Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-02 / 25. szám
4 TOLNMEGYl 1941 április 2. tölteni. Miután a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara területén működő cégek a zsidótörvény értelmében megüresedett állások betöltésénél az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyei 'Kormánybiztosságától (Budapest, V., Klotild-utca 10/c.) csak ritka esetben igényelnek munkaerőt, felhiv- juk az érdekelt vállalatok, cégek figyelmét arra, hogy a törvény fenti rendelkezéseit saját érdekükben szigorúan tárták be, mert az állások betöltését a kormánybiztosság ellenőrizni fogja. — Szent Antal perselyek fosztogatója újból dologházba került. Nemrégiben megírtuk, hogy Witz János szigorított dologházi letartóztatásából feltételes szabadságra hocsájtott pestszenterzsébeti lakos több katolikus templomba betört és a Szent Antal perselyeket állandóan fosztogatta. Ügyében március 29-én volt a szekszárdi törvényszéken a főtárgyalás és a bíróság újabb szigorított dologházra ítélte, melynek legrövidebb tartamát 7 esztendőben . szabta meg. Az ítélet jogerős. — Leégett a dombóvári bútorgyár. A 120 munkást foglalkoztató \dombóvári Moldoványi bútorgyár raktárában kigyulladt a felhalmozott deszka, valamint a kész bútor. A tűz rohamosan terjedt és bár a helyszínére kivonult tűzoltóság megfeszített erővel látott a romboló elem elfojtásához, az csak többórai munka után sikerült. Dombóvár egyik legnagyobb ipartelepének, a nagy értéket -képviselő bútorgyárnak azonban a gépterme és a raktárépülete nagyrészben elpusztult, A kár igen jelentékeny, de biztosítás révén megtérül. Sokkal sajná- latraméltóbb azonban az a körülmény, hogy amíg a romokat el nem takarítják és az uj gépeket be nem szerzik, 120 munkás munkaalkalom nélkül marad. — A kisgazdák féláron kaphatnak kendervetőmagot. A föld- mivelésügyi miniszter a háziipari kendertermelés fokozása céljából a Magyar Háziipari Központ utján 500 métermázsa kendervetőmagot oszt ki 50 százalékos kedvezmény mellett. A kendervetőmagot métermá- zsánkint 60 pengős áron olyan kisgazdák vehetik igénybe, akik saját háziszükségletükre, vagy háziipari feldolgozás céljából rostkenderter- meléssel kívánnak foglalkozni. Az ilyen kisgazdák forduljanak az illetékes vármegyei közjóléti szövetkezethez, vagy közvetlenül a Magyar Háziipari Központhoz, Budapest, IV., Eskü-ut 6. — A szegény ember takarék- pénztára a malac. Ez az igazság még a régi jó békevilágból maradt reánk, amikor a szorgalmas, szegény család először egy-két kis malackát szerzett. A malacka azután meghízott s az árából az esztendők múlása során tehénke, lovacska, feles, árendás föld, kis ház és szőlő lett. Ez a legegészségesebb „földreform” a ránk szakadt háború és gazdasági fölfordulás közepette nagyon megnehezült, de a malac azért megmaradt a szegényember takarékpénztárának és még fontosabb lett a szerepe napjainkban, amidőn az öreg Európa fölött lángoló második világháború, a nyomruság és nélkülözés ördögeit ránk-ránk eregeti. — Védekezésképpen menjünk vissza a régi igazsághoz, a szegényember takarékpénztárához és vegyük figyelembe, hogy az a család, mely csak egy malackát is vág télen, józan beosztás mellett, sokkal könnyebben él az egész esztendőben, épen ezért, aki csak teheti, szerezzen és neveljen legalább egykét kis malacot és ezzel nemcsak saját maga, hanem az állam köz- élelmezési gondjait is enyhíti. Erre az élelmiszerellátás szabályozásánál is tekintettel volt a kormány, amidőn megengedte, hogy azok, akik maguk hizlalnak, ezentúl is vághatnak szükségletüknek megfelelő malacot s akinek csak egy malackája van, azt be sem, kell jelenteni. — Szőlősgazdák figyelmébe. Mint ismeretes, a szőlősgazdák részére kataszteri holdankint kiszolgáltatható rézgálic mennyiségét 16 kilóban állapították meg. — Ez a mennyiség a peronoszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetére lesz elegendő, ezért a rézgálic pótlására gondoskodás történt a cinkgálic gyártásáról. A cinkgálic védőhatása sokkal gyengébb, mint a rézgálicé, de a kísérletek azt mu- atták, hogy 34 százalékos oldatban eredményesen lehet alkalmazni. — Cinkgáliccal csak a harmadik permetezéstől kezdve lehet permetezni, mikor a szőlő lombozata már erősebb és igy egyébként is jobban ellenáll a peronoszpórának. A per- metlevet egyébként éppen úgy kell elkészíteni, mint a rézgálicból készült úgynevezett bordóilevet, avval a külöbséggel, hogy egy hektoliter vízhez a 3—4 százaléknak megfelelően több szalonnás meszet, illetőleg mésztejet kell hozzáadni. Felhívják a szőlősgazdák figyelmét arra, hogy a gyárak aszerint fognak cinkgálicot gyártani, amilyen érdeklődést tapasztalnak ezen védekezőszer iránt. Ezért minden szőlősgazda, aki cinkgálicra igényt tart, legkésőbb április hó 15 éig jelentse be igényét a következő címekre: Műtrágya Értékesítő Rt. Budapest, V., Árpád-utca 8., vagy Phönix kénsav- és vegyitermékek gyár, Nagybánya. Az említett gyárak az igénylővel érintkezésbe lépnek és az összes feltételeket közük. A cinkgálic forgalma egyébként szabad, annak beszerzéséhez nem kell utalvány. LEVENTE£sSPORT TSE—PEAC OsO (8:0) Bajnoki. Szekszárd, vezette: Magyar, Változatos, illetve mezőnyjáték után a 15. percben Paulik fejeli kapura Sárosi sarokrúgását, de az a kapufáról Korsós elé pattan, ki most már az alsó sarokba vágja a labdát. 1:0. További támadások során a 19. percben ismét gólt szerez a szekszárdi csapat Paulik révén, ki Sárosi újabb sarokrúgását a hálóbajfejeli. A 27. percben Sárosi lefutja a védőket, a kapust is ki akarja cselezni, miközben lábát a kapus lefogja és a megítélt 11-est Benau védhetetlenül a hálóba helyezi. 3:0.# Szünet után az 5. percben Cziráki kiugratja Sárosit, ki a hálóba viszi a labdát. 4:0. A 8. percben Korsós sarokrúgását Benau a 11-es tájékáról gyönyörű fejmagasságban úszva fejeli a védtelen sarokba a labdát. 5:0. A 9. percben Sárosi- Cziráki szövény után Sárosi lő a hálóba. 6:0. A 24. percben Sárosi kapufáról visszapattanó lövését Korsós bekotorja. 7:0. Benau beívelt labdáját a fedezetlen Cziráki fejeli a hálóba. 8:0. A 38. percben Korsós lő gólt. 9:0. Ezután a pécsi csapat is feljön és néhány meleg helyzetet teremt a szekszárdi kapu előtt, de csatárai értékesíteni azokat nem tudják. A szekszárdi csapat a második félidő derekáig komolyan vette a játékot és szép gólaránnyal győzött. A PEAC csapata lelkes és küzdő játékosokból áll, azonban csatársora teljesen tehetetlen Egy percig sem volt vitás a szekszárdi győzelem. Magyar mindkét fél megelégedésére vezette le a mérkőzést. Egyéb eredmények: BTK—MTE 3:1 (2:0). DVSE—PBTC 1:1 (1:0). DVAC—BZTE 3:3 (2:1). Bpesti Törekvés — Nagymányoki SE 4 :1 (2 :1). Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Nyilttér. E rovat alatt kózlóttekért a szerkesztősig nem vállal felelősséget. Hirdetmény. Közhírré tesszük, hogy a felszámolás alatt álló Szekszárdi Földmivelők Hitelszövetkezete, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, az 1941. évi március hó 9-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az OKH kötelékébe tartozó Szekszárdi Népbank Szövetkezetbe olvad. — A K. T. 249. §-a alapján felhívjuk a netáni hitelezőket, hogy követelésüket e hirdetmény harmadszori közzétételétől számított 6 hónap alatt a törvényes következmények terhe alatt érvényesítsék. Szekszárd, 1941 március 24. 205 A felszámolók. Dl nemzedék, nemzeti Öltig Képes Krónika helybeli eladására és kézbesítésére ulsúgdrusltút (rikkancsot) keres a Molnár Paplrilzlel Szakács i ki a francia—magyar főzésben perfekt, ■ urasági inasi szakmában jártas, 30 éves, állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 213 TELEFON: 143 Szerdán, április 2. Csütörtökön, április 3. 0ILÁ6M0ZI B. Kellermann világhírű regénye filmen: Egyetlen éjszaka Igazgató: KRENNER JÓZSEF Főszereplők: Pierre Blanchar, Renée St. Cyr és Jean Tissier Zeneileg ez a film külön élmény, mert Beethoven-, Liszt- és Chopin-infiveket hallunk Világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va7 és 7a 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Meghivő. A Paksi Közgazdasági Bank rf. 1941 évi április hó 16-án délután 4 órakor, Pakson, az intézet helyiségében tartja XIX. évi rendes közgyűlését melyre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja az Igazgatóság.--------------------------------E=3-------------------------------A közgyűlés tárgyai: 1. Jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. 2. Igazgatósági és felflgyelöbizottsági jelentés az 1940. flzletévról és az 1940. évi december hó 31-én lezárt mérleg- és eredményszámla előterjesztése. 3. Határozathozatal az előterjesztett 1940 december 31-én lezárt mérleg- és nyereség- veszteségszámla, valamint az igazgatósági jelentésben foglalt javaslatok elfogadása tárgyában. 4 Határozathozatal a tiszta nyereség hova- forditása tárgyában, — felmentvény megadása az igazgatóság és felügyelőbizottság részére. 5. Határozathozatal a Paksi Közgazdasági Bank r. t.-nak a Szekszárdi takarékpénztár szekszárdi bej. céggel való egyesülés tárgyában. 6. Egyesülés kimondása esetén határozat- hozatal afelett, hogy a Szekszárdi takarék- pénztár tárcájában nem lévő Paksi Közgazdasági Bank r. t.-i részvények, hasonnévér- tékü Szekszárdi takarékpénztári részvényekre cseréltessenek át. 7. A Paksi Közgazdasági Bank r. t. feloszlásának kimondása és ekként a beolvadó r. t. igazgatósági és felügyelőbfzottsági tagjai megbízatásának megszűnése feletti határozat- hozatal és ezzel kapcsolatos törvényes ren- delkezések megtétele iránti intézkedés.] 8. Esetleges indítványok. * Az alapszabályok 15, §a: a közgyűlésen csak azok a részvényesek bírnak szavazati joggal, akik részvényeiket legkésőbb három nappal a közgyűlés élőit a Szekszárdi takarékpénztár, paksi fiókjánál Pakson, Horthy Miklós-utca 14. szám alatt folyó szelvényeikkel együtt letétbe helyezték és ennek ellenében névre szóló igazolójegyet kaptak. 216 Meghivő. A Szekszárdi takarékpénztár 1941. évi április hó 17-éa, csütörtökön déli 12 órakor, Szekszárdon, az intézet székházában lévő közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket az igazgatóság nevében ezennel meghívom.-----------------------------1=3-----------------------------Tá rgysorozat: 1. Az alapszabályok 19. §-a szerint közgyűlési elnök megválasztása. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére két részvényes kijelölése. 3. Javaslat a társaság 500.000 ar. pengős alaptőkéjének 5; 1 arányú részvéoy kibocsáj- tásával — melyek a régi részvényeseknek biztosíttatnak — 600.000 ar. pengőre leendő felemelése és ezzel kapcsolatban az alapszabály 4. §-ának módosítása iránt. 4. A Paksi Közgazdasági Bank r. t, részvényei megvásárlásának jóváhagyása. 5. Határozathozatal a Paksi Közgazdasági Bank r. t.-nak a beolvasztó Szekszárdi takarékpénztár, szekszárdi bej. céggel történő egyesülés tárgyában. 6. Egyesülés kimondása esetén határozat- hozatal afelett, hogy a Szekszárdi takarék- pénztár tárcájában nem lévő Paksi Közgazdasági Bank r. t.-i részvények, hasonnévér- tékü Szekszárdi takarékpénztári részvényekre cseréltessenek át. 7. Esetleges indítványok. Szekszárd, 1941 március 31. Dr Zsigmond Ferenc igazgatósági elnök. Figyelmeztetés I Az alapszabályok 16. §a értelmében a közgyűlésen azon részvényes gyakorolhatja akár személyesen, akár megbízott által szavazati jogát, akinek részvénye, a közgyűlést megelőzően az intézet pénztáránál, vagy paksi fiókintézetflnknél elismervény ellenében letétbe helyezni és ezen elismervényt a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének a közgyűlés megkezdése elótt bemutatja. 217. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.)
