Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-03-30 / 23. szám
a 1940 március 30» TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Szekszárd és Mözs határa a Siótól északra fekvő területen jórészt víz alatt van, mert az Ágoston- puszta felől ömlött ár mindent elborított egészen a vasúti töltésig, amelynek több helyén már a sinek alatt levő kavicságyat is elmosta a viz, amely áttörte a budapest— eszéki állami ut sárvizhid—tolna- mözsi szakaszát, amelyen nem lehet közlekedni. Ezen a területen most az a helyzet, hogy a Fördős Reich Egon utászalezredes parancsnoksága alatt álló katonaság úgynevezett surrantókat épít és visszavezeti a Sió—Sárvíz medrébe az elöntött területek vizéf, amely most közel egy méterrel magasabban áll, mint az egyesült csatorna vizszine. Á katonaság szerdáról csütörtökre hajló éjjelen négy helyen csinált surrantókat és ott átvágta a töltést az elárasztott területek vizének az apasztása céljából. Ez a munka természetesen a legnagyobb óvatossággal és elővigyázatossággal folyik, mert csak annyi vizet eresztenek vissza a Sióba, amennyit ez a Duna duzzadásától is veszélyeztetett helyzetében le tud vezetni. A katonaság bevégezte munkáját és csütörtökön este visszautazott állomáshelyére ahonnan a Felvidékre viszik. Óriási kárt szenvednek a kiöntéstől a szekszárdi hadirokkantak, akiknek az őszön megmunkált és bevetett földjeit 2—3 m. magasságú viz lepte el. A szekszárd-palánki m. kir. mezőgazdasági szakiskola telepe és mintagazdasága teljesen yiz alatt áll* A többszázezer pengő költséggel épült és a főldmivelő szakoktatást oly nagy eredménnyel szolgáló telepen okozott károk egyelőre még felbecsülhetetlenek, mert van a gazdaságnak olyan helye is, amelyen 5 méter mélységű viz áll. Az épületeket ellepte az ár, a cselédséget és az állatállományt ki kellett lakoltatni. A tanári lakásokban 60 cm. magas viz van és a főépületbe is csak csónakon lehet bemenni. A mezőgazdasági szakiskolát illetően kérdést intéztünk Kovács Zoltán igazgatóhoz, aki a következőket mondotta : Szongott Edvin alispán Emericzy Zoltán műszaki főtanácsos, állam- építészeti hivatali főnökkel és Kőrösy Károly kir. mérnökkel együtt megszemlélte a szakiskola telepét és épületeit. A bizottság megállapította, hogy az épületeket ezidő szerint nagyobb veszély nem fenyegeti, csupán a vékonyabb válaszfalak repedezettek és azok valószínűleg le fognak omlani. A víz az iskola épületei mellől előreláthatóan 4—5 héten belül nem lesz levezethető és majd csak akkor tudjuk a károkat felbecsülni. Az ár valószínűen teljesen tönkre tette az iskola központi fütőszerkezetének az alagsorban levő kazánját Az árvízkárokról és az árvízzel kapcsolatos intézkedéseimről — úgymond Kovács igazgató — személyesen tettem jelentést Budapesten, a főldmivelésügyi minisztériumban, ahol a legnagyobb megértést tanúsították az árvíztől sújtott és kilakoltatott iskolauradalmi cselédséggel szemben. Pénzsegitséget utalt ki nekik a minisztérium, gondoskodik az elhelyezésükről, födél alá juttatásukról és megengedte, hogy a cselédség állatállománya kincstári eleséggel élelmeztessék. A minisztérium akként intézkedett, hogy a húsvéti szünetre hazautazott szakiskolai tanulók egyelőre szabadságon maradjanak addig, amíg az árvíz következményei el- takarithatók lesznek. A viz a szakiskola kincstári állat- állományában kárt nem okozott, úgyszintén a mezőgazdasági gépekben sem, mert vitéz Vendel István polgármester kellőszámu közerőt bocsájtott rendelkezésre, amellyel úgy az állatokat és a gépeket, mint a takarmányt el lehetett szállítani. A polgármester gondoskodott az állatok és gépek, valamint a takarmány elhelyezéséről is. Az iskola gabona- és terménykészlete a kellő szilárdságú magtárak padlásain biztonságban van. Az a munka azonban, amellyel egy évtizeden keresztül a szakiskola telepén a mintaszerű mezőgazdasági kultúrát megteremtettük, mind kárba veszett és a veszély elmúltával újból kell kezdenünk mindent, — Valószínűen elpusztul minden fa, bokor, tönkre megy a kedves szép parkunk, nem is beszélve egyéb károkról, amelyek helyreállításának költségét csak később tudjuk felbecsülni — végzé információját Kovács Zoltán igazgató. Veszélyben A rétszilas-szekszárdi vasútvonal Palánk-pta és Tolnamözs közötti egy részét már több mint egy hete elérte az állandóan növekedő árhullám, amely a közel 60 éves töltést meglehetősen átnedvesitette. Mivel a folyton növekedő viz körülbelül 1 kilométer hosszban a vasútvonal kavicságyát is elérte és a forgalom biztonságát erősen veszélyeztette, a szekszárdi osztálymér- nőkség akként intézkedett, hogy a veszélyeztetett szakaszon a vonatok járását óránkénti 5 kilométeres sebességre korlátoztatta. Szerdán azonban már aggasz- tóbbá vált a vonal állapota és Villányi Rezső osztálymérnök előterjesztésére a pécsi üzletvezetőség akként rendelkezett, hogy a széki vasútvonal szárd— tolnamözsi vasútvonalszakaszon a vonatok csak átszállással közlekedjenek. E rendelkezés következtében az utasoknak körülbelül 1 kilométeres utat a pályatesten gyalog kell megtenniők. A podgyászok átvitelére mindkét oldalon kellő számú vasúti munkás áll rendelkezésre. A vasutforgalmat egyébként csupán nappalra korlátozták, az esti, illetve éjjeli vonatok a sárbogárd—bátaszéki vonalon nem közlekednek. Lapzártakor értesülünk, hogy a péntek hajnali vihartól felkorbácsolt árvíz úgy megrongálta a pályát, hogy a forgalmat átszállással sem lehet már fenntartani, mert a töltés több helyen megcsúszott és a gyalogközlekedés is életveszedelmes. Arvizokozta forgalmi akadályok Az áradás nemcsak a mezőgazdasági művelés alatt álló területe- | ken okozott óriási károkat, hanem a hidak és útvonalak elárasztásával, megrongálásával és elpusztításával a forgalmat is megbénította. Ezzel beláthatatlan és sokak részére pótolhatatlan veszteségeket okozott magánosoknak és közületeknek. Lényegesebb forgalmi akadályok a kővetkezők: A budapest—eszéki állami utón Dunafőldvár mellett 4*20 m. nyílású téglaboltozatu hid beomlott és az ut maccadam pályáját 60 m. hosszaságban elvitte az ár. A veszélyeztetett helyen a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatal ideiglenes hid építését nyomban megkezdte. A munka, amely a közlekedést újból szabaddá teszi, e hó 29-ére elkészül. Tolna és Szekszárd közt a budapest—eszéki állami ut töltését a Sióagárd, illetve Ágoston- puszta felől az áradás 4 m. hosszban átszakitotta. Valamivel odébb a viz 120 méter hosszban 50—60 cm. magasan folyik az úttesten, amelynek további 800 métere is erősen veszélyes szakasz. A dunafőldvár—dombóvári utat Simontornya mellett a viz egy helyen 200, másik helyen 100 m. hosszban ellepte, úgyhogy az ár a maccadam kőpályán 50 cm. magasan folyik. A kártételt csak e hó 27- e után, a viz várható levonulását követően lehet megállapítani. A szekszárd—tamási törvényhatósági közúton a sióagárdi határárok kiöntött és 50 méter hosszban ellepte a 40—50 cm. magas viz az útpálya kőburkolatát. A hatóság a forgalom lebonyolítását kerülő utón, Bonyhád és Zombán át biztosította addig is, amíg a forgalom ezen a szakaszon e hó 28-án megindulhat. Ugyancsak a szekszárd—tamási th. utón Szakály és Tamási közt levő részben boltozott, részben pedig vasbetonszerkezetü hid megroggyant, úgyhogy azon keresztül a közlekedés csak lassítva biztonságos. Ugyanezen a közúton Tamásiban a 7*50 m. nyílású boltozott téglá- hidat a Koppány áradása elsodorta. Az ut kőpályája 30 méter hosszban járhatatlan. A szekszárdi államépitészeti hivatal ott ideiglenes gyalogjáró tahidat építtetett. Az alispán elrendelte 6 tonnás járművekkel járható fahíd építését, melyhez az anyagokat Rahóról már meg is hozták. Ez a hid az előirányzat szerint április hó 10-ig elkészül. A szekszárd—simontornyai utón Űzd melleit elvitte a Sió áradása a 6 m. nyílású vasszerkezetű hidat, az úttestet pedig 50 m. hosszban járhatatlanná tette. Nyomban elkezdték egy 6 tonna teherbírású fahíd építési munkálatait. Remélhető, hogy ezt a hidat március 28-án átadják a forgalomnak. Sárszentlörmc és Nagydorog közt a szekszárd—simontornyai ut kőpályáján 600 méter hosszban 80 cm. magas viz folyik. A kulturmérI nöki hivatal véleménye szerint a yiz március 27-éré lemegy az útról. Elsodorta az áradás a paks— kölesdi utón Kőlesd melleit a 28 méter széles vasgerendás Sárvíz hidat. Ez az eset Kölesd közlekedését teljesen megbénítja, mert a községből nem lehet kimenni Kölesd—Alsótengelic vasútállomásra. Az alispán az ideiglenes átkelés lehetővé tételére elrendelte fahíd építését, amely április hó 6-án a forgalomnak átadható lesz. Kajdacsnál a kajdacs—borjádi törvényhatósági utón a Sió és a Sárvíz közt az ár 1 kilométer hosszban átőmlik a maccadam pályán. Remélhető, hogy ez az útrész e hó 27- éré akadály nélkül járható. A tolna—bogyiszlói törvényhatósági utón a 8 méter széles bogyiszlói vasbeton hid kőkupjait és a csatlakozó töltést az árvíz elszakította, elsodorta. Egyelőre ott csónakon közlekednek, de ideiglenes tahidat is építenek, amely március 27-éré elkészül. Dunakőmlőd melleit a dunafőldvár—dunakömlődi törvényhatósági utat az áradás két helyen elszakította. Az államépitészeti hivatal olyan erővel kezdte meg a munkákat, hogy azok ehó 29-ére befejeződhessenek. Kurdnál a hőgyész—dombóvári közutnak a Kapóson áthaladó 18 méter széles vasbeton hidján is csak a könnyű forgalom van megengedve, mert a vizáradás a hid kőkupjait erősen megrongálta. Az őrök arató Irta : Major Imre. Ilyenkor, amikor feltámad a téli szemfődővel eltemetett falu, megmozdulnak az utcák. Az első jó idővel zsongnak-hongnak a megkopott házak, mint az átmelegedett méhkasok, amelyeknek lakói máris mézet sejtenek az éppen hogy csak kifakadó tavaszban. Kizúdul a falu a mezőre, megszállják a határt, mint virágos fákat a méhek, csak éppen, hogy ők még nem gyűjtenek mást, mint hitet, reményt és erőt a nagy paraszti nyár aratásához és nagy, egészséges nótakedvet a bizonytalan szüretekhez. Türelem, hit és a remény melegíti át a hó alatt megsárgult vetéseket, amint az orvos szakértő szemével végigsimogatja őket az örök arató tekintete. Sok napsugarat, bő esőt kér a számukra, régi kipróbált receptje szerint az égi patikából ,* ha ugyan kiutalják számára az előirt mennyiségeket. Nem cseppenként mérik-e azt, amiből tenger is kevés volna és nem jeges felhőrácsokon szfi- rik-e át majd az éppen hogy csak átforrósodó sugarakat. S amint* ott áll az ígéretek földjén, nyugalom és bizalom. Évezredes megszokott ősi bölcsességgel tudja, hogy nem okos dolog a zúgolódás és nem bölcs dolog a siettetés. Panasz? Ugyan kinek is mondaná el azt? „Bocskoros, rongyos nagyapám, hogy nem szólhatott a világnak, elmondta hát panaszait az égbe szálló vadlibáknak. . I* mondja ki minda Duna újabb árhulláma hamar leszalad és különösebb bajokat már nem okoz. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya ugyanis 120 centiméterrel alacsonyabb dunai vízállást jelez, mint az előző ka- tasztrófális és oly sok bajt okozott magasság volt.
