Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-21 / 38. szám
UHL MtttHB. SiekszM, 1941 ÉÉ 21. (Szerda) 38. Mtn. HHpwYEi mm hetenként KÉTSZER megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 tBliiflzciésl dij: Egész évre _ 12 pengő |j Félévre ______.6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán éa szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfa l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméteraoronként 10 fillér. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 60 százalék felár. Megjelent a vásárlási könyv A magyar közvélemény megnyugvással vette a vásárlási könyvről szóló rendeletet. Eddig ugyanis fokozódó aggodalommal kisérte azt a tünetet, hogy akik tehették s akik nem a magyar szolidaritást tartották szem előtt, indokolatlanul halmoztak közszükségleti cikkeket. — Számtalan esetben egyenesen üzletről-üzletre jártak ugyanazt az árut vásárolni, hogy igy elkerüljék a lelkiismeretes kereskedők éberségét. Még aggasztóbb tünet is nyugtalanította a szegényebb vásárló közön* séget. Egyes lelkiismeretien kereskedők régi és pénzes vásárlóiknak pánikkeltő ajánlatokat tettek vásárlásra. Mint a tűzvész terjedt el erre a hir, hogy ez, vagy az az áru rör videsen el fog fogyni, amire az ijedős áruhalmozók megrohanták az üzleteket. Akiránem szorult, fölösleges árut halmozott fel és az a veszély fenyegetett, hogy akinek igazán szüksége volt rá, nem juthatott áruhoz. A kormány már áprilisban figyelmeztette a kereskedőket és á közönséget az említett hibák elkerülésére. A figyelmeztetést azonban nem mindenki vette komolyan. A kormány ezt nem nézhette tovább s hogy a szegényebb népréteget és a kereskedő, valamint a vásárló közönség tisztességes részét megvédje, bevezette a könyvre való vásárlás rendszerét. A rendelet megnyugtatott mindenkit, akit nem becstelen szándék vezetett. Csupán aziránt maradt kétség, hogy mennyit lehet vásárolni és ki ellenőrzi a vásárlását. Az uj rendelet nem ir elő fejadagokat a megjelölt árucikkeket illetőleg. Mindenki vásároljon tehát annyit, ameny- nyire közvetlenül tényleg szüksége van, vagyis annyit, amennyit az egyes cikkekből vásárolni szokott normális körülmények között. A kereskedő gyakorlatból tudja, hogy mennyi a szükséglete egy-egy népréteghez tartozó családnak. Ezt a mennyiséget nyugodtan kiszolgáltathatja és a meglévő árukból ki is kell szolgáltatnia. A hatóságok feladata lesz majd ellenőrizni, hogy tényleg minden eladott árut bejegyeznek-e és az egyes családok nem esnek-e a halmozás, hazafiatlan és a közjót sértő hibájába. A kihágókat kellő szigorral fogják büntetni. A kormány ismét nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy más cikkekre ne vessék rá magukat a halmozó hiénák, mert a kormánynak uj rendelkezésekkel ke^pe megvédeni a társadalmat. A vásárlók pedig a maguk érdekében tartózkodjanak a pánikszerű idegességtől és szorítsák rá a lelkiismeretlen kereskedőket és vevőket a becsületes árusításra és vásárlásra. Ez szociális követelés, hazafias érdek és mindenek előtt a közjót szolgálja- ^közvélemény meg lehet róla győződve, hogy a kormány mindent megtesz érdekében és ha vele együtt működik, nem lesz fennakadás a közszükségleti árucikkekben. A rendelet szerint a következő háztartási cikkeket kell a vásárlási könyvbe bejegyezni: mosószappan, pipereszappan, amihez a borotva- szappan is tartozik, fémdobozokban, vagy üvegekben hosszabb ideig eltartásra alkalmas konzervek, kivételt a gyümölcskonzerv képez, rizs és tüzelőanyag. A társadalom szegényebb rétegére való tekintettel úgy intézkedtek, hogy egy métermázsánál kevesebb tüzelőanyagot nem kell beírni a vásárlási könyvbe. Ezenfelül a következő ruházati cikkeket kell bejegyezni: szövet, selyem, vászon és minden más textil, méteráru, tehát a rövidárukat nem kell bejegyezi. Kész fenÖrnepiü, ágy- és asztalnemű, valamint a hozott anyagból készített fehérnemű, vagy ruha, kész felsőruha, kötöttáru, cérna, varró- ás kézimunkafonal. Az eddig utalványmentesen beszerezhető lábbeliek. A kötött-, szövőttáru mind bejegyzendő. Méteráru a bútorzat, kárpitos kellék és függönyanyag is. Nem vonatkozik a rendelet a szőnyegekre még akkor sem, ha méterszámra mérve I árusítják. A zsidóbirtokok átvételének meggyorsítása Báró Bánffy Dániel földmivelés- ügyi miniszter a Magyar Élet Párt értesítőjében terjedelmes és igen érdekes eikkel irt minisztériumának földbirtokpolitikai tevékenységéről, megállapítva ebben a beszámoló* ban, hogy a zsidóbirtokok átvételé* nek meggyorsítása nemzeti érdek. Áttekintő képet nyújt a földbirtokpolitika legidőszerűbb kérdéseiről és a földreform során eddig elért eredményekről, amelyek szerint a telepítési, hitbizományi és a második zsidótörvény alapján 1936. évi juiius hó 1-től — ez év április hó 30-ig a földmivelésügyi minisztérium 203.000 kataszteri hold mezőgazda- sági területet szerzett meg, illetőleg juttatott mintegy 33.000 arra érdemes egyénnek, legnagyobb részben törpe- és kisbirtokok kiegészítésére. Családtagokkal együtt — tehát mintegy 165.000-en élvezik az eddigi földhöz ja Itatások előnyeit. Ebből a területből tulajdonként 92.250, — haszonbérletként pedig 110.779 kataszteri holdat szereztek meg. Ezeken az ingatlanokon eddig több, mint 7000 házhelyet alakítottak olyan nagyságban, hogy egy- egy házhelyén a család szükségletének megfelelő kertet is lehessen létesíteni,' — Az ingatlanok megszerzése so- rán összesen 92250 kát. holdat szereztek meg tulajdonul 51,826.436 pengő értékben. A minisztérium tulajdoni szerzéssel párhuzamosan haszonbérleti formában is szerzett ingatlanokat kis* haszonbérletek alakítása céljából. Ennek a terjedelme összesen 110.779 kát. hold. A kishaszonbérletekkel lehetővé tette az önálló gazdálkodást azoknál, akik tőke hiányában tulajdoni szerzésre nem képesek. A földmivelésügyi minisztérium tehát tulajdoni és kishaszonbérleti juttatások céljára összesen 203.029 kataszteri holdat szerzett meg, de ezenkívül közvetett utón is hozzájárult a földművesek ingatlanszerzésének előmozdításához. Ezen időszak alatt 458 esetben összesen 180.731 kát. holdra adott ingatlan- eldarabolási engedélyt és ezzel kapcsolatban biztosította azt, hogy a vevők megfelelő méltányos áron és feltételekkel vásárolhassanak földet. — A földművelésügyi minisztérium közbejöttével tehát közvetlenül és közvetett utón közel 400.000 holddal gyarapodott a kisebb birtokok területe az I országban. A magyar földbirtokpolitika legsürgősebb feladata a zsidóbirtokok keresztény kézre juttatása. A törvény hatálybalépése: 1939 szeptember 8. óta Összesen 981 tulajdonost köteleztek 149.584 kát. hold zsidóbritok átengedésére. A határozatok legnagyobb része a zsidó tulajdonosok panaszai miatt a kir. ítélőtáblához került, az eddigi döntések alapján azonban remélni lehet, hogy elenyésző kivétellel a határozatok jogerőre fognak emelkedni. Eddig mintegy 38.000 kát. holdat tudtak keresztény kézre juttatni, de közpl 150.000 holdra hozták átengedésre kötelező határozatokat a rendelkezésre álló rövid idő alatt annak ellenére, hogy a személyzet katonai szolgálata, a közigazgatási hatóságok túlterheltsége és a kedvezőtlen időjárás miatt igen sok nehézséggel kellett megküzdeni. Arra törekszem, — úgymond báró Bánffy — hogy a zsidóbirtokok átvételét lényegesen meggyorsítsam és ezért elrendeltem a birtokpolitikái személyzet létszámának szaporítását. Az előbb említett 38.000 holdon felül 8984 kát. hold eladáséra kötelezte a zsidó tulajdonosokat a földmivelésügyi minisztérium által meg:* állapitott személyek részére, majd a zsidó tuíajdonpsok méltányosan meghatározott feltételek mellett hatósági hozzájárulással összesén 42.420 kát. holdat adtak el keresztényeknek. Ennek következtében a zsidóság birtokállománya tehát eddig lényegesen több, mini 80.000 kát. holddal csökkent. A földmivelésügyi minisztérium az emlitett feladatok ellátásán kivül ellenőrzi a birtokforgalmat és a megkezdett utón nagyobb lendülettel halad tovább, különösen a zsidóbirtokok igénybevétele és juttatása terén, hogy a zsidók által megszerzett magyar föld ismét keresztény kézre jusson és ezzel nemzetünk megerősödését szolgálja. Kétségkívül hatalmas tömegek jutnak a földbirtokpolitikai tevékenység következtében mezőgazdasági ingatlanokhoz, önálló egzisztenciákhoz. Az ország erősen szaporodó vidékein, ahonnét a lakosság egy- részének eltelepitése szükséges, a mezőgazdasági tömegoktatást erélyesen fejleszteni kivánja a miniszEgyes szám ára 12 fillér
