Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-04 / 88. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MEGJELENŐ gFPFRTTfanr Pnirmr at <t% TA^ATUiin la» „mi ííBUroai. . . ftrtnftt IMS ftmabwl. (itenia) M. «tát Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, lelefonszám: 85 előfizetési díj: Qgész évre _ 12 pengő |j Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés d!|a 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoronként 10 fillér. Ria- -X.I ... . ........ i Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. . J . . valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I. Legmagasabb fogyasztói élelmiszer- és terményárak Szekszárdon Az árkormánybiztos a szekszárdi legmagasabb fogyasztói élelmiszer- és terményárakat az alábbiakban állapította meg: Olvasztott sertészsír, kilogrammonként _ _ _ _ 2*24 P Há j, kilogrammonként— __ _ _ _ _ _ _ 2*16 P Zs írnak való szalonna, kilogrammonként _ _ _ _ 2*12 P Tepertő, kilogrammonkint_ _ _ _ _ _ _ _ 2*20 P Bú za, jó minőségű métermázsánként _ _ _ _ _ 22*55 P Bú za, jó minőségű, zsákból kimérve kicsinyben kg-ként_ —‘23 P Ro zs, jó minőségű, métermázsánként _ _ _ _ _ 18*55 P Ro zs, jó minőségű, zsákból kimérve kicsinyben kg-ként — —*19 P Árpa, jó minőségű, métermázsánként _ _ _ _ __ 19*50 P Ár pa, jó minőségű» zsákból kimérve kicsinyben kg-ként — —*20 P Zab, jó minőségű, métermázsánként _ _ _ _ _ 20*30 P Za b, jó minőségű, zsákból kimérve kicsinyben kg-ként _ —*21 P Oi engerí, kilogrammonként _ _ _ _ — — — —*21 P Uj , szemes tengeri, kilogrammonként —*16 P Egységes buzakcnyér, kilogrammonként — —*34 P Péksütemény, darabonként _ _ _ — — — — —*05 P Fe hérbab, nagyszemü, tiszta, kilogrammonként _ _ _ —48 P Fü rjbab, nagyszemü, tiszta, kilogrammonként _ _ — —*54 P Le ncse, nagyszemü, tiszta, kilogrammonként_ _ _ — —*74 P Má k, kilogrammonként __ — — — — — 2*80 P Méz, pergetett, kilogrammonként _ _ _ _ _ — 2*— P Bu rgonya, nyári rózsa, kilogrammonként _ _ _ — —*10P Bu rgonya, Gülbaba, kilogrammonként — _ — _ _ —*10 P Burgonya, őszi rózsa, kilogrammonként _____ — *09 P Burgonya, Ella, kilogrammonként _ — —*08 P Teljestej, literenként — — — _ — ____ —*24 P Tejfel, literenként — — — ______ Í*40P Vaj, pasztőrözött, csomagolva, kilogrammonként— _ _ 5*10 P Vaj, főző, kimérve, kilogrammonként _____ 4*40 P Piaci irósvaj, kilogrammonként ______ 4*20 P Étkezési tehéntúró, kilogrammonként _____ —*80 P Aki az árkormánybiztos által megállapított fenti áraknál magasabb árat kér, vagy fizet, bűncselekményt követ el és törvény szerint büntettetik. A karácsonyi segély Vitéz Hakray Lalos a Slőszabályozásról Lapunk két évtizeden keresztül állandóan napirenden tartotta a Sió szabályozásának, hajózhatóvá tételének kérdését és erről a tárgyról különféle szerzőktől: mérnököktől, gazdászoktól, közlekedési szakférfiaktól egész sereg igen nagy értékű és általános feltűnést keltő tanulmányt tettünk közzé. Ennek az ügynek érdekében az itteni és a szomszédos megyékből való képviselők több küldöttséget vezettek a föld- mivelésügyi miniszterhez, azonban mindezideig ezen a téren valóban komoly és az eddigi lehetetlen állapotokat megváltoztató lépés nem történt. Ez indította vitéz Makray Lajos tolnai prépost, országgyűlési képviselőt arra, hogy a földmivelésügyi tárca költségvetésének multheti országgyűlési tárgyalásánál erről az ügyről országos viszonylatokban is nagy feltűnést keltő, igen értékes parlamenti beszédet mondjon. Vitéz Makray, a magyar politikai szónokok egyik legkiválóbbja ez alkalommal is teljesen lebilincselte a törvényhozókat és a Sió szabályozása kérdésének technikai, mezőgazda- sági, közgazdasági, közlekedéspolitikai, pénzügyi részleteit olyan páratlan bravúrral tárta a képviselők elé, hogy a földmivelési kprmány képviselője kénytelen volt helyt adni a felhozott adatok és okfejtések helyességének és ígéretet tett arra, hogy a most fennálló nehezmények kiküszöbölésére alkalmat keres a jövő és az azután következő évek költségelőirányzatában. Mi a vármegye és aj partmenti birtokosok, de az általános közérdek hevében is csak a legőszintébb köszönet hangján emlékezhetünk meg vitéz Makray Lajos prépost, országgyűlési képviselő felszólalásáról, mert ö, mint más megyének a választottja óriási fáradságot vett magának arra, hogy ezt az óriási anyagú kérdést [részletesen és a legaprólékosabban áttanulmányozza és azt az ő országosan elismert ékesszólásával az egész hémzet nyilvánossága előtt feltárja. Hisszük, hogy ez a most újabban megkezdett akció nem fog elakadni, mert a földmivelésügyi miniszter most már végre programba veszi a Sió nagy elgondolásu szabályozásának a megoldását. Ilyenkor, a rorátés hajnalokon érezzük igazán a vágyat a megnyugvás, a béke ünnepe után. A gyermekkor kedves emlékei elevenednek meg előttünk. A hangulatos karácsonyi esték a csillogó fa alatt. Hogy vártuk mi azokat az igazán szentestéket. Vájjon mit hoznak az angyali kezek, vájjon mivel lepnek meg minket, mert angyalkezek hozták el mindig a kedves ajándékot. Angyalkezek díszítették csillogósra a fát, angyali kezek gyújtották meg a karácsonyfa gyer- tyácskáit; angyali kezek, melyekre olyan nagyon boldogan borultunk és borulunk mindig, akár kérges paraszti kéz az, akár finoman érzett puhabársonyos, mert az édesanyánk keze ... Ezek az emlékek élnek bennünk mindig karácsony táján és szeretnénk ezeket az emlékeket tovább adni azoknak, akik várnak tőlünk valamit: szeretetet. De jajj, nehéz ma angyali kéznek lenni, hiszen olyan kevés most a pénz, mert nagy a drágaság. Talán ezt érzi az államhatalom is, amikor karácsonyi segélyt ad. örömet akar szerezni szerezni, akik benne dolgoznak a nagy gépezetben, őrt állanak az állami élet különféle őrhelyén: a közigazgatásban, az iskolában, az igazügy bonyolult gépezetében, örömöt akar szerezni sok kicsi szívnek, hogy ne felejtse el a tisztviselő gyermek sem az angyalkezeket... És érdekes, hogy nem mindenkinek. Nem minden közalkalmazott kap karácsonyi segélyt, pedig éppen úgy kiveszi részét az állam- gépezet nagy munkájából mindegyik. Ezek a mostoha gyermekek azok a falusi jegyzők, írnokok, akiknek községe államsegélyes ... Miért ? Talán az a falusi jegyző, Írnok, stb., aki államsegélyes községben dolgozik, nem végez olyan értékes munkát, mint a másik, akinek községe olyan anyagi helyzetben van, hugy nem szorul államsegélyre? Oka annak az a községi tisztviselő, hogy szegény és kis faluba került? Nem elég áldozat már maga az a tény is, hogy az Isten háta megett kell élnie ? Vagy talán egyenesen büntetni kell azért, mert vállalta a szegény községek vezetését, adminisztrációs munkáját ? Gondolkozzunk csak! Az igazán nehéz munka a szegény és ezért gyakran elégedetlenkedő faluban van. Azzal az államsegéllyel nincs a teherbíró képesség arányosítva a gazdag községekével. Az éh falum államsegéllyel kilencvenhat százalékra „csökkentett" pótadóját kifizetni talán nehezebb, mint a nagy községek 50 százalékos pótadóját. Minél szegényebb a nép, annál nyomasztóbb neki a teher, hiszen megérzi a fillérkét is. — Az ilyen helyen őrt állani sokkal nehezebb, mint máshol. Az üres kamarából jól gazdálkodni nagyobb feladat, mint a teli kamra, pince gazda- asszonyának lenni. Sokszor elnézem a falusi jegyzőket és a falusi jegyzőség adminisztrációját végzőket, milyen szívesen végzik el munkájukat sokszor éjfélig tartó túlórával is. Zokszó nélkül, túlóra dijak nélkül, mert érzik a súlyos felelősséget és érzik elhivatottságukat. És nekik nem lehet karácsony este örömük 1 Mert paragrafusok intézkednek, hogy azok, akik államsegélyes községben működnek, ném kaphatnak karácsonyi segélyt még akkor sem, ha a képviselőtestület meg is szavazza. Karácsony este az öröm ünnepe. Ajándékot adunk egymásnak és az államsegélyes községek alkalmazottai nem kaphatnak ajándékot. I Mert tiltja a rendelet. — Mostoha | gyermekek leltek • . . Az államEgyes szám ára 12 fillér
