között a legutóbbi domborítja ki leginkább a családvédelem nemzet- fenntartó szempontjait: a feleség családi pótléka 50 százalékkal emelkedik és már a harmadik gyermek után is folyósítják a magasabb neI veltetési járulékot. Ezt a járulékot folyósítják a tényleges katonai szolgálatra bevonultak után is és a nyugdíjasok örökbefogadott gyermekei szintén megkapják ezt a nevelési járulékot. A magyar kormányzat ez összefoglalásból is kitünőleg az állam- háztartási helyzet lehetőségein belül már öt évvel ezelőtt igyekezett javítani tisztviselői és nyugdíjasai helyzetén. Honorálta ezekkel az intézkedésekkel a magyar tisztviselőtársadalom erkölcsi és politikai megbízhatóságát, törhetetlen munkaerejét, pompás tehetségét és mintegy elismerte, meghálálta azt a fegyelmet, amellyel töretlen vonalban segítette a kormányt mindig, a keresztény nemzeti Magyarország újjáépítésében. A májusi fizetésrendezés számba- vehetően javít a magyar társadalom e tekintélyes rétegének helyzetén. Nehéz viszonyokat élt át a magyar köztisztviselő, de az Ő páratlan erejére, megbízhatóságára és öntudatára jellemző, hogy á nehéz viszonyok között is tudta tartani — az európai nívót, amely Olyan élesen határolta el ezt az országot, mindig a Balkán levegőjétől 1 "PöMUet Faddon A MÉP helyi szervezete választmányi gyűlést tartott. Szabó József helyi pártelnök megnyitója után Kelemen Sándor kerületi titkár ismertette a kormány szociális munkáját. A községet érintő közérdekű kérdések megbeszélése után a kerületi titkár vezetésével a párt további szervezkedésének kérdését beszélték meg. Fácánkért és Tengelic községekben Kelemen Sándor kerületi titkár látogatást tett s a párt uj szervezetének kiépítéséről tartott megbeszélést. Alsónyéken választmányi ülést tartott a MÉP szervezete. Papp János pártvezető elnöklésével szociális kérdésekről tartottak megbeszélést Szedres község pártjának vezetősége Kelemen Sándor kerületi titkár vezetésével választmányi ülést tartott A kül- és belpolitikai kérdések ismertetése után a kormány szociális munkáját és a közellátás időszerű kérdéseit ismertette a kerületi titkár. Többek hozzászólása után megválasztották az uj tisztikart. melynek tagjai a következők: Elnök lett Bottyán József, párttitkár Rácz Károly tanitó. A vezetőség tagjai: Lehóczi István, Acsádi József, Ondi György, Fehér István, ifj. Acsádi József, ifj. Farkas György, Béndek Ferenc, ifj. Ondi György, Császár József, Bottyán Gyula, Csomó János. Kelemen Sándor a szekszárdi és paksi választókerület kerületi titkára közli a választókerületek polA sozdnssűs ín mindössze 3 P. Ennyibe kerül a magyar királyi jótékonycélu állámi sorsjáték egy egész sors jegye és 1.50 P-be egy fél. A húzás már közeledik, innlus 5-én. A sorsjegy kapható minden sorsjegyfőárusitónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. gáraival, hogy szerda, csütörtök és péntek délelőtt Szekszárd, Honvédutca 1. sz. alatt magán és szervezeti ügyekben fogad. Más napokon a kerületben tartózkodik. Ttiuk gT"r Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés» Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 május-hó 15—21-ig. Hémérséklet minimum: 21*8 C° május 15‘én, minimum: 8*2 C° május 17-én. Csapadék; eső 1*3 mm május 16-án. eső 0*5 mm május 17-éa, esS 0*1 mm május 18-án, es6 7*3 mm május 19-én, es5 1*9 mm május 20-án, es6 11*3 mm május 21-én. összesen 22'4 mm — „A sajtó nevelő eszköz, tehát a közvélemény tanítója és sokaknak egyedüli tankönyve.* (Gróf Teleki Pál.) — A htok emlékünnepe. Szekszárd megyei város közönsége a hősök emlékünnepét május 25-én (Vasárnap) a kővetkező prográmm szerint fogja megtartani: D. e. 10 órakor valamennyi templomban isteni tisztáiét, 11 órakor pedig a Szent Imre ligetben a hősök szobránál hazafias ünnepély lesz a kővetkező sorrenddel: 1. Hiszek égy Istenben... Játssza a Levente Zenekar. 2. Szathmáry István: „Feltámadunk“ ... Szavalja: Horváth Lajos főgimn. VI. o. tanuló. 3. Gré- guss P.—Szögi Endre: Kárpáti Virágok. Énekli: a Szekszárdi Dalárda. 4. ünnepi beszéd. Tartja: Tóth Lajos ref. lelkész. 5. Endrődy— Szentgáli: Ki kel még a földből *. Énekli: a Szekszárdi Daloskör. 6. Himnusz. Játssza a Levente Zenekar. Vegyünk részt mindannyian a magyar hazaszeretet és hősiesség ünneplésében. Áldozzon Szekszárd polgársága lelkének lángoló hazaszeretetével hősi halottaink dicső emlékének. Tűzzük ki házainkra a nemzeti lobogót nak a menetrendje a kővetkező: 15*45 M Budapest _______* 11*40 16 *52 Pusztaszabolcs __ 10*40 17 *23* Sárbogárd _____10*05** 17 *41 $imontornya __ 9*46 18*02 Keszöhidegkut— Gyönk 9*24 18*11 Szakályhőgyész__ 9*14 18 *49 Ujdombóvár_____9*49 20 *10 Pécs______________7*20 21 *50 | Eszék__________ft 5*20 * Sárbogárdon átszállás a Szekszárdra 22 07 perckor érkező vonatra. ** sárbogárdon átszállás a Szekszárdról 6*28 perckor induló vonatról. Ezekhez a gyorsvonatokhoz Ujdombóvár állomáson csatlakozik a Kaposvárról reggel induló és oda este étkező gyorsvonat. Megindult a közvetlen forgalom Bácsalmás—Csikéria Szabadka és Szeged-Rókus közt is. Bácsalmás és Szabadka közt az alábbi vonatok közlekednek: Az állami költségvetésünk kiadási rovata a legutóbbi fizetésrendezéssel 160 millió pengővel nagyobbodott Nagy összeg ez, mert hiszen olyan pénzt jelent, amely nem bújik meg a pénzszekrények mélyén, hanem termékenyitően árad szét a magyar közgazdaságban. Ennyivel nőtt a magyar köztisztviselő vásárlóképessége, ennyivel több jut a gazdának, iparosnak, kereskedőnek. A magyar korhiányzat, amikor a világválság kényszerítő hatása alatt 1931-ben csökkentette a tisztviselői fizetéseket, nagy kötelezettséget is vállalt egyben. Azt, hogy amint az államháztartás helyzete megengedi, visszaállítja a régi fizetéseket. Az első idevonatkozó lépés már 1937- ben történt és érdemes áttekinteni azt a céltudatos munkát, amellyel a tisztviselőtársadalom helyzetén év- ről-évre segített a kormány. 1937-ben a tisztviselői fizetésekét 5—7 százalékig emelték és két
