Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-21 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSifi ter, hogy a jelentkezők kiválogatásánál a hozzáértést is tekintetbe lehessen venni, Az uj kisbirtokosnak jól kell gazdálkodnia, mert csak igy képes a termelés meg- felélő színvonalát elérni és eleget tenni a vételár törlesztésének és más fizetési kötelezettségeinek. Javul a Budapesttel laid összeköttetésűnk Nemrégiben Örömmel adtunk róla hirt, hogy a Magyar Királyi Államvasutak Budapest—Bátaszék, illetve Budapest—Gyékényes között uj vonatokat állított forgalomba és ezekkel együtt 3 vonat közlekedett Budapest felé és 3 vissza Szekszárd irányában. Pár nap múlva vasuttech- nikai szempontok kényszerítő szükségessége miatt beszüntették a nappali két vonatpárt és azóta csak a Szekszárdról 20 óra 30 perckor induló és Budapestre 8 órakor érkező, a fővárosból í22 órakor induló és Szekszárdra 7 óra 25 perckor érkező éjjeli vonatokkal lehetett utazni. Mint értesülünk, e hő 20-től a MÁV igazgatósága a Budapest— Eszék közt uj nappali gyorsvonatpárt helyezett forgalomba és ezeknek a vonatoknak csatlakozása van < Sárbogárdon a Bátaszék felöl, illetve Bátaszék felé újból közlekedő motorvonatokhoz, úgyhogy például a Szekszárdról reggel 6*28 órakor induló vonat 11 óra 40 perckor ér Budapest keleti pályaudvarra és az onnan 15 óra 45 perckor induló gyorsvonattal 22*07 órakor lehet Szekszárdra visszautazni- Az ideiglenesen forgalomba helyezett fővonali uj gyorsvonatok menetrendje a következő: 15*45 y Budapest _______■{ (4 1*40 16*52 ' Pusztaszabolcs _ 10*40 1723* Sárbogárd____ 10 05** 17*41 Simontornya _ 9* 46 18 02 Keszőhidegk ut— Gyönk 924 18*11 Szakályhőgyész_ 9* 14 18*49 Ujdombóvár____ 9* 49 20*10 Pécs__________ 7* 20 21*50 t Eszék__________A 5*20 * Sárbogárdon átszállás a Szekszárdra 22'07 perckor érkezd vonalra. Sárbogárdon átszállás a Szekszárdról 6 28 perckor induló vonatról. meg. A nemzeti érdektől megkövetelt keresztény erkölcsi magatartás biztosítása lesz ezekben a rendekben is a magyar társadalmi reform feladata és eredménye. Varga László „Szociális reform és hivatásrendiségM cimü most megjelent könyve az utóbbi évek legfeltűnőbb társadalompolitikai összefoglalása. Műve minden tekintetben hézagpótló és korszakalkotó gondolat szolgálatát jelentő munka, mely igaz kézikönyve lesz minden magyar dolgozónak. A Nemzeti Könyvtár sorozatában megjelent könyv csekély 40 fillérért minden könyvkereskedésben, Ibusz-pavillonban, dohánytőzsdében és újságárusnál beszerezhető. TtíuU Km '/ ■ Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! ANYÁK NAPJÁRA M í j n s »Szociális reform és hivatás rendiség« Ma már minden hozzáértő ember előtt nyilvánvaló, hogy az állam- szervezet válságának legfőbb oka a társadalmi rend felbomlása, melyet a kapitalista rendszerben elfajult osztályharc idézett elő. Ebből a helyzetből kivezető utat mutatja meg Varga László legújabb könyvében. Azt is látjuk már, hogy a szociálista forradalom nem tudta megoldani a roppant problémát, mert a karteluralom helyébe a még rosszabb államkapitalizmust állította. De Varga László túlmegy a ténymegállapításon. Kifejti, hogy a társadalom mai nagy szervi bajának egyetlen helyes gyógyítása és orvoslása a szociális igazságosság törvényeinek uralma a közösségi élet minden területén. A szociális kérdés nem állami, hanem társadalmi kérdés. Ezért a társadalmat kell úgy átalakítani és megszervezni, hogy az önmagán a maga erejéből hajtsa végre a szociális igazságosság törvényét az állam megfelelő támogatásával. Ez a hivatásrendi reform lényege. Ez több mint forradalom, — Írja — ehhez a legteljesebb magyar élet akarása kell és az alkotómunka lázas szenvedélye. Részletesen mutat rá e könyv az uj rendszerre. A hivatásrendek mint közjogi önkormányzatok a hivatásszerűen végzett munka elve szerint szervezik a társadalmat. A rendi kamarákban a munkaadók és munkavállalók képviselete teljesen egyenlő lesz, vagyis a munkásság a többi osztályokkal egészen egyenrangú félként vesz részt a társadalmi és gazdasági élet irányításában. Tehát nélküle és róla nem lehet többé semmit határozni. Nem j lesz többé forradalmi elem, mert j ogos igényeinek a jog utján sze- | rezhet érvényt, de ugyanakkor súlyos felelősséget is vállal a nemzet iránt. A rendiség ugyanis nem egyéb, mint a kölcsönös emberi és nemzeti felelősség társadalmi alkotmánya és közjogi szervezete. Fontos oldalakat szentel a szerző arra, hogy foglalkozzék az ellen- véleményekkel is. Ezek során rámutat, hogy az uj rendszerben megtalálja jogos számítását a vállalkozó is, mert a megszilárdult társadalmi béke nyomán helyreáll a bizalom, a vállalkozó-kedv és nagy lendületet vesz a többtermelés, amely a gazdasági és szociális jólét elemi feltétele. Természetesen a rendiségben nemcsak a gazdasági foglalkozások nyernek önkormányzatot, hanem az összes többi szabadfoglalkozási ágak is, mégpedig az ügyvédek, a bírák, a tanárok és tanítók, az újságírók, művészek, az orvosok, sőt bizonyos értelemben még az állam alkalmazottai is. Egyrészt ezekben a foglalkozási ágakban is súlyos szociális kérdések várnak megoldásra, másrészt a nemzej szempontjából olyan hivatást töltenek be, amely a szó- | ciális hivatások erkölcsi szinvona- | Iának lényeges emelését követeli | Az égen kéken, — fürgén, bohőn Kérgetik egymást — a bárányfellegek. A légen lágyan, — mint könnyű fátylán Suhannak át a szellőgyermekek. Hajnali harmat hűs könnye reszket LombrGgyet bontó fák ölében halkan. Száz illatozó kis virágajkon. Tavasztlehellő nap csókja csattan. S mikor az alkony leborul lágyan, — E sok csoda szent homályba olvad: Kitárom vágyón, — messzire látón, Ölelést várón a két karomat. A szemem könnyes, — a lelkem csordult,— S egy szót suttogok vágyón, — puhán; S eláraszt édes szent békességgel, Imádsággal e szó: Anyám 1 Gaal Judit Az újságíró kér.,. Most, a világtöJténelmi események gyors egymásutánjában, pillanatnyi pihenőt kéne, megállónak az újság- irők, hogy kérő szóval forduljanak a közönséghez. Nyugdíjintézetük hatvanéves jubileumához érkezik és az ünnep pillanatát használják Hl a magyar hírlapírók, hogy a maguk dolgát kivételesen a nyilvánosság elé vigyék. Negyven évi szolgálat után havi százhatvan pengő nyugdijat érhet el a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének tagja és ötvenhat pengőt az özvegye. Szerény kis összeg, amit az újságíró, vagy özvegye kap- kát öregségére, mégis a maga fájdalmas bajával nem lépett eddig a nyilvánosság elé, mert mindig más TELEFON: 142 Szerdán, májns 21. Csütörtökön, májns 22 Csütörtökön 3 órakor a helyár: 40, 60 és 80 f * VILAflIRÉNÉ (Részben szines) — »Iréné« a sziporkázó zenei költemény. — A film nagy jelenetei • leggyönyörűbb színekben pompáznak. — Főszereplők: Anna Neagle, a bájos kis mannequin, aki a Broadway világhírű »Blue Gown« valcerét énekli és táncolja; — a többi kiváló szereplők: Ray Mllland, Roland Young és Alan Marsehai. A film minden kockája perzsel az ifjúság és szerelem lázától. Viláohinació MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. | bajbajutott társadalmi rétegek meg- | segítése érdekében emelte fel szavát I Eddig nem panaszolta, hogy évtize- I deken keresztül gyűjtött ingatlanainak értékét, ötmillió arany koronát a haza hivó szavára hadikölcsönbe fektetett és ez az összeg semmivé lett. Most először lép ki a magyar újságíró szemérmes rejtekéből és kéri az ő munkája révén az ország világeseményeiről tájékozódó olvasót, hogy ezúttal segítsen rajta és e számunkhoz mellékelt postatakarékpénztári befizető lap felhasználásával juttassa el nemesszivü adományát a Magyar- országi Hitlapirók Nyugdíjintézetének. — A főispán Budapesten. Vitéz Madi Kovács Imre főispán hivatalos ügyeknek a minisztériumokban való elintézésére f. hó 20-án Budapestre utazott. — Hivatalvizsgálat. Jávor Lehel szekszárdi kir. törvényszéki elnök f. hó 20-án kiszállt Dunaföldvárra és ott megejti a királyi járásbíróság szokásos időszaki hivatalvizsgálatát. — Az alispán útügyi vizsgálata. Szongott Edvin alispán f. hő 19-én Morvay László tb. vármegyei főjegyző, útügyi előadó és Emerlczy Zoltán műszaki főtanácsos, állam- épitészeti hivatali főnök kíséretében kiszállt a tamási járásba és megvizsgálta az utak állapotát. Az utak — mint az megállapítható volt — igen rossz állapotban vannak és sürgős helyreállításuk azért nem várható, mert a teljes erővel folyó tavaszi gazdasági munkálatok miatt a javításhoz szükséges kőanyagot egyelőre nem lehet a helyszínére szállítani. — Bírósági áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr Tóth Béla szekszárdi kir. törvényszéki titkárt hasonló minőségben áthelyezte Budapestre a polgári törvényszékhez. — Kinevezés. Vitéz Madi Kovács Imre főispán dr Farkas János szekszárdi lakost kinevezte díjas vármegyei közigazgatási gyakornokká. — Szőlészeti előadások. A Vármegyei Hegyközségi Tanács az időszerű szőlészeti kérdésekről Áldozócsütörtökön délután 3 órakor felvilágosító előadást tart a Szekszárd- ujvárosi Társaskörben, 5 órakor a Szekszárd-belvárosi r. k. Olvasókörben, 7 órakor pedig a Református Olvasókörben. Az előadások során ismertetni fogják a szőlőzöld- hitel akciót és felhívják annak előnyeire a szőlősgazdák figyelmét. — Városi közgyűlés. Szekszárd m. város képviselőtestülete szombaton, f. hó 24-én rendkívüli közgyűlést tart, — Áthelyezés. A belügyminiszter Kiss Anna várdombi állami óvónőt a tengelici állami Óvodához helyezte át. — A nagymányoki bányatársulati elemi népiskola május hő 24-én, szombaton este 7 órakor a bányatelepi iskola nagytermében tartja az „Anyák és Hősök emlékünnepét". 1941 május 21.
