Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-28 / 15. szám
HIÚMUL széksBfrdr -ÜUHMf 29. (Stwih) 15. szia. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT PQL11IKA1 ÉS TlTtSAjUkjMl LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Pelelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai IA legkisebb hirdetés dl|s 1*60 pengő. — A hirdetés e > niraeies ai|a 100 pengő. —A hirdetés egy 6t milliméter széles hasábon mllllmétersoronként iO fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. . ,Q ■ .. „ I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lop szellemi részét Illető | A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzéel, családi hír. velamlat á évre _ 12 pengő || Felévre-------------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1.* A mezőgazdasági lakosság boldogulása A közeli napokban két törvényjavaslat kerül az országgyűlés elé, mindkettő azzal a céllal, hogy az állattenyésztés minőségi fejlesztését előmozdítsa. Az egyik törvényjavaslat a vármegyei állattenyésztési alap létesítéséről, a másik a szarvasmarhák törzskönyvezésének egységessé tételére vonatkozó nemzetközi egyezménynek becikkelyezéséről szól. Politikától fávólesö szakkérdések ezek, de ha valaki jelentőségüket lebecsülné, igen súlyosan tévedne. Mert az ország — gazdagodása, ^anyagi megerősödése, fellendülése szempontjából egy-egy ilyen probléma előrevitele sokkal többet jelent a pártpolitikai mesterkedések- nél, huzavonáknál, —hangoskodásoknál. Magyarországon, ahol a föld korlátoltan áll rendelkezésre s a megművelhető terület katasztrális holdakban alig több, mint az ország összlakosságának száma, az agrár- népesség, tehát lélekszámban éppen legnagyobb ‘kerestőnépességünk — boldogulását csak a mezőgazdaság ‘belterjesebbé tételévél és fejlesztésével lehet biztosítani. Ezért kerül mindjobban előtétbe az állattenyésztés nemzetgazdasági jelentősége. A mezőgazdasági népesség széles rétegeinek fontos 'ügye ez, mert az 'állatállomány 80 százaléka kisgazdák, törpebirtokosok és zsellérek tulajdonában van. Magyarország liimeve az állattenyésztés terén külföldön is elsőrangú. Az évedként megismétlődő mezőgazdasági kiállításokon magyar szem épugy, “mint a külföldi néző elragatatással láthatja mezőgazdasági kultúránk nagyszerű fejlődését és világviszonylatban is első klasszisát. Teleky Mihály gróf földmivelés- figyi miniszter azt mondotta a két , törvényjavaslat ismertetésekor, hogy Délkeleteurópában állattenyésztés terén nekünk kell betölteni Svájc szerepéL Ez a célkitűzés vezette a kormányt az uj törvényjavaslatok elkészítésénél, amelyek lehetővé teszik, hogy a vármegyei állattenyésztési alapok saját körzetükön belül messzemenő segítséget nyujtsanák a kisbirtokosoknak az állattenyész-j tés minőségi féjlesfcfése érdekében. Ne kicsinyeljük tehát le a javaslatok jelentőségét. Legyünk físztá- ban vele, hogy: a magyar jövő szempontjából sokkal fontosabb a kis ; földmivelő lakosság boldogulásá- ’ nak, gazdagodásának fejlesztése, mint például akár a titkos Választójog is. De' legyünk tisztában azzal is, hogy a boldogulás és gazdagodás kapuit csak a szaktudásba látókör illesztése, a' mezőgazdálkodás modem vívmányainak felhasználása *ésmeghonosítása tudja biztosítani. Ehhez szükséges az állam útmutatása, irányítása, adott esetben segítsége is (mint a mostani törvény- javaslat is teszi), de természetesen szükséges a széles néprétegek tudásvágya, akarata, fejlődéskészsége is, ami annál biztosabb eredményt hoz, mert olyan nagyszerű képeségekkel párosul, ami csak a magyar népben van meg. pp így válik a két szakkérdésnek látszó törvényjavaslat — egyetemes kérdéssé. A magyar közvélemény valóban megnyugvással látja, hogy tőlünk nem messze bömbölő ágyuk és süvítő gránátok hangja mellett is tudunk, akarunk dolgozni és a hivatott irányítók szeme ott van minden problémán, ami fontos és jelentőségteljes. Dr ŐRFFY IMRE a kormányzóválasztó törvényhozók közt A Kormányzó Ur Őfőméltóságá- * nak húszéves jubileuma alkalmából méltán számíthat érdeklődésre ez a kérdés, vájjon ;a magyar törvény- hozás jelenlegi tagjai közül kik voltak a kormányzóválasztó alkotmá- nyozó gyűlés tagjai. Ma már mindenki tudja, hogy milyen történelmi szerepe volt ennek, az akkor alig száz tagból álló első njemzetgyülésnek, a magyar alkotmányosság helyreállítása szempontjából. De azt is látnia kell ma már mindenkinek, hogy az államfő megválasztásának jó, vagy rossz megoldása a trianoni pörölycsapások folytán akkor szertehullás előtt álló magyarságra egyenesen létkérdés volt. Ha a magyar országgyűlés két házának félezernél nagyobb tagszámú névsorát végigolvassuk, meglepetve látjuk, hogy mindössze tizenheten vesznek már csak részt a törvényhozás mai munkájában azok a férfiak, akikre a második hón- alapitásban való részvétel nagy felelősséggel járó munkája sulyoso- dott. Örömmel, sőt büszkeséggel látjuk e névsorban vármegyénk egyik törvényhozójának, dr Őrffy Imre felsőházi tagunknak a nevét. Az emberek hamar felejtenek. Ezért azt hisszük, nem felesleges egy percre megállani annál a munkánál, amelyet a szekszárdi kerület akkori fiatal képviselője a kormányzóválasztás történelmi napjaiban a pártok egyesítése, a politikai béke megteremtése s ama harcok diadalra jutása érdekében végzett, amelyek főcélja és érdeme lett azután, hogy az alkotmányosság helyreállítását célzó közjogi alaptörvényünk — mellőzve az akkor még erősen érvényesülni kívánó forradalmi szellemet — évezredes alkotmányunk intézményeinek átmentő- jévé lelt. Nem ’ lehet tehát alaptalan az a véleményünk, hogy őrffy Imre e szerepére vármegyénk közönsége elismeréssel és bálával gondol a mostani nevezetes évforduló alkalmából. Őrffy régi híveit bizonyára érdeki, hogy f. évi január hó 29-én volt huszadik évfordulója képviselővé történt megválasztásának. Erre a napra Szekszárdra hívták őt barátai, hogy az aznapi közvacsorán velük együtt ünnepelje a maholnap egy emberöltőnyi eseménynek emlékét. Őrffy azonban az ünnepeltetés elől kitért. A Szekszárdi takarékpénztár 93. évi közgyűlése Vármegyénk ezen patinás, vezető pénzintézete vasárnap, 25-én délelőtti tartotta immár 93. évi rendes közgyűlését,i a szokásos nagy érdeklődés mellett. Az elnöki tisztet ez évben is Szon- gott Edvin vm. alispán látta el, a jegyzőkönyv vezetésére dr Török Ottó int. ügyész kéretett fel, jegyzőkönyv! hitelesitőkül pedig Hangéi Andor és id Debulay Imre részvényetek jelöltettek ki. 'Közgyűlési elnök üdvözölte a nagyszámban (46) megjelent részvényeseket, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviseletében megjelent 'Nagy István főellenőr, szekszárdi főnökhelyettest és- bejelentette, hogy dr őrffy Imre felsőházi tag megjelenésében akadályoztatván, táviratilag mentette ki magát. Majd dr Zsigmond Ferenc az intézet igazgató-elnöke tette meg az előterjesztést: a 145.372*65 P-s áll. beruházási hozzájárulás mikénti fedezésére és az 1939. üzletévbőL keletkezett 90.002*78 P-s tiszta nyereség mikénti felosztására vonatkozólag. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy az elmúlt évben az intézet a Magyar Általános Hitelbankkal kötött megállapodást, — ennek j szekszárdi fiókja állományait átvette az intézet s igy állományokban nagymértékben megerősödött, — beje- I lentette azt is, hogy a volt banképületet: a „Garay házu-at, Szék- szárd egyik legszebb épületét is megvette a Szekszárdi takarékpénztár, a volt bankhelyiséget tóbb részre osztva üzleteseknek adták ki s igy ezzel nemcsak értékálló, de jó jö- vede mező vagyontétellel gyarapodott. Elismeréssel adózott a Pénzintézeti Központnak, hogy ezen hitelbanki tranzakciót hathatósan támogatta, közérdeknek nyilvánította s igy lehetővé vált, hogy a pénzügyminisztérium teljes illetékmentességet adott. Indítványozta, hogy dr őrffy Imre felsőházi tagnak, az intézet mindenkor odaadó támogatójának és önzetlen barátjának a közgyűlés mondjon hálás köszönetét mindazon fáradságos közreműködéséért, melyet ezen ügyben kifejteni szives volt s mely teljes sikerrel is járt. Az 1939. évi, az intézet beléleté- vel kapcsolatos további beszámolójában elismeréssel adózott az egész tisztikarnak, a múlt évi rendkívüli munkateljesítményért, — bejelentette, hogy 1939 elején St Boda László, Hetényi Lajos és DehuUy Imre főtisztviselöket, igazgatói címmel tüntették ki, — majd Debulay Imrét ügyvezető-igazgatói teendőkkel ruházták fel, az év végén pedig a paksi fiók tisztviselői előléptetésekkel kapcsolatban Debulay Antiinak a fiók-főnöki cimet adományozták. A bejelentetteket, de különösen a hitelbankkal kapcsolatos, igen sikerültnek mondható transakciót nagy tetszéssel fogadták a közgyűlésen megjelent részvényesek. i Utána jdr Zsigmond Ferenc igazgatósági elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a múlt év márciusában váratlanul elhunyt Szabó Jánosról» az intézet agilis igazgató- sági elnökéről, akit az előző közgyűlés már elparentált, — most bejelentette még, hogy a múlt évi közgyűlési határozatot az igazgatóság végrehajtotta s néhai Szabó János arcképét megfesttette, mely immár a közgyűlési terem elnöki képsorozatát díszíti. Utána a juoitis 29-én elhalt dr Gulyás József ügyvéd, várm. tb. főügyész kiváló‘érdemeit méltatta kegyeletes szavakkal s: indítványozta, hogy az igazgatóság ezen értékes tagjának emléke is jegyzőkönyvileg örökittessék meg. • Majd a tárgysorozat 5. pontjára kerülvén a sor, a megüresedett i igazgatósági tagsági helyre dr Hey- pál Sándor várm. árvaszéki elnök választatott meg. — Megválasztott hálás szavakkal mondott köszönetét a közgyűlésnek az előlegezett bizar- lomért. Úgymond, megtisztelve* érzi magát, hogy azzal az intézettel» mellyel régtől fogva meg voltak már kapcsolatai, — most belsőbb összeköttetésbe kerülhetett, örömmel j állapítja meg, hogy a múltban, né- |; melyek szerint túl konzervativjiak Egyes szám ára 12 fillér.
