Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-25 / 94. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 december erősebbek adózási többlete révén a nemzet elesett, gyenge tagjait támogatásban részesítjük a szociális felfogás szerint s lehetővé tesszük, hogy mindenki szellemi és fizikai munkájával tisztességes megélhetést biztosíthasson magának. Ez a társadalmi és gazdasági rend maga után vonja a nép gazdasági megerősödését és szaporodását, — mert a családtagok munkája anyagi megerősödést jelent. A szaporodó és megerősödő nép a nemzet nagyobb hatalmát, jobb érvényesülését biztosítja. A nagyobb népszám nagyobb fogyasztópiacot, árukeresletet és ezáltal több munkalehetőséget biztosit. Szomorúan állapíthatja meg az ember, hogy itt van a magyar nép Istentől áldott nagyszerű tehetségével, hatalmas munkateljesítmény lehetőségével és a munkaerejét távolról sem használhatja ki teljes mértékben és nem fordíthatja termelésre s ezáltal nem válthatja be értékre, amivel jobb létfenntartását biztosíthatná. De itt van az ország hatalmas kincse, a termelés harmadik tényezője, a természeti erő: a magyar föld nagyszerű termőképessége, ami messziről sincs a magyar nép szolgálatába állítva oly mértékben, amint lehetne. Termelésünket át kell alakítanunk. Többet és jobbat, az éghajlati és a termőterület viszonyainak megfelelőét kell termelni, hogy minden egyes lélekre a termelt javak ellenértékének nagyobb összege jusson az eddiginél. Ha ilyen szempontok szerint irányítjuk az életet a magyar földön 'S minden emberben a nemzet tagját, a nemzeti munka egy birtokosát látjuk, reményünk lehet egy jobb és virágzóbb életre. A kormányzat politikája ebben az irányban halad. Megvalósításához azonban szükség van mindenkinek a megértő támogatására, — együttműködésére, mert célunkat csak úgy érhetjük el, ha mindnyájan mindannyiunkért egy boldogabb Magyarországért dolgozunk. Ehhez pedig szeretet kell. Azt kérem a Magyarok Istenétől: hogy az Ur Jézus születését jelző karácsony éjféli harangok ezt a szeretet hirdessék, erre a szeretetre tanítsák a sok megpróbáltatáson átment magyar népet. A NEMZET LELKIEGYSÉGE Irta: dr vitéz Téglá*sy Béla, a Ma, amikor a borzalmas világégés közepette a nagy és hatalmas nemzetek feszitő ereje, az élni- akarás megteremtésének a keresése és a nemzetek életterének biztosítása következtében csaknem máról- holnapra egyik nemzet a másik után tűnt el az európai szereplés színteréről, különösen nagy fontossággal bir a nemzet Ielkiegysége. Ez a kérdés szerény megítélésem szerint a legfontosabb kérdések egyike. A lelkiegység előfeltétele a nemzeti öntudatosságnak, a nemzeti öntudatosság pedig éppen olyan fontos dolog a közösség életében, mint az öntudatosság az egyén életében. Ettől függ a helyes akarás, ítélés, döntés stb. Tehát, amikor a nemzet lelkiegységéről beszélünk, a leggyakorlatibb kérdésről beszélünk, mert ennek a hiánya bénulást okoz. A nem öntudatos nemzet olyan, mint a zavart öntudatu, a határozni nem tudó ember. Ha a nemzet lelkiegységének vizsgálatába bocsátkozunk, tekintetünket elsősorban a fennálló akadályokra kell vetnünk, mert ezek az akadályok azok, amelyek a nemzet lelkiegységének kialakulását késleltetik, gátolják, lehetetlenné tennék vagy teszik. Vannak a nemzet lelkiegységének olyan akadályai, amelyek benyúlnak a történelembe, ezen keresztül a fajiságba, természettudományi, metafizikai mélységekbe. Vannak olyanok, amelyek nem ilyen mélyek; vannak, amelyek csak egész jelentéktelenek. Az akadályok első kategóriájába, amelyek a nemzeti egységet veszélyeztetik, első helyen a nemzeti meg- hasonlást kell említenem. A nemzeti meghasonlást különösen a háború előtti Magyarországon — a külön életsors, külön faji- ság, külön nyelv, külön életegység, paksi kerület országgy. képviselője külön történelem, külön nemzeti aspiráció jelentette. Pillanatnyilag tökéletesen mindegy, hogy a nemzetiségi kérdés keletkezéséről hogyan gondolkozunk: úgy gondolkozunk e mint ellenségeink, akik azt állítják, hogy ezer esztendővel ezelőtt ők már viruló állam- alakulatban éltek itt és őket ez a magyar fijta, amelyik bejött, mint a forgó szél leverte, rabigába hajtotta és ezer esztendeig uralkodott rajtuk, de ütött a felszabadulás órája és a trianoni szerződéssel elhangzott az az ismeretes axióma: egy igazságtalanságot nem tesz igazsággá, hogy 1000 évig érvényben volt 1 Avagy úgy gondolkozunk a nemzeti kérdésről, mint ahogyan az igazi magyar ember gondolkozik, hogy ezen a helyen szakadatlanul jövő-menő népeket törölt le az idő szele előttünk, itt államot formálni csak a magyar tudott, az alkotott ezer esztendős berendezéseket és lett a nyugati kultúra nagy misszionáriusa, biztosította a Nyugat lelki, politikai és társadalmi szolidaritását. Ebbe a magyar egységbe bejöttek különféle nemzetiségek törmelékei, letelepedtek és uj tenyészetet indítottak meg. E kérdés eldöntésére nem vállalkozom, de tény, hogy az erdélyi magyar mindig jól érezte azt, hogy közte és a román között áthidalhatatlan ellentét van; a délvidékiek érezték, hogy a rácok egy másik világból valók és akármit csinált is a politika: a magyar állandóan érezte, hogy itt kibékíthetetlen ellentét van. Már most a nemzet életének helyes vezetésénél mindig az a legnagyobb politikai kérdés, hogy az ellentétek halmozódását megakadályozzuk, a lelki egységre törekedjünk A nemzet lelki egységét öntudatos nemzeti pedagógiával kell megteremteni ... A XX ik század az ellentétek kiegyenlítésének a százada Reánk magyarokra is a kiegyenlítés, a lelki egység ideje jött el, amikor az Isteni Gondviselés az elveszített 4 éves világháború és a nemzeti lelkiségnek elgyengülése után, igaztalanul reánk szakadt kommunizmus ideje alatt elküldötte nekünk a nemzet lelki egységének igazi megteremtőjét, vitéz nagybányai Horthy Miklóst, aki az ő nagy faji- és népszeretetével egységbe tömöritette a nemzetet és ezzel visz- szaadta nemzetének az önmagába vetett hitét és bizalmát s biztosi“ tóttá újabb ezer esztendőre nemzetünk létét és fennmaradását. E pár mondatban tömöritett gondolataimat azzal küldöm karácsony szent ünnepén a Tolnamegyei Újság nagyrabecsült olvasóközönségéhez, hogy tántorithatatlanul higyjünk Országunk sorsának hivatott irányítóiban, gróf Teleki Pál miniszter- elnök urban és kormányában, mert ők minden tudásukkal és törekvésükkel azon vannak, hogy a nemzet lelkiegységét összetartsák és szilárdítsák és ezzel a Duna és | Kárpátok medencéjében élő nemzet- I nek egy szebb, egy boldogabb jö- I vendőt biztosítsanak Karácsonyi gondolatok Irta: Micheli Mihály T. T. Sz. elnöke, Tolna vármegye országgyűlési pótképviselöje. Dicsőség mennyben az Istennek, békesség földön a jószándéku embereknek* Az angyalok serege igy dicsőítette Istent az Eucharisztikus Krisztus Király születése napján. Békességgel köszöntő ték az embereket. Néhány óra választ csak el bennünket Jézus születése magasztos ünnepétől. Itt a Karácsony szent ünnepe. Ezen alkalommal az emberek, ha találkoznak, boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak egymásnak. Milyen szép és megható ez külső jeleiben Bár benső megnyilatkozásaiban oly meleg volnaf hogy az egymást köszöntő emberek ennek a melegnek kisugárzását megérez- nék. Azonban sajnos, ez a köszöntés csak külső jel és inkáhb szokás és nem a benső meleg, a szeretet kisugárzása, nem a béke megnyilvánulása, hanem csak hideg, rideg szokás. « Testvérek 1 Karácsony előestéjén minden keresztény család házában kigyulnak a karácsonyfa kis gyertyái és hirdetik ezek a kis mécsesek a béke ünnepét, figyelmeztetnek a kisded Jézus meleg szerete- tére és a világrahozott békére Ha visszapillantunk Krisztus születése idejére, egy kép tárul szemünk elé, mely kép figyelmeztetője kell, hogy legyen a mai emberiségnek. Jézus, a Király a legnagyobb szegénységben jött a világra, mint kicsi csecsemő és mégis micsoda félelmet keltett a fényben, pompában úszó, hatalmát féltő Herodes lelkében. Miért ? Mert a kicsi csecsemő a lelkek királya, aki a szeretet, a béke, a megelégedettség, az alázatosság, engedelmesség megmásíthatatlan példaképe lett az emberek előtt és a jószándéku emberek lelkét meg is nyerte, csak a nagyok, a hatalmasok, a vakító aranytól körülvett lelkek féltek tőle. Azóta majd 2000 esztendő telt el s ha végig nézünk a mai világban, amikor az arany és pénzimádás korát éljük, amikor az önzetlen, becsületes, tiszta erkölcsi alapon elvégzett munka csak eszköz az arany és pénzimádók szemében, mikor ezek a nagyok és hatalmasok félnek, hogy a munka győze- ■ delmeskedni fog felettük, rettegnek I ezek az aranytól megduzzadt lelkek I a szegényektől, a munkát végző, az életet termelő alázatos lelkek erejétől, akik telítve hittel, bizakodó reménnyel, nélkülözések, tespedé- sek, szenvedések közepette köteles- ségszerüen végzik nehéz munkájukat csak azért, mert él bennük a Krisztusi szeretet, a kötelességtudás és az a meggyőződés, hogy a munka győzni fog. Testvérek 1 Magyar falu népe! Látjátok-e és érzitek-e a fentiek hatását? Keresitek-e a lehetőségét annak, hogy ez megváltozzon ? Hogy a munka ne eszköz legyen az életben, hanem cél és eszköz kell, hogy legyen az arany és pénz, akkor a karácsonyi gondolat, a szövetkezeti eszme jegyében találjunk egymásra. Találjunk egymásra mint igazi magyar testvérek ezekben a súlyos válságos történelmi időkben, mikor az egész világ a háború borzalmaiban senyved, évszázados műértékek mennek veszendőbe, száz és százezer ember esik áldozatul a pénz és munka harcában, mert ez a háború a pénz és munka háborúja. Ha ezek az értékek és a háborús kiadások a népek és nemzetek szociális jólétére lettek volna fordítva, a szeretet, a béke és megértés jegyében földi paradicsomban élhetnénk. Magyar testvérek, adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy Kormányzó Urunk bölcs kormányzása, a kormányelnök bölcs előrelátása és kormányunk áldozatos munkássága megmentett bennünket a háború borzalmaitól, véráldozattól s véráldozat nélkül gyarapodhattunk területben és népességben. Ha mi magyarok hazánk újjáépítésében, gazdasági rendszerünk átépítésében és Európa ujjárendezé- sében történelmi elhivatottságunknak meg akarunk felelni, akkor keressük a csillagot, amely megvilá- gitja az utat, hogy megtaláljuk Krisztust, rajta keresztül egymást, hogy vele és rajta keresztül kiépüljön lelkűnkben a mélységes hit, a bizakodó remény, a Krisztusi szeretet, a béke, hogy egymást megbecsülve, egymás munkáját értékelve épithessük ki a szebb és boldogabb jövőt! Ha ezzel a lelkifeszültséggel állunk a munka szolgálatába, kell Ifi. KOVÁSZ HAY ISTVÁN, Jogosított termény nagy keraskedő, OKLEVELES GAZDA gabonái tarményi magi erőtakarmányok vételi eladás — értékesítés, beszerzés M, kir. olajsaftoló üzem »Antricinj «vezérképviselet. JHonvéd kincstári bizomány BUDAPEST, V., SZÉCHENYI-UTCA 1. Telefon: 128-097, 118-593. Sürgönyeim : K O V k N Budapest. — Folyószámlák; Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nádor-utcai fiók, ______________________ Magyar panK gróf Tisza István-utcai fiók. — Magyar királyi postatakarékpénztári csekkszámla: 51.272. ___
