Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-04-05 / 26. szám
mil. évlolnom. 26. ntm. Szekszard. 1961 Április 5. (Szombat) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BlOfIzetés! dl): Egész évre _12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelés szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dija 1’60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter I széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. .— A hírrovatban el- I helyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. — Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Gróf Teleki Pél miniszterelnök 1879-1941 Bár a sorscsapások rendkívüli sorozatának elviselése megedzette a magyarság lelkét, mégis hihetetlenül megrendített mindenkit a rádió borzalmas hire, hogy csütörtökön reggel tragikus hirtelenséggel meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök. Mint később megtudtuk, önkezével vetett véget életének, mert lelkén erős nyomot hagytak a világot megrázó események és mert állandóan bántotta hitvesének súlyos betegsége. Ez az esemény rendes körülmények közt is óriási vesztesége lenne az országnak, de a mostani, rendkívüli nehéz időkben szinte felmérhetetlen a csapás, amely gróf Teleki Pál halálával ért bennünket. Hiszen vele nemcsak a világszerte nagyrabecsült és nemzetközileg is óriási tekintélyű magyar száll korai sírjába, de szegény nemzetének az a fia is, akinek kimagasló képességei talán egyedül jelentették azt az erőt, amely hivatott lett volna mostani rendkívül bonyolult és nehéz problémáink sikeres megoldására. Vér a mi vérünkből, testestől- lelkestől magyar volt ez a férfi, akinek elvesztését borzalmas zokogással siratjuk. A magyar nép, a magyar jövő érdekeinek egyik legalázatosabb, de amellett leghivatottabb munkása volt ő és mint az ország első tisztviselője, maga mutatott példát arra, miként kell teljes erőnkkel, minden tudásunkkal, önzetlenül szolgálnunk ezt a népet, ezt a hazát. Az ismeretek minden ágára kiterjedő, nagy átfogó általános műveltsége, óriási tanultsága, világ- látottságból és gazdag tapasztalatokból táplálkozó imponáló tudása valóban a nemzet vezetésére predesztinálta őt, a nemzetközi életben is kivételes tekintélynek örvendő nagy államférfit, a szentistváni gondolat legtisztább erkölcsi alapon álló rajongó hívét, akire még oly sok feladat megoldása várt volna és aki most hirtelen megtért a magyar nemzet történetében oly tiszteletreméltó szerepet játszott dicső fejedelmi őseihez. Szinte a fátum lengi körül a magyar sorsot, amelynek irányitó kereke mellől gyors egymásutánban váratlanul dőlnek ki a nemzet leg- kiválóbbjai: Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, gróf Csáky István és most gróf Teleki Pál, akiknek lelkesedésére, munkájára, tapasztalataira még 1879 november hó 1-én született Budapesten. A budapesti kegyes- rendi főgimnáziumban tett érettségit, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait és ugyanakkor földrajzi és szociológiai tanulmányokat is folytatott. Egy évig a magyáróvári gazdasági akadémia hallgatója is volt. 1903-ban avatták a budapesti egyetemen államtudományi doktorrá.— Egyetemi tanulmányainak befejezése után, mint szolgabiró, rövid ideig közigazgatási pályán működött. Bejárta Európát, Észak-Afrikát, nevezetesen Szudánt és többszőr járt az Északamerikai Egyesült- Államokban. — Sokat foglalkozott földrajzi és kartográfiái tanulmányokkal. 1913-ban rendes tagja, 1925-ben pedig tiszteleti tagjai lett a Magyar Tudományos Akadémiának. 1909- tői 1923-ig a Földrajzi Társulat főtitkára volt, 1909-től . 1913-ig tudományos igazgatója volt a Földrajzi Intézetnek. Kezdeményezésére és nagyrészt az ő munkájának eredményeként jelent meg ekkor a Földrajzi Intézet kiadásában az első magyar tudományos világatlasz. 1912-ben Cholnoky Jenővel az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására részt vett Amerikában a társaság jubileumán és akkor ugyanott széleskörű tanulmányokat is folytatott. A politikai életben 1905-ben jelent meg, amikor a szatmármegyei nagysomkuti választókerület ország- gyűlési képviselővé választotta. Ezt a kerületet 1911-ig képviselte, először mint disszidens, később pedig alkotmánypárti programmal. A világháborúban a szerb fronton küzdött és több kitüntetésben részesült. Az Esterházy-kormány idején Klebels- berg Kuno gróftól átvette a Hadigondozó Hivatal vezetését és annak élén maradt 1918 karácsonyáig. A Hadigondozó Hivatalban akkor már megoldották az egészségügyi feladatkört: tizennyolc intézet körülbelül 18.000 ággyal működött, de hátra volt még a szociális feladatkör megoldása: hogyan kell a rokkantat visszavezetni a polgári életbe, régi vagy uj foglalkozásába és hogyan kell a hadiözvegyek és árvák ügyeit szociálisan intézni. Az összeomlás után visszavonultan élt. Kun Béláék felszólították ugyan, hogy a kommunista államban a szociális akciók terén vállaljon el vezető szerepet, de ezt az ajánlatot a leghatározottabban visz- szautasitotta. Az ellenforradalom idején először Svájcban, majd Bécs- ben dolgozott, később Szegedre ment- Az ellenforradalmi kormányban elvállalta először a vallás- és közoktatásügyi, majd a külügyminiszteri tárcát. Már 1918 őszén, amikor híre érkezett a bolgár front középső része összeomlásának, hat geográfust vett maga mellé és velük hozzáfogott Magyarország nagy, kőzségenkénti néprajzi térképének megtervezéséhez, majd velük és hatvan rajzolóval és statisztikussal ezt a néprajzi térképet harminc kézirati példányban elkészíttette. Ezt a térképet használták azóta is külföldön a magyar igazság bizonyítására, legutóbb 1938 októbarében Komáromban és előzetesen szeptember 30-án Münchenben is. 1918 decemberében megrajzolta Magyarország egymilliós méretű néprajzi térképét, amely „carte rougeM néven itthon és külföldön tizenhét kiadást ért meg. A kommün bukása után ő kötötte meg az egyességet a szegedi nemzeti és a budapesti ellenforradalmi Friedrich-kormány között. Az oláh megszállás idején titokban Budapesten kezdte meg a békekötés előkészítését, mint a béke- előkészitő iroda tudományos osztályának vezetője. Amikor az antant- hatalmak meghívására a magyar békedelegáció Neuilly-be indult, Áp- ponyi Albert gróf és Bethlen István gróf mellett Magyarország egyik fő- megbizottja volt. A béketárgyalásokat előkészítő amerikai bizottság budapesti tartózkodása idején megállapította és az amerikai szakértők ezt később meg is írták, hogy a béketárgyalások elé sem az antant, sem a központi hatalmak nem terjesztettek olyan kifogástalan tárgyilagos anyagot, mint aminőt Teleki Pál gróf adott át. A forradalmak után Wolff Károllyal együtt megalakította a Keresztény Nemzeti Ligát. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokon Szeged első választókerülete, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával egyhangúan választotta meg képviselőjévé. Teleki Pál gróf továbbra is teljesen a béke előkészítés munkájának szentelte tevékenységét, de amikor a Simonyi- Semadam kormány 1920 április hó 19 én meghívta külügyminiszterének, lemondotta békedelegációban viselt viselt főmegbizotti tisztségéről Mint külügyminiszter résztvett a nemzetgyűlés munkájában, de természetesen a békeszerződés aláírása előtt igen nagy mértékben lefoglalta ez a munka is. Külügy- minisztersége alatt 1920 junius hó 4 én volt kénytelen Magyarország a békeszerződést a versaillesi Grand Trianon nevű palotában aláírni. A Simonyi-Semadam-kormány lemondása után a Kormányzó Bethlen István grófot bízta meg kormány- alakítással, de néki nem sikerült az egységes kormányzópárt alakításának szükségességéről vallott nézetét az akkori testvérpártokkal elfogadtatni. Ekkor a Keresztény Párt és a Nagyatádi-Rubinek-féle Kisgazda Párt egyöntetű állásfoglalása alapján Teleki Pál gróf megalakította első kormányát s néki az is Egyes szám ára 12 fillér Gróf Teleki Pál életrajza oly soká lett volna szüksége ennek a csonka hazának. Az isteni gondviselésbe vetett igaz hitünkkel azonban remélni merjük, hogy a Magyarok Istene most már nem kér tölünk több áldozatot, az elvesztettek erejével és tudásával felruházza az ittmaradottakat és gondoskodik olyan vezetőkről, akik e világkataklizma közepette minden vészen, minden bajon, minden szenvedésen keresztül sikerrel kalauzolják át a magyar népet, hogy az mielőbb megérje a várva várt teljes nemzeti feltámadást, a drága magyar nép I millióinak sorsa jobbra fordulását. Hisszük, hogy a Mindenható, amikor elvette tőlünk gróf Teleki Pált, nem büntetni akart benünket, hanem csak figyelmeztetni mindnyájunkat, hogy az ő parancsait követve testvérekként szeressük egymást, forrjunk össze erős egységbe és közös, szent, egységes magyar elhatározással, végsőkig megfeszített munkával dolgozzunk istenfélelemmel a Nemzet naggyátételén, az integer, szentistváni Magyarország visszaállításáért úgy, ahogy gróf Teleki Pál dolgozott.
